Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

A „Magyar Krónika” 2022/38. adása „Hadisír-Szent István csatahajó-expedíció” címmel közölt riport-műsort a csatahajó roncsaihoz Miklós Tamás által vezetett 2022. évi expedíció kapcsán. A műsorban az 1994-1998 közötti expedíciók vezetője, Czakó László és a 2008-as expedíció történeti-műszaki szakkérdésekért felelős közreműködőjeként egyesületünk elnöke is megszólalt.

A műsor az alábbi linken elérhető: https://nava.hu/id/3986473/.


További információk:
Elemzés a legújabb expedíciós eredményekről a National Geographic Magazinban: itt.
Összefoglaló a süllyedés centenáriumán a National Geographic Magazinban: itt.
Összefoglaló a hadihajó történetéről elsüllyedése centenáriumán egyesületünk honlapján itt.
Beszámoló a 2008. évi expedícióról a National Geographic Magazinban: itt.  
Beszámoló a 2008. évi expedícióról a Hajózástörténeti Közleményekben: itt.
A csatahajóról egyesületünk elnökének közreműködésével 2002-ben készült könyv: itt.
A könyv recenziója a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain: itt.
A csatahajó egyesületünk tagja, Gigler László által épített modellje: itt.
Egyesületi modellezőink alkotásai a Hadtörténti Múzeum centenáriumi kiállításán 2018-ban: itt.
Dr. Hűvös Ferenc csatahajó-modellje egyesületünk komáromi állandó kiállításán 2013-ban: itt.
A csatahajó roncsai közül felszínre hozott tárgyak időszaki kiállítása Eszéken, 2011-ben: itt.

1848. július 25-én lesz 170 éve annak, hogy az „Országos Hadigőzös Mészáros” névre keresztelt hajó - Európa első gőzüzemű felfegyverzett folyami hadihajója - vízre bocsátásával kezdetét vette a Honvédség intézményi keretei között végzett folyami hadihajózás (nem tévesztendő össze a magyar hadihajózással, amely a tengereken IV. Béláig, a folyókon pedig lényegében a magyar államalapításig visszavezethető intézményi gyökerekkel rendekezik).

A Magyar Honvédség hadihajósai az évfordulót fegyvernemi napjukként ünneplik. Az alakulattal együttműködő egyesületünk pedig ezúttal is közös kiállítás megszervezésével vesz részt az ünneplésben.

A kiállítás két fő részből áll: Első részében ezúttal is bemutatjuk a tengeri háborúban való osztrák-magyar részvétel eseményeit (ez alkalomból készített kiállításunk 2016-ban debütált). A kiállítás második részében pedig felelevenítjük a magyar honvéd folyami hadihajózás 170 éves történetét. A kiállítást a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület modellező mestereinek alkotásai - Dr. Csák Zsolt (1 db), Hocza István (1 db), Dr. Hüvös Ferenc (8 db), Kecskeméti József (3 db), Varga János (2 db) - és a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred csapatmúzeumának gyűjteménye teszi teljessé.

A kiállítás ebben az évben országszerte több helyszínen bemutatkozik. 2018. május 15-én - a győzelmes Otrantói tengeri ütközet évfordulóján - Budapesten nyit, majd június 10-én Veszprémbe, végül november 11-én Erdőbényére látogat. A helyszínek kiválasztását több körülmény indokolta: a veszprémi bemutatóra a SZENT ISTVÁN csatahajó elsüllyedésének, az erdőbényei megemlékezésre pedig az első világháború befejezésének és a cs. és kir. Haditengerészet megszűnésének századik évfordulóján kerül sor.

A rendezvény az első világháború centenáriuma alkalmából 2014-ben meghírdetett négy éves programsorozatunkhoz illeszkedik, melynek keretében egyesületünk egyebek között a LAJTA Monitor Múzeumhajó második országjáró körútját is utazó kiállítás és tárlatvezetésben közreműködő egyesületi tagok rendelkezésre bocsátásával támogatta.

A LAJTA Monitor Múzeumhajó bemutatásában közreműködő tagtársaink, Pichler Norbert egyesületünk egyenruhás hagyományőrző alakulatának tagja és Székely László hö. sorhajóhadnagy, a Hagyományőrző Tagozat vezetője.

A Puedlo Kiadó gondozásában megjelent Kiss László: "Csatahajók az első világháborúban" c. kötete. A 184 oldalon összesen 165 fotót, 70 táblázatot, 6 térképet és 3 diagramot bemutató, álló A/4 formátumú kötet elkészítésében a szerzőt a feldolgozott 195 forrásmű, valamint széles nemzetközi és hazai szakmai támogatás segítette. A kötet elkészítéséhez Egyesületünk tiszteletbeli elnökei, Phd. Dr. Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója (lektorként), valamint Dr.- Csonkaréti Károly (forrásként) is hozzájárultak, a forrásmunkák között pedig Egyesületünk egyik internetes folyóirata, a "Hajózástörténi Közlemények" egyes számai is megtalálhatók.

A kötet fő erénye a korszerű, teljes és tárgyilagos áttekintésre és látványos bemutatásra törekvés, amelyet Magyarországon kiadott szakmunkáknál ritkán tapasztalhat az Olvasó. A törzsszöveg mellett 5 gazdag függelék is kiegészíti a kötetet (247 szócikket leíró bőséges szószedettel, az egyes dreadnoughtok nevének jelentését, építési és szolgálati adatait megadó, valamint az egyes haditengerészetek tengerészeti felső vezetését és rangjelzéseit bemutató táblázatokkal).

A kötet további erénye a gazdag nemzetközi forrásanyag felhasználása és megismertetése a hazai közönséggel. Emellett azonban - egyes esetekben - sajnos több olyan korszerű hazai forrás beépítésével adós maradt a Szerző, amelyek a nemzetközi szakirodalomban az osztrák-magyar hadihajókra vonatkozó korábbi téves közléseket az utóbbi években már pontosították.

Így például a SZENT ISTVÁN csatahajó történetét bemutató fejezetekben elmaradt az osztrák szerzők ma már - éppen Krámli Mihály kutatásainak köszönhetően - meghaladott, a nemzetközi szakirodalomban évtizedeken át tévesen alkalmazott megállapításainak forráskritikai elemzése. Ennek következtében az osztrák szerzőknek a csatahajó tervezési és konstrukciós hibáira vonatkozó téves megállapításait a Szerző több ponton átveszi.

Ugyancsak elmaradt a csatahajó elsüllyedésének okait és pontos lefolyását rögzítő búvárexpedíciók kutatási eredményeinek feldolgozása (amelyeket Dr. Balogh Tamás 2002-ben önálló kötetben - http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khaj/0/7422/tamas.htm, http://hajomakett.hu/content/view/617/38/lang,hu/ -, 2008-ban pedig a Szerző által is felhasznált "Hajózástörténeti Közlemények"-ben -  http://www.kriegsmarine.hu/hk/bt00901rk.html -, 2009-ben pedig a NATIONAL GEOGRAPHIC Magyarországban is nyilvánosságra hozott - http://www.viribusunitis.ca/Jalbum/Publications/index.html -, s amelyekre Krámli Mihály is hivatkozott - http://www.kriegsmarine.hu/hk/km00902.html).

A "Pontos célzás és lövés problémájának megoldása" fejezet tartalmához felhasznált 1973-as és 1996-os forrásokat pedig a fizikus Dr. Ákos György, Egyesületünk Hajózástörténeti Tagozata vezetőjének 2010-es kutatási eredményei egészíthették volna ki további izgalmas részletekkel ("Lövés és találat - A haditengerészeti optikai távmérők és tűzvezető eszközök fejlődése a 19-20. században", in.: Haditechnika, XLIV. évf. 2010. július-augusztus, https://olibx.zmne.hu/cgi-olib91/w207.bat?session=598442343&infile=details.glu&loid=248984&rs=1240980&hitno=-1).

Ezzel együtt mégis köszönet illeti a Szerzőt, hogy kötetét elkészítette és izgalmas, közérthető és összességében a vonatkozó szakirodalomban is pontos eligazodást biztosító - tehát (a fenti megjegyzésekkel) forrásműként is használható - magyar nyelvű szakmunkát készített. Ajánljuk minden kedves látogatónk figyelmébe!