Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

Tímár Ágnes - a Klubrádió "Galaxis Kalauz" c. műsorának szerkesztő-műsorvezetője - rendszeresen tűzi műsorára a magyar és a nemzetközi hajózástörténet érdekes részleteit bemutató beszélgetéseket. A 2023.április 5-i adásban (talán épp azért, mert az időjárás felidézi) a gőzhajók teleléséről számolt be egyesületünk tagja, Horváth József kapitány úr, aki aktív szolgálata alatt számos - olykor 3-4 hónapos - telelést is végig csinált.

Az első kézből származó, személyes élményeket felidéző beszélgetés az adás 36. percétől hallgatható meg a műsor honlapján. Köszönjük!

A műsor korábbi hajózástörténeti vonatkozású adásai elérhetők az Egyesületünk FB-oldalán elérhető posztokban található linkekre kattintva.

Fent: Az Óbudai Hajógyárhoz tartozó telelő. A képen a DDSG 1920-ban épült GÖNYŰ nevű lapátkerekes gőzöse már csehszlovák tulajdonban, MORAVA néven.  Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár gyűjteménye

A Honvédelmi Miniszter 55/2022. (XII. 28.) HM utasítása szerint 2023. január 1-től a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred neve MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezredre (rövid neve: MH 1. tűsz. és foő. e.) módosult. A rendelkezés nyomán az alakulat 2023. március 1-én - a jogelőd alakulat, a m. kir. Folyamőrség megalakulásának 102. évfordulóján - ünnepi ezredsorakozót tart, melyen első ízben lesz látható Egyesületünknek az alakulattal együttműködésben kialakított új vándorkiállítása, amely "A Magyar Királyi Folyamőrség és a m. kir. Honvéd Folyamerők" címet viseli. Az új kiállítás bemutatása nemcsak az alakulat névváltozása kapcsán idézi fel a történelmi előzményeket, de egyúttal az idén 175. éves magyar honvéd folyami hadihajózás hagyományai előtt is tiszteleg.

A kiállítást a közelmúltban elhunyt néhai Semsey László nyugállományú honvéd alezredes, a katonai hagyományok jeles ápolója emlékének ajánljuk, aki egyesületünk számára bőséges archív képanyagot biztosított, amelyet most a tárlat elkészítéséhez használhattunk.

A kiállítást rendezte és építette: Hocza István és Tóth Edmond.

A berendezéshez tárgyakat biztosított: Farkas Judith, Pintér János, Dr. Pintér Lajos, Székely László.

A kiállítást kísérő tablósort írta és a tervezés grafikai munkáit végezte: Dr. Balogh Tamás

További információk: itt.
Képek a megnyitóról: itt.
Képek a tárlatról: itt.
Interjú a folyamőr alakulat parancsnokával és egyesületünk elnökével: itt.

A kiállítás a MH Hadikikötője területén a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Folyamőr Ezred Csapattörténeti Gyűjteményének otthont adó kiállítótérben látogatható - Bp. 1044.,  Hadikikötő utca 1. - a zárt honvédségi létesítmény látogatási rendjéhez igazodóan, egyedi kérelemre, majd országjáró vándorkiállításként lesz megtekinthető a továbbiakban (bemutatásának helyszíneiről és időpontjáról egyesületünk gyakorlata szerint rendszres tájékoztatást adunk honlapunkon).


1. ábra: Múlt és jövő (fotó: Horváth Sztaniszláv). Az egykori cs. kir. Flottillahadtest egyenruházatát szemléltető tabló (a háttérben), s a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Folyamőr Ezred kötelékében jelenleg rendszeresített AM-hajók felváltása során szóba jöhető egyik lehetséges új őrnaszád-típus makettje a tárlaton (az előtérben).



2. ábra: A megnyitó képei (fotók: Pálfi Flóra hadnagy). Fent balra az alakulat jelenlegi és korábbi parancsnokai: Szilágyi Zsolt Lajos ezredes (balra) és Hajdú Gábor ezredes (jobbra) a hadikikötőben elhelyezett új csapat-jelvénnyel. Fent jobbra az alakulat katonái az ünnepélyes ezredsorakozón. Lent: a kiállítás megnyitója az alakulat csapattörténeti gyűjteményében.  A képen balról jobbra: Dr. Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke, Dr. Fekete Tamás rendőr alezredes, Csorbay Balázs rendőr őrnagy, a Közlekedéstudományi Egyesület Hajózási Tagozatának vezetője, Csurgó Attila ezredes, az MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka, Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész és folyamőr ezred parancsnoka.





3. és 4. ábra: A berendezett kiállítótér és a bemutatott tárgyak (fotó: Dr. Balogh Tamás).



5. ábra: A megnyitó pillanatképei (fotók: Dr. Ákos György). Fent balra: Hocza István, a kiállítás rendezője, Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke és Hajdú Gábor ezredes. Fent jobbra: Székely László h.ö. sorhajóhadnagy, a TIT HMHE hagyományőrző tagozat vezetője és Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke. Balra lent: Székely László, jobbra lent: Dr. Ákos György és Hajdú Gábor.



6. kép: A búcsúzáshoz készített installáció (Hocza István és Tóth Edmond munkája).  

A Honvédelmi Miniszter 55/2022. (XII. 28.) HM utasítása szerint 2023. január 1-től a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred neve MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezredre (rövid neve: MH 1. tűsz. és foő. e.) módosult. A rendelkezés nyomán az alakulat 2023. március 1-én - a jogelőd alakulat, a m. kir. Folyamőrség megalakulásának 102. évfordulóján - ünnepi ezredsorakozót tart, melyen első ízben lesz látható Egyesületünknek az alakulattal együttműködésben kialakított új vándorkiállítása, amely "A Magyar Királyi Folyamőrség és a m. kir. Honvéd Folyamerők" címet viseli. Az új kiállítás bemutatása nemcsak az alakulat névváltozása kapcsán idézi fel a történelmi előzményeket, de egyúttal az idén 175. éves magyar honvéd folyami hadihajózás hagyományai előtt is tiszteleg.


A kiállítás anyaga több egyedi tárgyi emlék, archív képanyag és papírrégiség segítségével eleveníti fel a két világháború közötti átmeneti korszakot és a második világháború pusztító dúlását. Ennek során bemutatja az alakulat keletkezésének körülményeit, kitér a köznyelvben gyakran összemosott két alakulat - a Folyamőrség és a Folyamerők - rendeltetésének, szervezetének és működésének hasonlóságaira és különbségeire, bepillantást enged a két alakulat hétköznapjaiba és a folyamerők háborús alkalmazásába.

A kiállítást kísérő egyedi tablósor az áttekintést megkönnyítő olyan összeállításokat is közöl, amelyek a gyakran változó összetételű hadihajós alakulatok elnevezését és fennállásának idejét, a tengeri és a folyami hadihajózás viszonyát, illetve a folyamőrség és a folyamerők tagozódását szemléltetik, s eddig még nem voltak láthatók.



A tárlaton a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Egyesületünk közreműködésével kialakított csapattörténeti gyűjteménye tárgyai és modellezőink alkotásai mellett megtekinthetők a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe tartozó olyan egyes becses relikviák is, mint például a DEBRECEN (ex-LACHS) őrnaszád parancsnoki lengője, amelyet az 1944. november 25-én a Csepel-szigeten előretörő szovjet páncélosokkal vívott ütközetben viselt, amikor is találatot kapott, s az 1620 fkm-szelvényben megfeneklett és kiégett.


A 2023. március 1-én megnyíló tárlat vándorkiállításként - a tervek, s a korábbi évek gyakorlata szerint - az ország több pontján is bemutatkozik. A bemutatók helyszínéről és időpontjáról a szervezőkkel való egyeztetés eredményei alapján rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket.

A "Klubrádió" munkatársa, Rózsa Péter készített interjút "TITANIC - egy tragédia emlékezete" címmel Völgyi Péterné Dr. Reich Mártával, az orvos unokájával a magyar hajó- és mentőorvos életről. A tengeri mentéstől, a családi megpróbáltatásokon át a grafológiáig számos területet érintő műsorban egyebek között a doktor korabeli naplóbejegyzései és feljegyzései is hallhatók.

Egyesületünk rendszeresen részt vesz Dr. Lengyel Árpád - a TITANIC túlélőinek mentésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar orvos - emlékének ápolásában, támogatva az orvos unokája, Völgyi Péterné Dr. Reich Márta hagyományápoló és ismeretterjesztő erőfeszítéseit is. Ennek keretében örömmel adunk hírt arról, hogy a Klubrádió több, mint egy órás interjút készített az orvos unokájával Rózsa Péter, a rádió munkatársa. Köszönjük Mártának, hogy az interjúban egyesületünkről is megemlékezett! 

Az interjú meghallgatható a Klubrádió honlapján.

Lengyel Árpáddal kapcsolatos blogbejegyzéseink elérhetők innen.

Minden kedves tagtársunknak, az érdeklődőknek és támogatóknak köszönjük, hogy 2022-ben is velünk voltak és megtiszteltek figyelmükkel, bátorítottak kitartásukkal. Boldog karácsonyt és újévet kívánunk mindenkinek!

"A LUSITANIA titka. - Expedíciós beszámoló az 1915-ben elsüllyedt sorsfordító hajó roncsai kutatásának magyar résztvevőjétől." címmel tart előadást az elsüllyedt óceánjáró kutatásában résztvevő Dr. Balogh Tamás, egyesületünk elnöke, és kutatótársa, Könczöl Péter a Magyar Búvár Szakszövetség őszi szakmai kapcsolatépítő rendezvénye keretében.

A LUSITANIA személyszállító óriásgőzös a TITANIC mellett talán a legismertebb hajó. 1915-ös megtorpedózása összefügg az Egyesült Államok belépésével az első világháborúba, ami megváltoztatta a háború és ezzel a történelem menetét. A harmincas évek óta eddig 14 kutatócsoport járt a roncsoknál, a 2022-ben lezajlott legutóbbi  expedícióban pedig - amelyről a National Geographic Magazin is beszámolt - kutatóként egyesületünk elnöke is közreműködött a merülési célok kijelölésében, a helyszíni elemzésben és a roncsmező rekonstrukciójában. Az expedíció eredményei olyan kérdéseket is eldöntöttek, amelyekről a hajó elsüllyedése óta senki sem tudott semmi biztosat. Az előadás keretében a kutatók a helyszínen szerzett tapasztalatokról számolnak be az érdeklődőknek.

Az előadók a Szegedi Tudományegyetem 26. Őszi Kulturális Fesztiválja keretében, 2022. október 28-án számoltak be először a híres hajó roncsainál gyűjtött legfrissebb információkról, nagy sikerrel:

A hallgatóság részéről érkezett visszajelzések:

    "Nagyszerű előadás volt! Rendkívül érdekes technika történeti és történelmi érdekességekkel teli. Jó volt picit bepillantani a kutatók és az expedíció "kulisszatitkaiba". Bevallom, engem a Lusitania történetének emberi oldala is mélységesen megérintett. Köszönet a szervezőknek és az előadóknak! Sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok a további kutatáshoz, munkához!"

A szervezők részéről kapott reflexiók:

    "A péntek esti időponthoz képest jó sokan összegyűltünk. Több munkatársamtól is azt a visszajelzést kaptam, hogy hosszú ideje nem láttak ilyen magas színvonalú és szórakoztató előadást."

A LUSITANIA roncsainál végzett feltárás illeszkedik az előadók eddigi tevékenységéhez és együttműködéséhez:

Balogh Tamás roncskutató tevékenysége keretében 2002-2022 között az Atlanti-óceánon, valamint az Északi- és az Adriai-tengeren 16 hajóroncs (2 óceánjáró, 1 csatahajó, 4 csatacirkáló, 3 cirkáló, 1 romboló, 1 torpedónaszád és 2 tengeralattjáró) feltárásában közreműködött, 2016-2017 között az UNESCO-nak a Vízalatti Kulturális Örökség Védelméről szóló Egyezménye végrehajtását felügyelő kormányközi testületében Magyarországot képviselte, 2017-2020 között pedig a Magyar Búvár Szakszövetség Tudományos Bizottságát vezette, ezen kívül rendszeresen publikál a hajóroncsok kutatása témakörében (bővebben itt).

Könczöl Péter az óceánjáró személyhajók történetének kutatására irányuló tevékenysége keretében, mint az emberiség egyetemes kultúrtörténetének részét képező, páratlanul érdekes műszaki alkotások emlékanyagának egyik legkiemelkedőbb magyarországi gyűjtője jelentős archív fényképi- és tárgyi anyagot (papírrégiségek, könyvek, egykori használati tárgyak) gyűjtött össze, amellyel 2007-2022 között hozzájárult több kiállítás (egyebek között a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban bemutatott 2012. évi centenáriumi TITANIC kiállítás) megrendezéséhez, s az RMS TITANIC Magyar Kutatócsoport kutatójaként az óceáni személyhajózásra vonatkozó hazai ismeretterjesztő események rendszeres résztvevője (bővebben itt).

Az esemény helyszíne: Magyar Sport Háza, földszinti tárgyaló (Budapest, Istvánmezei út 1.-3., 1146). Időpontja: 2022.11.26. szombat: 11:00 óra. Az előadáshoz tartozó facebook-esemény linkje: itt.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Magyar Televízió 5-ös csatornája „História” c. műsora 2022. november 5-i adását (felelős szerkesztő: Bartha Krisztina, rendező: Déri Balázs) a magyar belvízi és tengeri kereskedelmi és hadihajózás hosszú történetének szentelte. A „Magyar vizeken” című műsort Bányász Barna, Szeili Tamás, és Frányó István készítette.

1. kép: A műsorban nyilatkozók.


2022. október 13-án – amikor az alkotók egyesületünk elnökével együtt autóval tették meg a Budapest és Komárom közötti távot a Monostori Erőd Dunai bástyájában kiválasztott forgatási helyszínre – gyorsan kiderült, hogy a műsorban több, mint kétszáz évet kívánnak áttekinteni mindössze 52 percben. A rendkívül széles spektrum és a viszonylag rövid műsoridő látszólagos ellentmondását mégis sikerült jó arányérzékkel összeegyeztetni, egyúttal a lehető legtöbb hazai interjúalanyt – egykori hajósokat, múzeumi szakembereket, s a hajózástörténet civil elkötelezettjeit – megszólaltatni, úgy, hogy a végeredmény a lehetőségek határai között valóban méltó áttekintést ad a magyar folyami és tengerhajózás történetéről.

A magyar hajózás történetéhez kötődő több izgalmas hazai helyszínen – a komáromi Monostori erőd Dunai-bástyájában egyesületünk részvételével kialakított állandó kiállításban, a Csepeli Szabadkikötő múzeumában, és a DEBRECEN (ex-KASSA) Dunatengerjáró hajó fedélzetén – forgatott anyagot stúdió-beszélgetés egészítette ki (kérdező, műsorvezető: Horváth Szilárd), ahol egyesületünknek a magyar ipari hajógyártásól, s a cs. és kir. Haditengerészetről nyilatkozó elnöke mellett megszólalt Süveges László (94) nyugalmazott tengerészkapitány, az Afrika-kerülő híres m.s. SZÉKESFEHÉRVÁR Dunatengerjáró parancsnoka, aki felidézte a híres utazás emlékeit, Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóhelyettese, aki a Trianonig tartó fiumei magyar kereskedelmi tengerhajózásról Pelles Mártonnal közösen írott legújabb könyve kutatási eredményeiről és egyebek között az osztrák-magyar luxusgőzösökről (a linken nyíló kiadvány 33. oldalától) is beszélt, végül György Sándor, a Napi Történelmi Forrás főszerkesztő-helyettese, aki a DÖMÖS lapátkerekes katasztrófájáról nyilatkozott.

2. kép: Dr. Hüvös Ferencnek a műsorban bemutatott M= 1:100 méretarányú modelljei.

A stúdió-beszélgetést külső helyszínen felvett további érdekes beszélgetések egészítették ki tagtársunkkal, Dr. Hüvös Ferenc közjegyzővel, az osztrák-magyar haditengerészet hadihajóinak modellezőjével, az általa épített hajómodellekről, Polgár Balázs, régész, múzeológussal (HIM) a LEITHA/LAJTA Monitor Múzeumhajóról, Völgyi Péterné Dr. Reich Mártával, nagyapja, Dr. Lengyel Árpád életéről és a TITANIC hajótörötteinek mentésében a CARPATHIA-gőzös hajóorvosaként játszott szerepéről, Tinku-Szathmáry Balázs főmúzeológussal (MMKM) a KOSSUTH lapátkerekes személygőzös történetéről, illetve Hadnagy Gábor tengerészkapitánnyal, partnerünk, a Magyar Tengerészek Egyesülete elnökhelyettesével, a DEBRECEN (ex-KASSA) Dunatengerjáróról. 

Az érdeklődők a műsort megtekinthetik a következő linkre kattintva:
https://www.youtube.com/watch?v=6It8aGXCR7g 

Köszönjük a műsor forgatókönyvét készítő Bányász Barnának a műsorban való részvételre vonatkozó felkérését, s azt, hogy a műsorban bemutatható helyszínekre és személyekre vonatkozó javaslatainkat elfogadta.

A műsorban érintett témákhoz kapcsolódó további információk:

A magyarországi ipari hajógyártás történetéhez: itt.

A LEITHA/LAJTA Monitor Múzeumhajóhoz: itt és itt.

Fiume magyar intézményeihez:itt.

Dr. Lengyel Árpád történetéhez: itt.

A SZENT ISTVÁN csatahajóhoz: itt, itt és itt.

"A LUSITANIA titka. - Expedíciós beszámoló az 1915-ben elsüllyedt sorsfordító hajó roncsai kutatásának magyar résztvevőjétől." címmel tart előadást az elsüllyedt óceánjáró kutatásában résztvevő Dr. Balogh Tamás, egyesületünk elnöke, és kutatótársa, Könczöl Péter a Szegedi Tudományegyetem 26. Őszi Kulturális Fesztiválja keretében.

A LUSITANIA személyszállító óriásgőzös a TITANIC mellett talán a legismertebb hajó. 1915-ös megtorpedózása összefügg az Egyesült Államok belépésével az első világháborúba, ami megváltoztatta a háború és ezzel a történelem menetét. A harmincas évek óta eddig 14 kutatócsoport járt a roncsoknál, a 2022-ben lezajlott legutóbbi  expedícióban pedig - amelyről a National Geographic Magazin is beszámolt - szegedi származású kutatóként egyesületünk elnöke is közreműködött a merülési célok kijelölésében, a helyszíni elemzésben és a roncsmező rekonstrukciójában. Az expedíció eredményei olyan kérdéseket is eldöntöttek, amelyekről a hajó elsüllyedése óta senki sem tudott semmi biztosat. Az előadás keretében a kutatók a helyszínen szerzett tapasztalatokról számolnak be az érdeklődőknek.

Az esemény helyszíne: Szegedi Tudományegyetem, Klebelsberg Könyvtár, földszint AudMin. (6722 Szeged, Ady tér 10.). Időpontja: 2022.10.28. péntek: 18:00 óra. Az előadáshoz tartozó facebook-esemény linkje: itt.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A rendezvény szervezői által az előadásról a helyszínen készített felvétel megtekinthető itt. Köszönjük!

2022. július 6-14. között járt az Atlanti-óceánban nyugvó LUSITANIA brit óriásgőzös maradványainál az első olyan expedíció, amelynek német és magyar tagjai is voltak, s amelynek első ízben sikerült bejutni a hajó legelső kazánházába és alaposan felderíteni azt. Ebből az alkalomból írt cikket az expedíció szervezésében a merülési célok kijelölésével és a búvárok által készített víz alatti felvételek kiértékelésével közreműködő Dr. Balogh Tamás  -egyesületünk elnöke - amely most a National Geographic Magazin magyar kiadásának weboldalán olvasható.

1. kép: Címlapon a LUSITANIA.


A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló cikk elérhető innen.


Az alábbiakban megosztunk néhány, az expedíció ideje alatt a helyszínen kézzel készített rajzot, amelyek a roncs elsüllyedést közvetlenül követő 1915-ös, és a mai, 2022-es állapotát mutatják a hajó tat-részén, amely a 7 napig tartó kutatás első felének központi területe volt.

2. kép: A LUSITANIA tat-része a tengerfenéken a csónakfedélzet felől nézve 1915-ben (fent) és 2022-ben (lent). Készítette: Dr. Balogh Tamás © 2022.

3. kép: A LUSITANIA tat-része a tengerfenéken a hajófenék felől nézve 1915-ben (fent) és 2022-ben (lent). Készítette: Dr. Balogh Tamás © 2022.

4. kép: A LUSITANIA roncsainak áttekintő ábrázolása a hajóorr felől nézve 2022-ben. Készítette: Dr. Balogh Tamás © 2022.

5. kép: Az expedíció által felkeresett pontok a LUSITANIA roncsain. Készítette: Dr. Balogh Tamás © 2022.

Nagyszerű, ha tetszik a cikk és a benne megosztott képek. Ha érdeklik a szerző munkái, az Encyclopedia of Ocean Liners Fb-oldalán találhat további információkat a szerzőről és munkásságáról.

A képek megosztása esetén, a bejegyzésben mindig tüntesse fel az alkotó nevét. Köszönöm!