Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

Ez a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület blogja. Látogasd meg weblapunkat: Hajósnép.hu

Utolsó kommentek

Címkék

1% (3) Admiral Graf Spee (2) adóbevallás (3) adriatic (3) adria konferencia (2) adria magyar királyi tengerhajózási rt (4) ákos györgy (9) amatőr hajóépítők közössége (3) antal gábor (3) Aquitania (2) augusztus 20 (5) a magyar hajógyártás 175 éve (8) balatoni hajózás (3) balaton csavargőzös (2) balogh (4) balogh tamas (34) balogh tamás (86) bánsági andor (12) bechler józsef (3) Belgenland (2) bicskei jános (18) big four (3) Boat Show (4) britannic (2) buda motoros (12) buda motoros munkacsoport (11) búvárrégészet (38) Caligula (2) carpathia (7) Celtic (2) cerberus (2) Címkék (2) Clive Palmer (2) csatahajók (2) csokaréti károly (2) csokonai hajómodellező szakkör (3) debrecen (6) Dénesi Ildikó (7) De Ruyter (3) Digitális Legendárium (2) Digitális Legendárium Munkacsoport (2) díjak elismerések (5) domel vilmos (2) Donegal (2) dr. (2) dr lengyel árpád (16) dunaflottilla (3) Duna Express (2) duna tengerjáró (7) duna tv (2) egyesület (2) élethű hajómodellek (2) előadás (2) első világháború centenáriuma (19) ELTE BTK (4) Elveszett óceánjárók titkai (8) emléktábla (2) Encyclopedia of ocean liners (25) English (22) Erebus (4) Eric Okanume (2) és (2) eseménynaptár (3) északnyugati átjáró (5) Euróra Csoport (2) évfordulók (13) ex kassa (4) Farkas Judit (8) farkas vince (3) fiume (6) Folyamőrség (3) Franklin-expedíció (4) galaxis kalauz (2) Gályarabok (2) gigantic (2) gomodell2012 (2) gőzgép (7) gőzhajó (14) gyászhír (11) györgy ákos (3) habsburg (2) hadihajózás (9) hadikikötő (2) haditechnika (2) haditengerészet (40) haditengerészetünk (33) haditengerészetünk emlékei (8) Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2) Hadtörténeti Múzeum (2) hagyományőrző tagozat (39) hajodesign (3) hajógyártás (3) hajógyártó (3) hajómodell (9) hajómodellek (5) hajómodellezés (8) hajómodellező tagozat (74) hajósnép (21) hajózás (2) hajózástörténeti (2) hajózástörténeti kisfilmek (6) hajózástörténeti közlemények (7) hajózástörténeti múzeum zebegény (2) hajózástörténeti tagozat (170) Hajózó rómaiak (6) herzeg zsolt (3) hírlevél (5) hmhe (2) HMS HAWKE (3) HMT JUSTICIA (6) hm him (3) hocza istván (15) honvédelmi minisztérium (2) horthy (3) Horthy Miklós (2) horváth józsef (8) huvos ferenc (4) inforádió (3) Innováció az osztrák magyar haditengerészetben (3) Inspirációk (2) Inspirations (2) iskolahajó (3) Izolde Johannsen (6) juhász jenő (2) Justicia (6) Jütland (2) karácsony (12) képgaléria (4) kiállítás (91) klaszter (4) klub rádió (4) komárom (3) konczol peter (7) konferencia (26) könyvajánló (15) Kossuth gőzhajó (6) Kossuth múzeumhajó (6) koszorúzás (3) közgyűlés (2) közlekedési múzeum (4) krámli mihály (6) kuk kriegsmarine (5) kutatáshoz modellépítéshez (2) lajta (82) lajtamonitor hu (36) lajta monitor múzeumhajó (65) lajta ujjászületés (36) légiposta (2) leitha (72) leitha emlékév (12) lengyel árpád (12) limes (6) löveg (2) Lusitania (9) Magyar haditengerészek emléknapja (2) Magyar hajózás (15) magyar limes szövetség (3) magyar tengerészek egyesülete (2) makett (4) Malin Head (3) margitay-becht andrás (2) megemlékezés (3) MH 1 Honvéd Tűzszerész és Folyamőr Ezred (6) MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (11) miksa (2) modell (4) monitor (60) Mosonmagyaróvár (2) munkacsoportok (15) múzéj (3) múzeum (7) Múzeumhajók (3) Múzeumi barangoló (6) múzeumok éjszakája (5) nagymodellek replikák (2) nagy negyes (2) national geographic (5) National Geographic (3) National Geographic Magazin (5) nautica (7) naviga (13) navigare necesse est konferencia (5) naviga versenynaptár (3) navis lusoria (2) Nederland (2) Némethy Georgina (2) Nemi hajók (2) neszmély (3) nordenfelt (3) Novara (2) óbudai egyetem (2) Oceanic (2) Óceánjárók (31) Óceánjárók enciklopédiája (26) Ocean liners (24) orosz ukrán háború (3) Otrantó (3) otrantói csata (6) otranto szimpozium (2) Pálvölgyi József (10) pannonia (4) Pék György (2) pelles márton (3) Peter Meersman (2) Péter Pál Lehel (2) pola (3) rádió és televízió (17) rene b andersen (2) ripa pannonica (4) RMMV Oceanic (2) RMS Lusitania (2) RMS Titanic (5) rms titanic magyar kutatócsoport (23) római hajózás (5) roncskutatás (40) Rosguill (2) sajtófigyelő (13) SALT Hungary (3) savoya park (2) Secret of the Lost Liners (8) sir john franklin (5) sms kaiser franz josef (3) sms szent istván (3) sms zenta (2) spanyol gallion (2) Statendam (14) Streiter torpedóromboló (2) STS MAGYAR (2) susányi oszkár (5) Széchenyi gőzhajó (2) szent istván csatahajó (8) szent istván csatahjó (3) szoke tisza (26) tengeralattjáró (2) tengerészeti stratégia (3) tengerészeti világnap (2) tengeri régészet (10) Terror (4) tímár ágnes (3) TIT (78) tit (82) titanic (28) TITANIC 2 (2) TITANIC II (2) tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület (254) tit hmhe (220) Történelmi Vitorláshajó Makettezők Országos Találkozója (9) tuska lajos (2) újpest (2) underwater cultural heritage (4) valentinyi gyula (5) veperdi andrás (5) verseny (2) videó (12) víz alatti kulturális örökség (40) wreck diving (6) Yumi Watanabe (2) zebegényi hajózási múzeum (15) Zenta cirkáló (2) zoltán gőzös közhasznú alapítvány (9) zsigmond gábor (6) zsonda márk (2) Címkefelhő

A drónháború hatásai a tengeri hadviselésre és a hadihajó-tervezésre

2025.06.01. 02:33 Doki

A Hyundai Heavy Industries - Dél-Korea és a világ egyik vezető hajógyára - és a Hanhwa Ocean a 2025. május 28-án kezdődött 4 napos vonszani (más néven: puszani) Madex Tengerészeti Védelmi Ipari Kiállításon, Keletázsia egyik legtekintélyesebb ilyen típusú ipari szakkiállításán bemutatta drónhordozó hadihajóinak terveit és modelljét. A bemutatott koncepció jelzi, amit a 2014-től tartó, 2022-ben teljes körű invázióvá szélesedő orosz-ukrán háború - nevezzük nyugodtan a második krími háborúnak - tapasztalatai alapján a legtöbb ország hadereje megtanult: a hadviselés korábbi taktikai és stratégiai elvei és gyakorlatai elavultak, újfajta hadviselésre kell felkészülni, a tengeren is.


Útkeresés a hadihajó-tervezésben:

Jelenleg a hadiflották és a haditengerészeti tervezők egyaránt keresik - s a változó körülmények között igyekeznek megtalálni - a haditengerészeti egységek legfontosabb feladatait, rendeltetését. Ebből a szempontból az utóbbi évtized és a második krími háború időszaka az útkeresés időszaka, amely legalább annyira intenzív, mint az 1880-as évektől 1905-ig - a Jeune École-tól a DREADNOUGHT-ig - tartó, kísérletezéssel teli periódus a hadihajó-tervezésben, s a haditengerészeti stratégia és taktika első világháború előtti utolsó nagy átalakulása idején.

f2023_aselsan.jpg
1. ábra: A török védelmi elektronikai cég, az ASELSAN által bemutatott tengeri rendszer-technológiai demonstrációs koncepció, a török gyártmányú ATMACA hajóelhárító- és HISAR hajó-levegő rakétákkal felszerelt TF-2023, egy 120 m hosszú, 4000 t vízkiszorítású hajó, amely a 2019-ben építeni kezdett francia közepes méretű fregattok általános elrendezése ihletett, s amelyet a 14. Török Nemzetközi Védelmi Ipari Kiállításon mutattak be Isztambulban, 2019. április 30-május 3. között (IDEF 2019). Bár a modell elsődleges szerepe nem egy jövőbeli hadihajó, hanem csupán a gyár elektronikai termékeinek bemutatása volt egy hadihajóra szerelve - a működési logika, a vezérlés és a rendszerek közötti együttműködés demonstrációjának céljával - ennek ellenére a hajótest és a felszerelés még a második krími háború előtti klasszikus elképzeléseket tükrözi:

A hajót ennek megfelelően felszerelték egyebek között:

1) az AHTAPOT és KIRLANGIC elektro-optikai (E-O) rendszerekkel, amelyek nagy teljesítményű kameráival, infravörös és lézeres távmérőkkel, illetve célkijelölőkkel az automatikus célészlelés és a földrajzi helyzetmeghatározás, a többcélú keresés és más haditengerészeti rendszerekkel való integráció (pl.: barát-ellenség felismerő rendszerek, stb.) feladatait látja el;

2) a felszíni hadihajókhoz tervezett HIZIR torpedó-elhárító rendszerrel (amely az érkező torpedók korai előrejelzését követően elemzi a fenyegetést és a rendelkezésre álló adatbázisból kiválasztja a helyzethez képest leghatékonyabb - az akusztikus vagy vontatott csalik és a torpedók irányítórendszere elleni zavaráson alapuló  -ellenintézkedéseket);

3) ASRLS tengeralattjáró elhárító rakéta-rendszerrel (a modellen a kémény mögött, a felépítmény tetején, hátul, két oldalt) és torpedóvető-rendszerrel (a modellen a kémény mögött, a felépítmény oldalában);

4) GOKDENIZ közel-körzeti fegyverrendszerrel (a modellen a híd előtt és a kémény mögött a hajótest hossztengelyére állítva);

5) A mozgó és álló tengeri célpontok, valamint fix szárazföldi célpontok elleni harcra tervezett nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő ATMACA föld-föld cirkálórakétákkal (a modellen az orrfedélzeti csöves tüzérség mögött a hajótestbe süllyesztett függőleges rakétaindító VLS-konténereiben);

6) 12,7 mm-es STAMP típusú - automatikus célészleléssel és -követéssel, automatikus röppályaszámítással rendelkező, távirányítású stabilizált tüzérségi rendszerrel (a modellen a felépítmény sarkain);

7) 25 mm-es STOP típusú távirányítású stabilizált haditengerészeti ágyúrendszerrel;

8) 76 mm-es tengerészeti ágyú- és tűzvezető-rendszerrel (GFCS), amely különféle érzékelőket használ a célpontok felderítésére, azonosítására és nyomkövetésére, a fenyegetések kiértékelésére, s az ahhoz képest megfelelő fegyverek kiválasztására (a modellen a hajó orrfedélzetén lévő ágyútoronyban);

9) ATMACA hajóelhárító- és HISAR hajó-levegő rakétákkal (a modellen a radarárboc és a kémény között, a felépítmény tetején).



A fenti klasszikus - a rakétarendszereken és a fejlett elektronikán alapuló - elképzelésektől való elmozdulást az jelezte először, amikor 2024. novemberében Párizsban bejelentették, hogy a második krími háború tapasztalatait is felhasználva immár kifejezetten új generációs európai hadihajó fejlesztésébe kezdenek (további információ: itt).

Az igényt azonban egyelőre könnyebb volt megfogalmazni, mint teljesíteni. A tervezést övező kihívások összetettségét és jelentőségét jól jellemzi Sebastian Bruns, a Kieli Egyetem Védelem-politikai Intézete Haditengerészeti Stratégia és Biztonság Központjának vezetője 2017-es tanulmánya, amelyben Lewis Carroll Alice csodaországban c. művéből idézett:

- Lenne szíves megmondani, merre kell mennem?
- Az attól függ, hová akarsz jutni - felelte a Fakutya.
- Ó, az egészen mindegy - mondta Alice.
- Akkor az is egészen mindegy, hogy merre mégy - mondta a Fakutya.

A lényeg: a hadihajók szerepe elválaszthatatlanul összefonódik azzal, hogy mi a haditengerészet szerepe (mit várunk a flottáktól és az azokban tevékenykedő hadihajóktól), lényegében az erre a kérdésre adható válaszok tartalma határozza meg a tervezés alapvető kereteit és célkitűzéseit.

A hidegháború vége és a bipoláris világrend összeomlása átmenetileg azt az (azóta tévesnek bizonyult) elképzelést erősítette, hogy a továbbiakban nincs szükség a korábbiakkal összemérhető nagyságú és erejű haditengerészetekre, ezért lehetséges – sőt kívánatos – a tengeri erő méretének általános csökkentése. Olyan érvek is akadtak, miszerint „a tengeri erőknek önmagukban nincs értéke, de a szárazföldi hadműveletek szükséges kiegészítőjének kell tekinteni őket” (forrás), vagy, hogy „a légierő más szolgálatok segítsége nélkül is képes háborút nyerni” (forrás).

Ebből a szempontból az 1990-es évek után sokáig úgy tűnt, hogy a politikai célokat kiszolgáló hagyományos haditengerészeti intézkedések - úgy, mint a blokád, a lobogómutatás, az erőkivetítés és az elrettentés - jelentősége csökken a szárazföld- és légierő-központú hipotézisekkel szemben..Különösen az olyan extrém drága eszközök, mint a repülőgép-hordozók költség-haszon elemzése generált súlyos vitákat.

E viták középpontjában az a kérdés állt, hogy ha egy hajót elsődlegesen közlekedési eszköznek tekintünk, akkor a hadihajót egy platformként kell felfogni, ami a hadviselés eszközeinek közlekedését biztosítja, vagyis olyan jármű, ami a hadihajó működési képességeit az alkalmazás helyére juttatja. A történelem folyamán a hadihajók működési képességei többször változtak, hol ágyúkat, hol repülőgépeket, hol rakétákat szereltek a hajótestek által biztosított platformokra. Így aligha meglepő, hogy a kérdés aktuálisan megint csak a következő: mit hordozzon a hadihajó? 

A válaszadást végül is az egyre kifinomultabb technológiák - a drónok és a pilóta nélküli járművek megjelenése és az alkalmazási tapasztalataikról rendelkezésre álló, egyre bővülő ismeretek mind alaposabb elemzése - segítette, felgyorsítva a koncepcionális változást, így a 2024-ben még inkább csak vázlatos stratégiai-műveleti elvárások mára jóval kiforrottabbá, körvonalasabbá váltak, amit az idei koreai szakkiállítás eredményei jól mutatnak.


Új tapasztalatok a hadviselésben:

A Genfi Biztonságpolitikai Központ, amelyet a svájci kormány hozott létre 1995-ben a Békepartnerségi folyamathoz történő hozzájárulás érdekében, a minap nyilvánosságra hozott jelentésében 10 pontban foglalta össze a második krími háború tanulságait, elsősorban arra fókuszálva, hogy - mint írták - minden háború egyben a terroristák nyílt forráskódú laboratóriuma is (ezzel utalva arra, hogy a jelenleg Ukrajnában zajló hadműveletek tanulságait nemcsak az államok fegyveres erői, de az ellenük küzdő terrorista csoportok is levonják majd). E tanulságok szerintük a következők:

1) Nem lehet többé háborút vívni szoftverhálózatok nélkül: Minden egyes katona mélyen beépült a hírszerzést, a felderítést, a hadműveleti tervezést, a harctéri kommunikációt, a bevetés-irányítást, a kiber-hadviselést és a kiértékelést lefedő szoftverhálózatokba (Starlink, stb.).

2) A háborút egyre nagyobb arányban mesterséges intelligenciát is alkalmazó autonóm gépek vívják: A teljes körű drón-háború újraértelmezi a hadviselést a levegőben, a tengeren és a szárazföldön egyaránt. A hagyományos hadseregek katonáival szemben a drónok helytakarékosak és se enni se fizetést nem kérnek.

3) Szinte korlátlanul bővíthető a kettős felhasználású termékekből házilag barkácsolt fegyverek arzenálja: A könnyen tervezhető - mobiltelefonról is futtatható - szoftverek, a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök, a 3D nyomtatás széleskörű elterjedése megengedi a fegyveres erők olcsó és rugalmas bővítését.

4) Jellemző a kognitív hadműveletek (propaganda, pszichológiai hídviselés) kiterjedt alkalmazása: A szankciós erőforrás-háború rávilágított a diplomáciai és szövetségesi kapcsolatok folyamatos fenntartásának szükségességére a támogatás fenntartása érdekében az elhúzódó konfliktus során. Az ellenséges befolyásolási erőfeszítések ezt támadják a közvélemény.és azon keresztül a kormányok manipulálásával.

5) A harcoló állami és nem állami szereplők folyamatos nemzetközi tudásmegosztást végeznek: A drón-hadviselés a közösségi médiában valós időben követhető, s a drón-készítés és -használat minden szükséges információja elsajátítható (a 3D-nyomtatástól, a szoftver-módosításon át, a felhasználó-képzésig, stb.)

6) Az új fajta aszimmetrikus háború új győzelmi feltételeket alakított ki: Az okos-telefonoktól a drónokig terjedő olcsó, kettős felhasználású, könnyen és tömegesen beszerezhető / előállítható eszközök hullámainak bevetése közepette az győz, aki gyorsabban adaptálódik az "innovációs háború" gyorsan változó feltételrendszeréhez.

7) Egyre nehezebb a mesterséges intelligenciát alkalmazó katonai technológiák titokban tartása: A mesterséges intelligencia tovább demokratizálta a kettős felhasználású technológiai innovációkhoz való hozzáférést.

8)  A mesterséges intelligencia katonai felhasználása növekvő kihívás: Az MI-vezérelt célzórendszerekbe és autonóm fegyverekbe történő befektetések növekedése csökkenti a felelősségérzetet (a nagyobb kockázatot is könnyebben vállalják), ugyanakkor a gépektől való nagyobb függést eredményez a kritikus döntéshozatal során.

9) Reális veszéllyé vált a terroristák autonóm fegyverekhez jutása: Az aszimmetrikus háborúk megvívásához ideális drón-rajok könnyű elérhetősége és a generatív mesterséges intelligenciához való hozzáférés együtt új fegyvereket és új hadviselési módokat hoz létre, melyek bármely rosszindulatú szereplő számára világszerte elérhetők, s ez új globális fenyegetést jelent.

10) A világ egyre átláthatóbb: Ez pedig csökkenti a rosszindulatú személyek / csoportok lehetséges búvóhelyeinek számát a valós és a virtuális térben egyaránt (ami nagyon fontos a fenti, de különösen az 1)-es, 6)-os és 9)-es pontokkal összefüggésben).

sensors-23-04643-g001.png
2. ábra: A jövőbeni harctéri műveletek koncepciója, amelyben a harc megvívásának módja a szárazföldi, a tengeri / tenger alatti, a légi és az űrbeli elektromágneses és hálózatos eszközök egyre inkább összekapcsolt - több alkalmazási környezetű és többplatformos - használatán alapuló harcmodorrá alakul (forrás: itt).


Vajon hogyan érinti mindez a haditengerészeti erőket? Van-e/lehet-e létjogosultsága a hadiflottáknak a drónok korában? A fenti tapasztalatok segítségével megtanulható lecke az, hogy nagyon is, amint azt Joshua C. Huminski "Az ukrajnai tengeri háború helyes tanulságai" c. 2024. nyarán közölt tanulmányában találóan összegezte:

"Mind a rossz leckékből fakadó helytelen következtetések levonásának elkerülése, mind a helyesek megtanulása elválaszthatatlanul összefügg a haditengerészeti és tengeri hadműveletek politikai természetével, sőt magával a háború természetével. A politikusok azzal érvelhetnek, hogy a sebezhető flottákra költeni milliárdokat nem hatékony, ha a költségek töredékéért drónokkal is lehet hadat viselni, ám ez azért van, mert nem érzékeljük pontosan a tengeri erő értékét és hasznosságát. Az Oroszország és Kína által támasztott próbatétel, valamint a felvetődő egyéb kihívások – mint például a Vörös-tengeren végrehajtott huthi támadások – arra utalnak, hogy továbbra is nagy hadiflottára van szükség a haditengerészeti diplomácia (a kikötő-látogatások, a közös gyakorlatok és a hajózási útvonalak szabadsága) fenntartására, ami megköveteli a rendszeres hadihajózást; Az erőkivetítés, s a műveleti precizitás olyan jelenlétet igényel, amelyet csak a tengeri erő képesek tartósan és fenntartható módon biztosítani. Amennyiben a drón-fenyegetéstől való félelemmel összefüggésben a hadiflották tovább zsugorodnának, az ahhoz vezetne, hogy a haditengerészeti erők túlságosan elvékonyodnának, ami biztos út a stratégiai eljelentéktelenedés felé.” (forrás)

E felismerés jelentőségét a Nagy-Britannia mögött Európa második legnagyobb tengeri haderejét fenntartó Franciaország tengerészeti vezetői így hangsúlyozták 2024 novemberében, rávilágítva egyúttal a szükségszerűen fenntartandó haditengerészeti erők élettartamát érintő egyik legfontosabb kérdésre, az adaptációs képességekre: "A haditengerészet már nem számíthat arra, hogy a hajók 40 éves élettartamuk alatt végig relevánsak maradnak, mivel a fegyverrendszerek drámai mértékben megváltoznak egy ilyen hosszú időszak alatt." – mondta a francia haditengerészet vezérkari főnöke, Nicolas Vaujour a Párizsban tartott EuroLine Ipari Konferencián. - "Lehetséges, hogy a fegyverrendszereket éves gyakorisággal kell átalakítani, ez pedig olyan hajó-architektúrát igényel, ami lehetővé teszi az új rendszerek csatlakoztatását és szükség szerinti cseréjét" – mondta Vaujour. (forrás)

Ez a szabványos fegyverrendszerek modulárisan változtatható, szabványos hajótestekbe történő beépítésének koncepciója, amelyet az 1980-as évek elején fejlesztett ki a német haditengerészet a ThyssenKrupp és az Embraer együttműködésében (akkor még csak a karbantartás egyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében), a MEKO, azaz Mehrzweck Kombination (vagyis Többcélú Kombináció) nevű romboló-terve megvalósítása során. A koncepció lényege az, hogy a hosszú élettartamú hajótestekbe épített minden fegyverrendszer szabványos befoglalóméretekkel és csatlakozási lehetőségekkel készül, így bármilyen fejlesztés eredménye jelentős átépítés nélkül azonnal alkalmazásba vehető, ehhez elegendő csupán az elavult eszközt kiemelni, s az újat a helyére tenni. (Maga az alapötlet egyébként jó 50 évvel korábbi, amikor a londoni tengerészeti fegyverzetkorlátozási egyezmény előírásai miatt Japán úgy döntött, hogy az általa építhető 12 nehézcirkálót cserélhető lövegtornyokkal nehézcirkálóvá alakítható könnyűcirkálókkal egészíti ki, s az előírt súlykorlátozás kijátszása - nagyobb űrméretű, nehezebb fegyverzet hordozására képes, vagyis nagyobb hajótestek előállítása - érdekében a MOGAMI és a TONE-osztály hajóit egységesen 155 mm-es háromcsövű lövegtornyokkal szereli fel, amelyeket szükség esetén a nehézcirkálókra jellemző 203 mm-es űrméretű ikercsövű lövegtornyokra cserélhetnek). A 11 altípusban gyártott MEKO-hajókból 1981-2022 között 15 országban 93 egységet állítottak szolgálatba, s a konstrukció tökéletesítése és korszerűsítése folyamatos.

meko_1981_2022_1.jpg
3. ábra: A moduláris főtüzérséget bevezető második világháborús japán cirkálók konstrukciós elgondolását jelentősen továbbfejlesztő, a modularitást a hajó szinte valamennyi fegyverrendszerére kiterjesztő MEKO koncepció 1981-ben (fent, forrás: itt). A színekkel jelölt szabványos alkatrészek részben egymással is csereszabatosak (a csöves tüzérséget befogadó szerkezeti egységekbe például igény esetén rakétaindítók is telepíthetők). Lent a koncepció legújabb korszerűsített egysége 2022-ből (forrás: itt).


Fókuszban a drónok - újra írják a hadviselés szabályait:

A fenti 10 tényező közül a legtöbb figyelem a drónokra irányul. Nem véletlenül:

- Olcsón előállítható, magas precizitású csapásmérésre képes, több tíz kilométer hatótávolságú egységeik tömeges bevetése hatékonyan kezeli a fronton kialakult eszköz- és élőerőhiányt (egyben feleslegessé és kivitelezhetetlenné is teszi a korábbi tömeges élőerő- és műszaki eszköz-felhasználással az egyes kritikus frontszakaszokon megvalósított lokális erő-koncentrációt).

- A korábbi gyakorlattal ellentétben immár a drónok képesek megvalósítani - a saját erők decentralizálásának fenntartása mellett sűrű rajokban bevetve - a hatalmas tűzerőt koncentrációt a front meghatározott szakaszán, megvalósítva ezzel egyfajta "túlterheléses támadást" és helyettesítve a korábbi élőerővel és harcjárművekkel megvalósított lokális erő-koncentrációt.

- A drón(raj)ok úgy okoznak érzékeny veszteségeket, hogy közben lehetővé teszik a saját erők közvetlen harccselekményekből való kivonását (már egy 500 dolláros drón is képes megsemmisíteni egy 30 000 000 dolláros harckocsit, miközben egy nagy hatótávolságú 25 000 dolláros drón semlegesítéséhez egy 250 000 dolláros rakéta szükséges).

- A száloptikát használó drón-változatok elektronikus zavarással nem megállíthatók A sűrű rajokban támadó drónok ellen pedig nem lehet védekezni: már 15 percnyi szabadban tartózkodás biztos halálhoz vezet. A védők ugyanakkor nem támaszkodhatnak többé a hagyományos, erődített búvóhelyekre sem: a modern védelem ettől kezdve szükségszerűen egy decentralizált és mélységben tagolt álláshálózat, nagyszámú drón-csalival és hamis pozícióval, aminek a kialakítása és a fenntartása jóval költségesebb. Ez vezet oda, hogy a frontok mára megmerevedtek, mint az első világháború nyugati frontján, a lövészárok-háború idején.

- A frontvonal mindkét oldalán 20-20 km mélységben a gyors mozgású, decentralizált és szükség esetén az ellenséges vonalak mögé is beszivárgó drón-vezérlő alakulatok által irányított drónok uralta  "kis repülési tér" a meghatározó. Ebben a 40 km-es zónában a harcoló felek légiereje - s az általuk esetlegesen kivívott légifölény - nem számít.

- A drónoknak máris számtalan típusa kialakult a háborúban, a felderítő drónoktól a különböző nagyságrendű és hatótávolságú csapásmérésre képes, illetve drón-rajokat vezérlő, vagy a tengeralattjárók elleni műveletekben alkalmazható drónokon át a tűzfegyverekkel vagy hálóvetőkkel felszerelt drón-elfogó- és drón-szállító drónokig.

Utóbbi speciális felhasználási területtel áll összefüggésben a Vonszanban most bemutatott két hadihajóterv is. Hiszen a fenti tapasztalatok birtokában egyre több hadseregben alapvető felismeréssé válik az, hogy a drónokat a hadsereg minden egységébe integrálni kell, mivel ezek ma körülbelül úgy változtatják meg a hadviselést, mint ahogyan a harckocsizók és a légierő elterjedése változtatta meg a mindaddig a gyalogság és a lovasság alkalmazásának kombinációjára épülő hadviselést 110 évvel ezelőtt.


A haditengerészeti (légi)erők drón-képességei:

A drónok tengerfelszíni változatait, s a háborúban történő alkalmazásukat, valamint ennek eredményét egyesületünk elnöke már alaposan elemezte a "Haditenchnika" c. folyóirat hasábjain. A tengerfelszíni drón-egységek mellett azonban egyre nagyobb figyelem irányul a drónoknak a haditengerészeti légierőbe történő integrálására is. A drón-hordozóként működő hadihajók ugyanis

a) a drónokkal megvalósítható erőkivetítés eszközei lehetnek (a drónhordozók hosszú távú jelenlétet tarthatnak fenn a célterületen anélkül, hogy szükség lenne a nagy és csak jóval drágábban üzemeltethető repülőgép-hordozókra),

b) az ellenséges partraszálló-műveletek megakadályozása érdekében hozzájárulhatnak az érintett partszakaszok és az azok feletti légtér védelméhez,

c) a flották és a kétéltű (partraszálló) műveletek számára is biztosíthatják a drónok bevetésétől remélhető előnyöket (azaz mobil platformot biztosítanak a különféle küldetésekben szolgáló pilóta nélküli légi járművek - UAV - indításához és fogadásához, beleértve a hírszerzést, a megfigyelést és a támadást, pl.: a célpontok elleni precíziós csapásmérést, stb.).

A fenti előnyökre tekintettel Irán haditengerészete 2025. februárjában már szolgálatba is állította az első haditengerészeti drón-hordozóját, amelyet egy kereskedelmi hajó célszerű átépítésével állítottak elő, s amely egyaránt alkalmas légi, tengeri és tengeralatti drónok indítására és fogadására, valamint hajók elleni cirkálórakétákkal és helikopterekkel is rendelkezik.

A Madex-kiállításon bemutatott dél-koreai hajótervek ehhez képest az első - eleve a célnak megfelelően tervezett és épített - hadihajók tervei, két (egy egytörzsű és egy trimarán) változatban. Az ország már két éve tervezi drón-hordozó hadihajók rendszerbe állítását. A most bemutatott két modell - a Hyundai 'HCX-23 Plus' drón-hordozója, és a Hanwha Ocean 'GHOST COMMANDER' nevű drón-hordozó drónhajója (további információk: itt) - ezek prototípusa.

A mesterséges intelligenciával támogatott drón-harcra optimalizált HCX-23 Plus tervezői a koreai repülőgéphordozó-tervekből indultak ki (a Daewoo gyár projektjét a trieszti Fincantieri Hajógyár fejlesztő mérnökei támogatják), de a tervezés során megszüntették a hagyományos szigetfelépítményeket, s egy mesterséges intelligencia általi vezérlést támogató parancsnoki híddal helyettesítették azt. A terv érdekessége, hogy a hajó megjelenése és működési koncepciója némileg hasonlít az 1930-as évekből származó régi japán KAGA repülőgép-hordozóra. Modellje alaposan megfigyelhető itt.

nevtelen_01a.jpg
4. ábra: A HCX-23 Plus koncepció pilóta nélküli rendszereket üzemeltető parancsnoki és irányítóhajója 
(fent) és az IJN KAGA repülőgép-hordozó modellje (lent).


A drón-harcra való alkalmasságot ugyanakkor a kisebb, hagyományos felszíni egységektől - a rombolóktól, fregattoktól, stb. - is elvárják, ezért a fegyverzetüket már légi és tengeri drónok hozzáadásával tervezik. A nem merev-szárnyú drónokkal felszerelt drón-hordozó hadihajók fejlesztésének fő iránya - ha általánosan követetté válik - a „hajóosztály” ma ismert fogalmának eltűnéséhez vezet, mivel a mai korvetteket, fregattokat és rombolókat a 2030-as évekre valószínűleg egyetlen hajóosztályban, a felszíni harcidrón-anyahajók típusában egyesítik, amelyek számos különféle küldetést képesek végrehajtani (az aknatelepítési és aknamentesítési feladatoktól, a kutató-mentő feladatokig a flotta és a kétéltű műveletek légtérvédelméig, valamint a szárazföldi-, légi, tengeri és tengeralatti célok elleni csapásmérésig).

nevtelen_3_1.jpg
5. ábra: A HCX-25 Plus koncepció modellje a hagyományos tüzérségi eszközök és rakéták mellett légi és tengeri drónokkal, valamint MI alapú navigációs rendszerrel.


madex-2019-hhi-unveils-hcx-19-concept-ship-4.jpg
6. ábra: A HCX-25 Plus koncepció helikopter-fedélzete a hangárral (balra) és alatta a hajó tatrészén kialakított USV-hangár, amely a 2019-ben debütált HCX-19 koncepció továbbfejlesztett változata (jobbra).


attack_usvs.jpg
7. ábra: A Madex 2025. kiállításon bemutatott tengerfelszíni és felszín alatti támadó öngyilkos drónok. Némelyikük a korai távirányítású torpedókat idézi (balra lent, bővebben: itt), vagy egészen olyan, mint az olasz MAS-naszádok (jobbra lent).


Állandóság a változásban:

Érdekes megfigyelni, hogy bár az alkalmazott eszközök és anyagok újak, a célok (a harceszközöket bevetési helyzetbe juttatni és ott megvédeni), valamint a formák (a felszíni hajók esetén az erőteljesen hátrafelé dőlő orrtőke, a csekély szabadoldal-magassággal párosuló alacsony fedélzet, s a rajta hosszan végighúzódó magas felépítmény, a felszín alatti egységeknél pedig a vízszint fölé emelkedő jelfogó berendezés) bizonyos mértékig alig változtak az elmúlt évszázadok során.

Ebben az értelemben - ahogy arra a HCX-23 Plus koncepció, s az IJN KAGA hasonlósága is utal - a számtalan változás ellenére is sok olyan bevált műszaki és formatervi megoldás van, ami lényegében továbbra is változatlan.

new_patagonia.jpg
8. ábra: A 2025-ös HCX-25 koncepció (fent) általános elrendezése alapján például könnyű az 1885-ös ARA PATAGONIA védett cirkálóra asszociálni (lent). Utóbbi egység az Osztrák-Magyar Monarchia első exportra gyártott hadihajója volt, amelyet Argentína részére tervezett a trieszti Stabilimento Technico Triestino hajógyárban dolgozó haditengerészeti tervezőmérnök, Theodor von Schunk, aki két évvel később e hajó tervei alapján készítette el a KAISER FRANZ JOSEF és a KAISERIN ELISABETH védett cirkálók terveit.


S hogy mikorra lehet valóság a 2025-ben bemutatott koncepciókból? Maguk a tervezők a 2030-as évek közepére várják terveik megvalósítását, ami nem is csoda, hiszen az ez idő szerinti legkorszerűbb francia tervezésű közepes védelmi és intervenciós fregattok (Frégate de Défense et d'Intervention) legutóbbi példánya a 2015-ben megkezdett tervezőmunka eredményeként 2025. májusában állt szolgálatba (további információk: itt).

Jelenleg ezek a francia tervezésű hajók, s a német MEKO A200-asok a legkorszerűbb felszíni közepes méretű védelmi és támadó-egységek, amelyek a Koreában most bemutatott legújabb elképzelések megvalósításáig biztosan uralják a tengereket.

meko_fdi.jpg
9. ábra: A német MEKO A200-asok (fent, forrás: itt) és a francia FDI-k (lent, forrás: itt).

Szólj hozzá!

Címkék: hadihajózás orosz ukrán háború

Az orosz-ukrán tengeri háború eseményei és értékelésük

2025.02.01. 13:57 Doki

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított támadó hadműveletekben az orosz Fekete-tengeri Flotta feladata lett volna az ukrán ellenállás megtörése délen, az Odessza, Mikolajiv, Herszon irányában indított orosz támadás megkönnyítése érdekében. Mára egyértelművé vált, hogy ennek a feladatnak az orosz Fekete-tengeri Flotta nem tudott megfelelni. A háború menete fontos tapasztalatokkal szolgál arra nézve, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, s bizonyos mértékig a tengeri hadviselés egésze szempontjából releváns következtetésekre is alapot ad.

2024.08.12-én a magyar hadtudományi/katonai-műszaki szakirodalomban elsőként egyesületünk elnöke, Dr Balogh Tamás elemezte az orosz-ukrán háború haditengerészeti műveleteit, és világított rá annak jelentőségére, hogy egy gyakorlatilag klasszikus tengeri haderő nélküli ország képes volt megtagadni a tengerek feletti uralmat a rá támadó, túlerőben lévő ellenség flottájától és a hadműveleti területtől távoli bázisaira visszakényszeríteni azt.

Tanulmányát a legtekintélyesebb magyar hadtudományi/katonai-műszaki szakfolyóiratok egyike, a "Haditenchnika" szerkesztősége közlésre kérte, mivel - mint említették - ezt a fontos kérdést előtte gyakorlatilag nem méltatta szakszerű figyelemre senki Magyarországon. A tanulmány három részre bontva 2025. februárjától kezdődően jelenik meg a folyóiratban (a lap megjelenési ütemterve szerint a 2025/1-es szám megjelenése február 21-én, a 2025/2-es számé április 25-én és a 2025/3-as számé június 20-án esedékes).

A háromrészes cikksorozat a tengeri háború előzményeit, eseményeit és tapasztalatait, valamint a levonható következtetéseket tekinti át,  első – bevezető – részében a Fekete-tengerre, az ottani orosz–ukrán erőviszonyok alakulására, s a tengerészeti stratégia és taktika legfontosabb kérdéseire, második részében a 2022–2024 közötti fekete-tengeri hadműveletekre, a felek veszteségeire és az alkalmazott eszközökre, a harmadik részben pedig a történtek átfogó értékekésére vállalkozva.

teaser.jpg

2022. április 20-án szintén Dr. Balogh Tamás közölte magyar nyelven a legelső teljes körűségre törekvő - a vonatkozó nemzetközi szakirodalomban megjelent értékelések fordítását is közreadó - elemzést az orosz-ukrán tengeri háború leglátványosabb eseménye, a MOSZKVA cirkáló elsüllyesztése részleteiről (a cikk elérhető itt).

1 komment

Címkék: haditechnika balogh tamás tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület tit hmhe hadihajózás TIT orosz ukrán háború

75 éves a NATO, 25 éve a NATO-ban

2024.07.12. 12:39 Doki

2024-ben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, közismert rövid nevén a NATO. Az évfordulóra emlékezve felidézzük egyesületünknek közvetlenül vagy közvetve a szövetség tevékenységét is érintő/bemutató 2007-2023 között végzett ismeretterjesztő munkáját.


2007-ben 
kiállítást rendeztünk az Otrantói ütközet 90. évfordulójára emlékezve (rendezte: Dr. Balogh Tamás, kiállított: Dr. Balogh Tamás, Dr. Csák Zsolt, Czuppony Csaba, Dr. Hűvös Ferenc és Kecskeméti József, valamint Kovács Péter). A kiállított 18 db saját építésű, jórészt működő rádió-távvezérlésű hadihajó modell bemutatása sok addig elsősorban maketteket építő számára csinált kedvet a rádiótávvezérlésű modellek építéséhez: a kiállítást kísérő börzén 38 darab osztrák-magyar hadihajó tervrajzát vásárolták meg. A kiállítást mgtekintette a HM vezérkar, valamint a NATO Defence College 111. értekezletének 34 országból érkezett küldöttsége (150 katonatiszt az ezredestől a tábornokig). A kerület közeli iskoláiból érkező osztályoknak rendhagyó történelemórát tartottunk az első világháború haditengerészeti vonatkozásairól, s az Otrantói csatáról.

abra_01.jpg

1. ábra: A NATO Defence College résztvevőinek bejegyzése emlékkönyvünkben.A katonai jármű-modellek igen impresszív bemutatása, amely átfogja a múlt század és az utána következő fél évszázad hosszú periódusát. Nekem különösen tetszett a több ágyútornyos monitor az 1870-1880-as évekből. Csodálatos kiállítás! Bernt Hammond, NATO Defence College, 2007. december 3.” „A NATO Defence College 111. tanfolyamának látogatói igen sikeresnek minősítették a kiállítás anyagát. A 34 ország képviselői által látogatott kiállítás és annak színvonala igen figyelemre méltó és sikeres volt. Gratulálok! Olvashatatlan aláírás, 2007. december 3.


2009-ben a NATO-alapítás 60. évfordulójának megünneplésére a Külügyminisztérium pályázatot hirdetett, melyen a civil szervezetek részvételét is várták. Ebből az alkalomból készítettük el és mutattuk be a közönségnek a Vörös-tengernek az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelemben kulcsfontosságú déli bejárata térségében Szomália partjait fertőző kalózkodás elleni, a tengeri világkereskedelem szabadságának biztosítására irányuló NATO-akciókat. (képes tudósításunk Hírlevelünk 12-13. oldalán).

tablok.jpg
2. ábra: A NATO Szomália partjainál végrehajtott hajózási útvonal-biztosítási akcióit bemutató tablóink (készítette: Dr. Balogh Tamás).


2022-ben - amikor egyesületünk partnere, a Magyar Honvédség folyami hadihajós alakulata (akkori nevén a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Folyamőr Ezred) akkori parancsnoka NATO-misszióba indult - összeállítottuk a szemben álló harcoló felek semleges fegyveres erőkkel történő szétválasztásának elvén alapuló, magyar innovációként 1898-ban létrejött fegyveres békefenntartás magyar részvétellel zajlott és zajló történetének kronológiáját (itt).

mostar.jpg
3. ábra: A magyar honvédek részvételével NATO-kötelékben végrehajtott akciók közül az egyik leglátványosabb a mostari Öreghíd világörökségi státuszt élvező műemlék épületének helyreállítááshoz nyújtott közreműködés volt, melynek során a magyar katonabúvárok a délszláv polgárháborúban szétlőtt XVI. századi híd folyóba zuhant kő építőelemeit emelték ki a szárazföldre.


2021-ben - a Délkínai-tengeri szigeteket, valamint Tajvan szuverenitását érintő, s a tengerhajózás szabadságát is befolyásoló nemzetközi területi- és jogviták kapcsán elkészítettük a kínai haditengerészet első magyar nyelvű kronológiáját, amelyet szerkesztett formában a BBC History Magyarország c. folyóirat 2009. évi XI. évfolyama 9. számában is közzétettünk.

terkep_kina_bbc_history.jpg


delkinai_tenger.jpg
4. ábra:
Fent a Délkínai-tengert érintő nemzetközi konfliktusok és szövetségi rendszerek 2021-ben, lent pedig a vitatott hovatartozású szigeteket és a környező tengerrészeket érintő eltérő érdekek (készítette: Dr. Balogh Tamás).


2022-ben az elérhető nemzetközi szakirodalom megismerésével és fordításával alapos elemzést készítettünk az orosz-ukrán háborúban elsüllyesztett orosz MOSZKVA cirkáló elvesztésének körülményeiről.

Ez a jelenleg is zajló európai fegyveres konfliktus - amely az 1853-1856 között vívott első után talán a "második Kírmi háború" néven vonul majd be a jövő történelemkönyveibe - egy szuverén ország területe és lakossága ellen intézett területszerző célú fegyveres támadás, s mint ilyen, kezdettől fogva jogellenes. Az a mód azonban, ahogyan ezt a háborút vívják (polgári célú energiatermelő, nukleáris és vízi létesítmények elleni támadásokkal, s a civil lakosság elleni tömeges terrort alkalmazva, továbbá a fegyveres cselekményekre vonatkozó hágai és genfi nemzetközi jogszabályok rendszerszintű, sorozatos megsértésével) megindításán túl a háború megvívását is jogellenessé teszi. Ezen okok miatt ez a háború a második világháború 1945-ös befejezése óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai népek és nemzetek békéjére és biztonságára nézve. Ezért az agresszor áldozatának támogatása és győzelemre segítése minden NATO-tagállamnak elemi érdeke.

Azt, hogy ez a háború ezen túlmenően is alapvető újdonság a hadviselés történetében a MOSZKVA cirkáló esete is meggyőzően mutatja. Hiszen míg 2022-ben ennek a hajónak az elsüllyesztése csupán egy váratlan esemény volt (elvégre a haditengerészeti eszközeitől az agresszió első óráiban megfosztott Ukrajnáról senki sem várt ekkora csapásmérő potenciált), addig mára bebizonyosodott, hogy a fekete-tengeri orosz flotta lényegében feladni kényszerült minden eredeti ambícióját, s ezt egy tengeri hatalom nélküli ország érte el, amely végérvényesen megfosztotta a nála jóval erősebb tengeri hatalmat műveleti szabadságától, s a saját maga számára előnyösen korlátozta ellenfele működési területét és képességeit, eredeti állomáshelyeitől jóval hátrébb szorítva azt. Ez részben persze a Fekete-tenger adottságaival áll összefüggésben (már az első világháború fekete-tengeri hadműveletei bebizonyították, hogy ez a tenger egyszerűen túl kicsi a kiterjedt tengeri műveletek eredményes lefolytatásához, mivel pl. nincs hová visszavonulni, stb.), ám legalább ugyanekkora, ha nem nagyobb részben az ukrán fél találékonyságával (a tömeges bevetésre alkalmas személyzet nélküli tengeri csapásmérő eszközök - drónok - tervezése, gyártása és alkalmazása terén elért eredményeikkel) és tiszteletre méltó elszántságával áll közvetlen kapcsolatban.

A NATO-tag Magyarország számára nemcsak az ukrán elszántság és kitartás példaadó, de a többi NATO-szövetséges helytállása is. Elegendő példa itt Románia említése, amely az orosz-ukrán háborúban a NATO szempontjából ma ahhoz hasonló szerepet tölt be, mint Magyarország a délszláv polgárháborúban (noha Magyarország is közvetlenül határos Ukrajnával, így minden lehetősége megvolt arra, hogy hasonlóan cselekedjen). Ez a román szerep egyebek között olyan fontos - Románián messze túlmutató jelentőségű - akciókat foglal magában, mint például a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogás támogatása, az ukrán élelmiszerexport számára alternatív kereskedelmi útvonalat kínáló folyami és tengeri kikötők biztosítása, hadiipari együttműködés, a légi és tengeri drón-támadásokkal, s a hibrid hadviseléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztása és a kiképzés. Minderről épp a NATO alapításának 75. évfordulójáról is megemlékező ünnepi közgyűlésen, Washingtonban írtak alá megállapodást Ukrajna és Románia, illetve a NATO képviselői.

nevtelen_1.jpg
5. ábra: Borisz Groh grafikus-művész alkotása a Kígyó-sziget védőinek a megszállók számára küldött harcias üzenetéről (forrás).


2023-ban az Egyesületünk, s a MH. 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred jogelőd alakulata együttműködésében 2010-ben, a LAJTA Monitor Múzeumhajó ünnepélyes újrakeresztelésekor alapított csapattörténeti gyűjtemény a brüsszeli NATO-központban akkreditált nemzeti katonai képviselők delegációját fogadta. A gyűjteményt - melyben mások mellett egyesületünk tagjai, Hocza István és Kecskeméti József hajómodellje és számos tárgyi emlék, valamint archív képanyag, s az egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás által készített kiállítási tablók kaptak helyet - az ezred parancsnokságának felkérésére dr. Balogh Tamás mutatta be a vendégeknek.


delegacio.jpg
6. ábra: A NATO küldöttség a csapattörténeti gyűjteményben. Fotó: Gajdos Milán (forrás). További információk a gyűjteményről itt és itt.


Ezeknek a 2007-2024 közötti - közvetlenül vagy közvetve a NATO működésére és jelentőségére is fényt derítő - közléseknek a felidézésével az elsődleges célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet az észak-atlanti katonai szövetség jelentőségére és Magyarország számára is nyilvánvaló fontosságára.

Az 1949-ben még a hidegháború fenyegetése közepette alakult védelmi szövetség eredetileg csupán 12 államot tömörített. Ma azonban - amikor a világ a hidegháború óta a legveszélyesebb biztonsági környezettel néz szembe - már 32 tagállam alkotja, melyek állampolgárainak száma együttesen közel 1 milliárd fő. E páratlan védelmi szövetségnek Magyarország is részese, élvezve a legerősebb katonai nagyhatalmak védelmét, és - az 1991-2001 között dúlt délszláv polgárháború idején nyújtott szövetségesi támogatása alapján - korábbi megbecsülését.

Az évfordulóra és Magyarország NATO-tagságának fontosságára, s a Magyarország szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése során  példásan helyt állt magyar katonákra emlékezve idéztük fel a fentiekben egyesületünk ismeretterjesztő tevékenységének a NATO-val kapcsolatos korábbi eredményeit, amelyekkel a szövetség működésének a hazai érdeklődő közönség számára történő bemutatásához járultunk hozzá, hiszen ezek az ismeretek a szövetség alapításának 75. évfordulóján is aktuálisak, talán jobban, mint korábban bármikor.

Szólj hozzá!

Címkék: évfordulók tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület tit hmhe hadihajózás TIT

A MOSZKVA cirkáló pusztulása

2022.04.20. 02:58 Doki

A 2022. február 24-e óta tartó orosz-ukrán háborúban az orosz haditengerészet MOSZKVA nevű rakétás cirkálója elsüllyedt az április 13-ról 14-re virradó éjjel a Fekete-tengeren. A február 24-én megsérült ROPUCHA-osztályú partraszálló hajó és a március 25-én felrobbantott SARATOV partraszálló hajó után ez már az orosz flotta harmadik súlyos vesztesége, amely a hajó méreteit tekintve csak az 1982-ben brit tengeralattjáró által elsüllyesztett GENERAL BELGRANO argentin cirkáló elvesztéséhez fogható. A MOSZKVA az orosz flotta legnagyobb vesztesége az 1941-ben német légitámadás során elsüllyesztett MARAT és az 1917-ben a német hajótüzérség által elsüllyesztett orosz SLAVA csatahajó óta. Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük a MOSZKVA történetét és az elvesztése körülményeit.

 

A MOSZKVA (eredeti nevén SLAVA) a Projekt 1164 sorozatszámú „Atlant” hadihajó-típus első egysége volt, amely 1976-ban épült az ukrajnai Nyikolájev hajógyárában. A típust a nukleáris meghajtású KIROV-osztályú cirkálók kisebb, hagyományos gázturbinás változataként hozták létre, felszíni hadihajók elleni támadó és változatos flottaszintű légvédelmi feladatokra. Vízrebocsátására 1979-ben, szolgálatba állítására 1983-ban került sor. 1986-tól kezdve a Földközi-tengeren szolgált. Az 1989. december 2-3-án lefolyt, a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után a szovjet-amerikai viszonyt újra-rendező máltai csúcstalálkozón a szovjet delegáció hajója. Mihail Gorbacsov főtitkár és George H. W. Bush elnök itt jelentették be a hidegháború végét. A hajó 1991-ig maradt a Földközi-tengeren, amikor Nyikolájevbe vezényelték, nagyjavításra. 1995-ben (a nevet addig viselő helikopterhordozó leszerelését követően) a MOSZKVA nevet kapta. 1999-ben állt ismét szolgálatba. 2002-ben ismét a Földközi-tengerre vezényelték. 2003-ban az orosz Csendes-óceáni Flotta egységeivel közös hadgyakorlaton vett részt az Indiai-óceánon. 2008-ban fegyveresen vett részt a Grúzia és Abházia közötti konfliktusban. 2008-2009 folyamán az orosz Északi Flottával közös hadgyakorlaton vett részt a Földközi-tengeren.  2013-ban a hajó ellátogatott Portugália, Kuba, Nicaragua és Venezuela kikötőibe. 2014-ben a Fekete-tengeri flotta több hajójával együtt végezte a Don-torkolat előtti ukrán hajózás blokádját. 2015-ben Szíria partjaihoz érkezett, hogy fedezetet nyújtson az orosz légierő egységei számára. 2016-ban kitűntették a harci feladatok sikeres végrehajtásáért a haditengerészet tagjainak és egységeinek elismerésére alapított Nahimov-renddel. 2020-ban Krisztus valódi keresztjének egy ereklyeként őrzött darabját a hajó kápolnájában helyezték el. Az Ukrajna ellen 2022 február végén megkezdett orosz hadműveletekben a kezdetektől érintett volt. 2022. február 24-én a VASZILIJ BIKOV őrnaszáddal együtt vett részt az Ukrajnához tartozó Kígyó-sziget megszállásában és az ukrán helyőrség elfogásában. A hajó az Odessza ellen tervezett tenger felőli műveletekben részt vevő hajók mögött maradva, azok légvédelmét biztosította. Utolsó órái az alábbiak szerint rekonstruálhatók:

nevtelen_1.jpg

1. ábra: Borisz Groh grafikus-művész alkotása a Kígyó-sziget védőinek a megszállók számára küldött harcias üzenetéről (forrás).

 

2022. április 13., szerda

21:31-kor Makszim Marcsenko, Ukrajna Odessza Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője a Telegram hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „Két, hajók elleni Neptun rakétával sikerült eltalálni a MOSZKVA cirkálót. A Fekete-tengert őrző Neptun-rakéták nagyon komoly károkat okoztak az orosz hajóban. Dicsőség Ukrajnának!"

22:57-kor Alekszej Arisztovics, az ukrán elnök tanácsadója hivatalos facebook-oldalán az aznapi hadieseményekről közzétett közleményében beszámolt róla, hogy „a MOSZKVA cirkáló – ugyanaz a hadihajó, amelyet elküldtek a f…ba – helyi idő szerint 19:47-kor kigyulladt”.

 

2022. április 14., csütörtök

07:54-kor Alekszej Arisztovics azt közölte, hogy „Az Orosz Föderáció fekete-tengeri flottájának zászlóshajója, a "MOSZKVA" cirkáló elsüllyedt” kiemelte, hogy ez „óriási haditett, hiszen a MOSZKVA a második világháború óta elsüllyesztett legnagyobb hadihajó, egyben az orosz flotta legnagyobb vesztesége 1945 óta. Erősen csengő pofon, amely a neve miatt még inkább szimbolikus.

09:59-kor Arvydas Anušauskas, Litvánia védelmi minisztere azt közölte, hogy „01:05 órakor a MOSZKVA orosz cirkáló vészjelzést adott le, majd 01:14 perckor az oldalára dőlt, fél óra elteltével pedig minden áram elment. Hajnali 02:00 órától egy török hajó 54 tengerészt evakuált a cirkálóról, hajnali 03:00 óra körül pedig Törökország és Románia is bejelentette, hogy a hajó teljesen elsüllyedt. Az orosz személyzet vesztesége továbbra sem ismert, bár a fedélzeten 485 fős legénység tartózkodott (ebből 66 tiszt).

16:47-kor az Egyesült Államok Haditengerészeti Intézete egy magas rangú védelmi tisztviselőre hivatkozva a következőket közölte: „A MOSZKVA körülbelül 60-65 tengeri mérföldre délre volt Odesszától, amikor tűz ütött ki rajta, amelynek az oka külső forrásból, például egy rakétától is származhat, hiszen a hatvan mérföldes tartomány jóval a Neptun-rakéták hatótávolságán belül van, de természetesen okozhatta bármi más is, tehát óvatosnak kell lennünk. Még tegnap délután is küzdöttek a tűzzel a MOSZKVA fedélzeten. Azt azonban egyszerűen nem tudjuk, hogy mekkora a kár: Bár úgy tűnik, hogy jelentős tűzzel küzdenek, azt nem tudjuk, hogy mi van a tűz mögött, és azt sem, hogy mekkora lékesedés történt. A TASSZ szerint ugyanakkor a MOSZKVA fő rakétaütegei nem sérültek meg, de több orosz fekete-tengeri hajó is dél felé indult a cirkálót ért károk miatt.” Az orosz védelmi minisztérium ehhez képest azt közölte, hogy "A MOSZKVA cirkálón a tűz forrását lokalizálták, s a lángokat elfojtották, már nincs nyílt láng és a lőszerrobbanások is abbamaradtak". Közölték azt is, hogy „a cirkáló a felszínen maradt, fő rakétafegyverzete nem sérült, megtörténtek a szükséges intézkedések a hajó kikötőbe vontatására”. 

21:00-kor az amerikai műholdas felderítés azt közölte, hogy a háború első napjaiban az orosz erők által elfoglalt Kígyó-sziget és a feltételezések szerint a közeljövőben megtámadni tervezett Odessza térségében tartózkodó mintegy féltucat orosz hadihajó eltávolodott az ukrán partoktól. Az időjárás enyhe volt, a keleti irányú szél sebessége 12-14 csomó, a hullámok magassága 1-2 méter volt.

22:01-kor az orosz TASSZ hírügynökség a követkető jelentést tette közzé: „A MOSZKVA cirkáló a kijelölt kikötőbe történő vontatása közben stabilitását vesztette a hajótest sérülése miatt, amelyet lőszerrobbanás során keletkezett tűz okozott. A heves vihar közepette a hajó elsüllyedt – közölte a védelmi minisztérium.” A néhány órával későbbi frissítést szerint: „Moszkva, április 14.: A MOSZKVA rakétacirkáló vihar közepette vontatás közben elsüllyedt a lőszerek detonációja során elszenvedett hajótest-sérülés miatt – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A minisztérium kiemelte, hogy a legénységet a Fekete-tengeri Flotta közeli hajóira evakuálták, amint azt korábban bejelentették.

 

2022. április 15., péntek

14:00 órakor a kijevi székhelyű UNIAN ukrán hírügynökség más forrásból meg nem erősített hírt közölt arról, hogy 14 tengerészt, köztük a hajó orvosi szolgálatának vezetőjét a MOSZKVA rakétacirkálóról Szevasztopolba szállították, motorcsónakkal tették partra őket, s mentők vártak rájuk a rakparton. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor nem számolt be sérültekről, vagy áldozatokról a hajón kitört tűzzel összefüggésben, amelyért a legénység két tagját tették felelőssé, akik a közlés szerint tiltott helyen dohányoztak.

 

2022. április 17., vasárnap

20:09-kor megjelentek az első fényképfelvételek az égő és süllyedő MOSZKVA cirkálóról.

 

2022. április 18, hétfő

09:48-kor az első videó-felvételeket is közzétették a sérült hajóról.

 

A sérült MOSZKVA cirkálót ábrázoló fénykép- és filmfelvételek részletes elemzése alapján a szakértők az alábbiakra következtettek: 

1) A hajó elleni rakétacsapás nyomán a képen két lyuk látható a hajóközépen, a vízvonalon, közvetlenül a bal oldali kémény alatt.

2) Jelentős tűzkár látható a felső fedélzet pereme alatt és a fedélzeten. A hajótest fő fedélzet szintje alatti több oldalsó áttörésénél (ablakok, szellőző-nyílások) fekete füstnyomok utalnak a belső térben égő tűz kiterjedésére. A hajó határozottan balra dől.

3) A hajó tat-részén, a hangárnál megfigyelhető két nagynyomású vízsugár vagy egy a hajó mögött, takarásban dolgozó tűzoltóhajó, vagy a hajó saját oltórendszerhez tartozó fecskendőiből származhat. Az időjárási és felszíni viszonyok - a hivatalos orosz veszteségjelentéssel ellentétben - enyhék, a cirkáló pedig nem áll vontatás alatt, s a mentőtutajok hiányoznak, ami arra utal, hogy a képek készítése idejére már evakuálták. 

4) A sikeres támadás kérdéseket vet fel a szovjet korszak légvédelmi rendszereinek képességeivel kapcsolatban. Több haditengerészeti elemző szerint a hajó elvesztése - a sérülések eredeti okától függetlenül - az orosz haditengerészet legénységének kárelhárítási felkészültségére is éles fényt vet, hiszen az elmúlt évtizedekben az amerikai haditengerészet tengerészei több olyan hadihajót is megmentettek, amelyek hasonló (vagy potenciálisan rosszabb) hajótest-kárt szenvedtek (köztük a USS Cole-t, a USS Starkot, a USS Samuel B. Robertst, a USS Fitzgeraldot és a USS John S. McCaint).

5) A Moszkva fedélzetén elszenvedett emberveszteség mértéke nyilvánosan nem ismert és az orosz kormány sem közölt adatokat. A hajó személyzete 510 fős volt, de a hajó elvesztése után (állítólag) megtartott gyászszertartáson jóval kisebb csoport volt jelen, amely elemzői becslések szerint 100-250 főre esett. A videót az orosz állami média készítette, hitelességét nem ellenőrizték. A Novaja Gazeta orosz nyelvű lap külön beszámolt a támadást túlélő legénység egyik tagjának édesanyjával folytatott beszélgetésről. Az anya súlyos károkról és életveszteségről mesélt, beleértve a becslések szerint 40 halottat, nagyszámú súlyosan megsebesült legénységet és még sok más eltűnt személyt. Ezenkívül az Egyesült Államok által finanszírozott Radio Liberty kiadvány felvette a kapcsolatot a legénység egyik elhunyt tagja, Ivan Vakhrusev villanyszerelő feleségével, aki megerősítette a férje halálát, és elmondta, hogy a legénység 27 további tagját eltűntként tartják nyilván.

6) Az ukrán hírszerzés szerint a fekete-tengeri flotta parancsnokát, Igor Oszipov admirálist az elsüllyesztés után őrizetbe vették az orosz állambiztonsági szolgálatok.

 

Mindennek fényében érdemes áttekinteni a MOSZKVA elvesztésének következményeit. A lehetséges hatásokra is kiterjedő elemzés szerint: 

MILYEN KÉPESSÉGEKETŐL FOSZTJA MEG A HAJÓ ELSÜLLYEDÉSE OROSZORSZÁGOT?

Oroszország erős légvédelmi rendszerekkel rendelkezik a Krímben, amelyet 2014-ben foglalt el Ukrajnától, de a Moszkva képes volt nagy hatótávolságú és mobil légvédelmet nyújtani a teljes fekete-tengeri flotta számára, és úszó parancsnoki és irányító központ volt. Elvesztése rontja a flotta légvédelmét, különösen a nagyobb hatótávolságú küldetések során. 

MI TÖRTÉNT A LEGÉNYSÉGGEL?

A hajó körülbelül 500 fős legénységgel rendelkezett, amelynek tagjait Oroszország szerint sikeresen evakuálták más hajókra, majd pénteken visszaküldték őket honi kikötőjükbe, a krími Szevasztopolba. Ukrajna feltételezi, hogy valószínűleg halálos áldozatok is vannak, de Oroszország egyelőre nem mondott semmit erről.

MEGVÁLTOZTATJA EZ A VESZTESÉG AZ UKRAJNAI KONFLIKTUS ALAKULÁSÁT? 

Nem valószínű, de a brit védelmi minisztérium szerint a veszteség mindenképpen arra készteti Oroszországot, hogy felülvizsgálja haditengerészeti helyzetét a Fekete-tengeren. Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők azt mondták, hogy bár az elsüllyesztésnek szimbolikus hatása lesz, és potenciálisan kérdéseket vet fel Oroszország hosszabb távú haditengerészeti képességeivel kapcsolatban, nem valószínű, hogy jelentős hatással lesz a konfliktus lefolyására, amelyben az orosz haditengerészet eddig sem játszott meghatározó szerepet. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Oroszország csak korlátozott mértékben használta hadihajóit alkalmi csapások végrehajtására és csapatok utánpótlására délen. Oroszország megőrzi haditengerészeti dominanciáját a közvetlen térségben, hiszen bár a Moszkva fel volt szerelve arra, hogy megsemmisítse az ellenséges hajókat a tengeren, de Ukrajna haditengerészetéből kevés maradt.

MOST MEGVÁLTOZTATJA A MŰKÖDÉSÉT AZ OROSZ HADITENGERÉSZET, ÉS SZÁMÍT EZ? 

Igen, lesz változás, de nem tekinthető rendkívül jelentősnek. A Fekete-tenger északi részén öt orosz hadihajó tartózkodik rendszeresen, a partoktól kb. 80 tengeri mérföldre. Az amerikaiak úgy vélik, hogy ezek a hajók még mindig képesek csapást mérni Ukrajna partközeli területeire ilyen távolságból. Az Institute for the Study of War (ISW), egy washingtoni székhelyű agytröszt szerint az ukrán hadsereg azon képessége, hogy orosz hadihajókat tud eltalálni a Fekete-tengeren, azonban arra kényszerítheti az orosz haditengerészetet, hogy további légvédelmet és egyéb védelmi eszközöket telepítsen.

MI VOLT A MOSZKVA SZEREPE A KONFLIKTUSBAN? 

Nem világos, de egyes elemzők szerint hozzájárulhatott egy esetleges orosz kétéltű partraszálláshoz az odesszai kikötőben, amely az ukrán erők ellenállása miatt még nem történt meg, s az elsüllyedése csökkenti egy ilyen támadás esélyét, és lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy erői egy részét máshova helyezze át. Általános vélemény szerint a hajó nem vett részt közvetlenül a hadműveletekben, de légvédelmi támogatást nyújtott azoknak a hadihajóknak, amelyek igen, így ezek most visszavonulni kényszerültek.

OROSZORSZÁG KÖNNYEN PÓTOLHATJA A MOSZKVA KÉPESSÉGEIT? 

Nem (a hajó pótlása mintegy 750 millió dollárt igényelne). Oroszországnak van még két azonos osztályú hajója, a Marshal Ustinov és a Varyag, amelyek Oroszország északi és csendes-óceáni flottájánál szolgálnak. Törökország azonban - amely a Boszporuszon keresztül ellenőrzi a Fekete-tengerhez való hozzáférést - nem engedi be őket a térségbe a háború ideje alatt.

A MOSZKVA RENDELKEZETT EGYEDI FEGYVEREKKEL? 

Nem. Hajók elleni rakétákkal és föld-levegő rakétákkal szerelték fel, de nem volt felszerelve Oroszország legújabb generációs Kalibr cirkáló rakétáival vagy hiperszonikus rakétákkal.

MENNYIRE VOLT MODERN HAJÓ? 

Nem nagyon. Az 1970-es évek Szovjetuniójában, a hidegháború idején tervezték, a NATO repülőgép-hordozók nagy sebességű cirkálórakétákkal történő elárasztására és megsemmisítésére, és csaknem négy évtizede szolgált. 1990-ben selejtezték és csak a moszkvai polgármester beavatkozása mentette meg a bontástól. Alapos felújításon esett át, ám ez jellemzően csak a rozsda eltávolítását és több rétegnyi új festék felhordását jelentette a teljesítmény javítása nélkül, mivel több rendszer még évekkel később sem működött: a brit védelmi minisztérium szerint a hajó csak 2021-ben lett újra teljes mértékben működőképes, de az átalakítás ellenére a hardverek egy része továbbra is elavult maradt (legutóbb a szíriai háborúban résztvevő felszíni hadihajók alkalmazásának tapasztalatai bizonyították be azt, hogy a kisebb, de korszerűbb egységek képesek azonos vagy nagyobb harcértéket felmutatni). A MOSZKVA, ezzel együtt és annak ellenére is, hogy a régebbi haditechnikát képviselte, a felújítását követően – a KIROV-osztály "csatacirkálóival" együtt (amelyek közül mára egyedül a NAGY PÉTER áll szolgálatban) – de facto a felszíni hadihajók alapvető osztályát (capital ship) képviselte az orosz flottában, ahol ugyan korszerűbb egységeket is vízre bocsájtottak már, de egyrészt azok mind csak kisebb és gyengébb hajóosztályokba tartoztak, másrészt az új nagy hajók építésére készült terveket mindeddig nem sikerült valóra váltani.

nevtelen0.jpg

2. ábra: A SLAVA-osztályú cirkálók tervezett korszerűsítéséről 2020. áprilisában megjelent látványterv szerint az osztály mindhárom hajóján a 8 db P-500 Bazalt (illetve Vulcan) típusú cirkálórakétát 6 db Poseidon nukleáris többcélú torpedóval tervezték felváltani, a csöves tüzérséget pedig török gyártmányú, elektromágneses vezetősínes ágyúra kívánták cserélni (forrás).

 

nevtelen1_1.jpg

3. ábra: Oroszország 2017-2018 fordulóján bejelentett új haditengerészeti felszíni egységei, a Project 23560E „Shkval” (fent balra) és a Project 2350M „Lider” (fent jobbra) kombinált lopakodó, nukleáris meghajtású irányított rakétaromboló és cirkáló, az utóbbi tervezett fegyverrendszereivel (lent). A Lidertől azt várják, hogy egy romboló, egy nagy ASW-hajó és egy irányított rakétás cirkáló képességeit egyesítse magában, miközben kisebb, mint a Project 1144 típus hajói (a NAGY PÉTER), de sokkal több fegyvert szállít. Az Orosz Haditengerészet fő felszíni hadihajói, a Szovremennij osztályú rombolók, a Slava osztályú cirkálók és az Udaloy osztályú tengeralattjáró-rombolók leváltására szánt hadihajók fejlesztésélt 2013-ban jelentették be, a tervezést 2015-ben kezdték meg és 2016-ban fejezték be. Oroszország északi-tengeri és csendes-óceáni flottája számára kezdetben 12 hajó építését tervezték, majd ezt a számot 8-ra csökkentették, végül a finanszírozás csökkentése miatt a fejlesztést törölték a 2018-2027-es fegyverkezési programból. 2019 februárjában mégis úgy döntöttek, hogy a 2020-as évek végéig fel kell építeni 2 hajót, hajónként 100 milliárd rubel költségvetéssel. A 2023-as kezdéssel tervezett építkezés az orosz-ukrán háború nyomában járó nemzetközi gazdasági szankciók miatt valószínűleg tartós késedelmet szenved (forrás).

 

MILYEN CSAPÁS EZ AZ OROSZ KATONAI BÜSZKESÉGRE? 

Keserű veszteség az orosz hadsereg számára, mivel a hajó, bár bizonyos szempontból már kiöregedett, a krími bázisú orosz Fekete-tengeri Flotta és az orosz katonai büszkeség szimbóluma volt. Az ukrán hajóelhárító rakétákkal eltalált hajóként, ez a legnagyobb orosz hadihajó, amely hadműveletben veszett el 1945 óta. Az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóin ezzel a cirkálórakéták száma 72-ről 56-ra csökkent.

 

nevtelen1a.jpg

4. ábra: A MOSZKVA cirkáló hosszmetszete és felülnézete:

1. hajóács raktára; 2. horgonycsörlő; 3. vezérlőterem; 4. az éltoronyban használt 130 mm-es készenléti lőszerek (AK-130) raktára; 5. a kétcsövű 130 mm-es AK-130 éltorony; 6. a hatcsövű 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornyában használt 30 mm lőszerek raktára; 7. a hatcsövű 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornya; 8. PK-10 típusú elektronikus aktív zavaró rendszer (hamis termikus célpont-kilövő) 10 db indítócsöve; 9. RBU-6000 Szmercs-3 tengeralattjárók és torpedók megsemmisítésére alkalmas reaktív mélységibomba-vető rendszer 12 indítócsöve; 10. tiszti kabinok; 11. parancsnoki kabin; 12. kormányállás; 13. optikai távmérővel felszerelt kormányállás; 14. АП РЛС СУАО "Lev" radar, haditengerészeti tüzérségi tűzvezető rendszer a 130 mm-es kaliberű csöves tüzérség (AK-130) vezérlésére (felszíni, légi és part menti célpontok leküzdését biztosítja az ellenséges aktív és passzív zavaró rendszerek és radar elleni lövedékek jelenlétében); 15. kormányosi kabin; 16. optikai távmérővel felszerelt parancsnoki harcálláspont (irányító és tűzvezető központ); 17. "Argon-1164" radar a hajók elleni „Bazalt” rakétarendszer tűzvezetéséhez; 18. "Vaigach" típusú navigációs radar; 19. MR-750 „Fregat-M” radar légi és felszíni megfigyelő célokra, tengeri használatra; 20. a közel-körzeti fegyverrendszer radarja és alátámasztása; 21. "Korvet" műholdas adatkapcsolati rendszer; 22. tiszti ebédlő és társalgó; 23. P-500 Bazalt (П-500 «Базальт») 550 km hatótávolságú turbósugárhajtású, szuperszonikus cirkálórakéta-rendszer; 24. MP-123-02 / 3 "Vimpel" – felszíni, légi és partmenti célok leküzdésére tervezett 122 és 140 mm-es kaliberű irányítatlan rakéták indítóit vezérlő, szektorális (90°) és körkörös (360°) üzemmódú célkijelölő és célkövető haditengerészeti tüzérségi tűzvezető rendszer25. "Kolco" radarrendszer az elektronikus hadviselés (zavarás) támogatására és elhárítására; 26. "Gurzuf A” és "Gurzuf B" aktív zavaró állomások; 27. „Voszhod” radar a légi célok 0-30° közötti tartományban történő kör-körös észlelésére; 28. rakodódaru; 29. "Sztruna" folyadékszintmérő rendszer (tartályfeltöltöttség mérésére); 30. SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer indítóállványa; 31. SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer radarja; 32. helikopter-hangár; 33. GAK MG-335 „Platina” típusú, körkörös láthatóságot és célkijelölést biztosító, tengeralattjárók, torpedók és tengeri aknák észlelésére szolgáló vontatott szonár emelő- és vontatószerkezetének helyisége; 34. GAK MG-335 „Platina” típusú vontatott szonár; 35. kormányrúd-rekesz; 36. repülőgéplőszer-raktár; 37. repülőgépüzemanyag-tartályok; 38. 533 mm-es kaliberű torpedók kilövésére tervezett TA-53 torpedóvetőcső; 39. Az SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rendszer kezelőhelyiségei; 40. üzemanyagtartályok; 41. A ballisztikus rakéták és a nagyon alacsony magasságban repülő célok elfogására fejlesztett, aktív és félaktív lokátoros önirányító SZ-300F (SA-N-6) légvédelmi rakétarendszer 100 kg repesz-romboló töltettel felszerelt rakétái 6 db, egyenként 8 rakétát tartalmazó vetőcsőben; 42. hátsó dinamótér; 43. energiaellátó rekesz; 44. hátsó gépház (a hátrameneti gázturbinás motorokkal); 45. rádióállomás; 46. segédgépek és aktív stabilizátorok rekesze; 47. elülső gépház (az előremeneti fő gázturbinás motorokkal); 48. elülső dinamótér; 49. harci információs állomás (irányítóközpont); 50. fő vezetési pont; 51. antennaburkolat; 52. RBU-6000 Szmercs-3 mélységibomba-raktár; 53. P-500 Bazalt cirkálórakéták kezelőszemélyzete; 54. 130 mm-es lőszerek (AU AK-130) raktára; 55. akusztikus berendezések kezelőszemélyzete; 56. bulbaorrba szerelt GAK MG-335 „Platina” típusú szonár; 57. lánckamra; 58. helikopter-leszálló pálya; 59. helikopter indító központ; 60   M-4 "Osza-M" hajófedélzeti automatizált kétsugaras légvédelmi rakétarendszer (hatótáv: 15 km, repülési magasság: 4 km, sebesség: 500 m/s, tömeg: 128 kg, tűzgyorsaság: 2 lövés/perc); 61. 4K33 „Osza-M” légvédelmi rakétarendszer; 62. 45 mm-es gyorstüzelő ágyú (üdvlövésekhez); 63. PK-2 típusú elektronikus aktív zavaró rendszer (hamis termikus célpont-kilövő) indítócsövei.

 

nevtelen2.jpg

5. ábra: Az AK-130 típusú automata haditengerészeti ágyú és készenléti lőszerkészlete. Kaliber: 130 mm, tűzgyorsaság: 10-40 lövés/perc/lövegcső, maximális csőemelkedés: 85°, maximális lőtávolság: 23 000 m (felszíni célok), 15 000 m (repülőgépek), 8 000 m (rakéták) esetén. (forrás).

 

nevtelen3.jpg

6. ábra: A P-500 Bazalt 550 km hatótávolságú turbósugárhajtású, szuperszonikus cirkálórakéta-rendszer indító-tubusai (forrás: 1, 2, 3, 4, 5.)

 

nevtelen4.jpg

7. ábra: Az SZ-300F (SA-N-6) rakétákat nyolc darab, egyenként nyolcrakétás forgó rakétavetőben tárolták a felső fedélzet szintje alatt. A rakéták bevetési magassága 25-25 000 m, hatótávolsága 7-90 km, végsebessége 4 Mach (https://weaponsystems.net/system/664-S-300F%20Fort).

 

nevtelen5.jpg

8. ábra: A 30 mm-es AK-630 közel-körzeti csöves légvédelmi rendszer automata lövegtornya (forrás).

 

_-585.jpg

9. ábra: Az RBU-6000 Szmercs-3 tengeralattjárók és torpedók megsemmisítésére alkalmas reaktív mélységibomba-vető rendszer (https://hu.wikipedia.org/wiki/RBU%E2%80%936000).

 

nevtelen6.jpg

10. ábra: A cirkáló KA-27 helikoptere (forrás). 

 

nevtelen7.jpg

11. ábra: A fenti ábra a füstön keresztül mutatja a hajó főbb részeit a perspektíva érthetővé tétele érdekében (forrás).


A lenti fényképet a brit Guardian folyóiratnak nyilatkozó török szakértő, Yörük Isik szerint egy Project 22870 típusú orosz haditengerészeti mentővontatóról készítették, amelyek közül kettő az orosz Fekete-tengeri Flotta kötelékében működik. A felvételről tisztán leolvasható, hogy a MOSZKVA legénységének egyszerre kellett küzdeni a betörő vízzel és a fedélzeteken tomboló tűzzel, s az is feltűnő, hogy a hajó a fényképfelvételen nem áll vontatás alatt, noha az orosz források szerint a Szevasztopolba vontatás közben süllyedt el (tehát vagy egyáltalán nem vontatták, vagy felhagytak a vontatással addigra, mire a fénykép elkészült). A fotó alapos elemzése alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:

nevtelen8.jpg

12. ábra: A cirkáló sérüléseinek elemzése.

1) Az ukrán Neptun rakéták a hajóközépen (midship), csapódtak be (a hajó kontúrja miatt ezen a részen a legnagyobb a radarvisszaverődés, hiszen itt vannak a hajó működtetése szempontjából legfontosabb nagy méretű és helyigényű berendezések, gépészeti egységek), valamivel a vízvonal alatt, ami a hajó dőléséhez vezetett. A lékesedés következtében a hátsó gépház megsérült, a teljes elárasztására azonban valószínűleg nem került sor, mivel a hajót beburkoló sűrű füst a kéményeken keresztül távozik, vagyis a gépházban súlyos tűz tombol (azaz semmiképpen sem juthatott be annyi víz a gépházba, hogy onnan az égést tápláló összes levegőt kiszorítsa). A gépház mindenesetre az egész hajó legnagyobb elárasztási tényezőjű (legnagyobb térfogatú) belső tere, így a bejutott víz mennyiségétől függően nem meglepő, ha akár a két oldalfal közötti teljes keresztmetszet egy része víz alá került, a gépházat ugyanis nem osztották meg hosszanti válaszfallal. A hajó dőlését a bal oldali lékesedés okozza, a jobb oldalon ennek ellenére csekély mértékben emelkedik ki a hajótest víz alatti része, még úgy is, hogy a mélyített tatfedélzet bal oldala már a fedélzet pereméig merül. Mindez arra utal, hogy a lékeken át a hajóba áramló víz egyenletesen oszlik el a hajótestben. Ennek több oka is lehet: vagy nem zárták le a vízzáró ajtókat (ezért a gépházba betört víz más, szomszédos rekeszekbe is tovaterjedt), vagy ellenárasztással igyekeztek mérsékelni a dőlést (esetleg az SZ-300-as rakétákat befogadó rekeszt is elárasztották, tűzvédelmi okokból). A vízbetörés mindenesetre láthatóan egyenletes süllyedési folyamatot okoz, amennyiben a bal oldala felé megdőlt helyzetű hajó anélkül merül fokozatosan egyre mélyebbre, hogy az aszimmetrikus elárasztás miatt a felborulásától kellene tartani. A víz egyenletes szétterjedésére utal az is, hogy a süllyedő hajón megszűnt az áramszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy mindkét gépház és a segédgépház is víz alá került (a felsőbb fedélzeten elhelyezett vészhelyzeti generátorok működését valószínűleg a tűz lehetetlenítette el). Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy az érintett helyiségeket nem sikerült szárazon tartani (vagy azért, mert a vízhatlan ajtókat nem zárták le megfelelően, vagy azért, mert a vízmentes rekeszek valamely más okból tömítetlenné váltak).

2) A felvételt elemző Chris Parry nyugalmazott ellentengernagy szerint a hajóba csapódott támadó-rakéták a vízbetörés mellett további hatalmas károkat is okoztak, mivel nagy valószínűséggel megrongálták (anélkül, hogy felrobbantották volna) a cirkálón a felső fedélzet peremére szerelt hátsó Bazalt rakéta-pár indítótubusait és talán a bennük tárolt rakétákat is, amelyek így kiengedhették a hajtóanyagot, ami afféle égésgyorsítóként tovább fokozhatta a hajón belül keletkezett tüzet, amely vízszintesen terjedt tovább a fedélzeteken és a sérült válaszfalakon keresztül hátrafelé.

3) A hajó oldalán több helyen látható elszenesedett folt, ami azokat az ökörszem-ablakokat, illetve szellőzőket jelzi, ahol a forró levegő és füst a szabadba távozott. Az itteni füstnyomok súlyos kárelhárítási hiányosságról tanúskodnak: azt jelzik hogy a tűz ideje alatt (részlegesen vagy teljes egészében) tovább működött a szellőztetés, vagyis tulajdonképpen táplálták a tüzet, mivel nem zárták el azt az oxigéntől. A tűzzel érintett helyiségek tűzbiztos ajtóit ugyanakkor valószínűleg bezárták, mivel ellenkező esetben a tűz gyorsabban és nagyobb területen elterjedt volna. Így viszont nehéz helyzetbe hozták a tűzhöz igyekvő fedélzeti tűzoltókat (akik amúgy oxigénpalackot használtak, hiszen a zárt téri tűz mérgező gázokkal tölti meg a légteret), akiknek ezért úgy kellett megkezdeniük az oltást, hogy a tűz folyamatos levegő-utánpótlást kapott. Szabó Balázs tűzoltó szerint a zárt helyen tomboló tűz a meglévőhöz képest újabb oxigénforrás megnyitásakor (pl.: amikor kinyitották a tűzbiztos ajtókat, hogy az oltószemélyzet beléphessen) kicsap a helységből egy óriási, pusztító lángnyelv formájában, ami több száz fokkal melegebb lehet az anyatűznél. Ez a flash-over (tűz-átcsapás) jelensége, ami szélsőséges esetben akár teljesen ellehetetleníthette az eredményes tűzkár-elhárítást és a MOSZKVA megmentését.

4) Az ablakok és szellőzők körüli égésnyomokhoz képest komolyabb tűzre utaló, nagyobb kiterjedésű égésnyom (4/a) van a helipod alatti mélyített tat-fedélzet és a felső fedélzet helikopter-hangár melletti íves találkozási pontjánál, közvetlenül az OSZA rakéták tárolóhelye (4/b) előtt.

5) Az M-4 "Osza"  légvédelmi rakétarendszer indítóállványai lesüllyesztett pozícióban (5/a), az SZ-300F rakéták radarja (5/b) pedig nyugalmi állapotban látható, ami arra utal, hogy a MOSZKVA fedélzetén vagy egyáltalán nem észlelték az ukrán rakéták közeledését, vagy bár észlelték azt, mégsem hajtottak végre ellenintézkedéseket időhiány, vagy valamilyen egyéb ok miatt (ha nem maradt idő reagálni).

6) H. I. Sutton haditengerészeti elemző szerint a tűz elérhette az SZ-300F légelhárító rakétákat is. A fedélzeten történt erős robbanásról szóló (meg nem erősített) sajtóértesüléseken kívül erre utal, hogy a rakéták indítóállásai körül beszakadt a jelentős szakaszon megsérült, felgyűrődött fedélzet (6/a), amelynek kiterjedt deformációja a fémszerkezet rendkívüli hőhatás miatti kilágyulására utal, valamint a hajótestnek a rakétasilókat befogadó rekesz hátsó válaszfala mentén felnyílt hegesztési varrata (6/b). A látványos tűzkár ellenére az SZ-300-as rakéták robbanása nem valószínű, mivel 64 db, egyenként 100 kg súlyú robbanótöltettel felszerelt rakéta zárt téri robbanása az egész hajót széttépte volna. Ezért az orosz védelmi minisztérium által kiadott közlés szerint a hajón történt lőszerrobbanás (amelyért két, tiltott helyen dohányzó matrózt tettek felelőssé) – ha megtörtént egyáltalán – nem a hajó elsüllyedéséhez vezető okfolyamat indító oka, hanem legfeljebb az ukrán rakéták becsapódását követő tűzvész okozta másodlagos robbanások következménye lehet. Mivel a fénykép tanúsága szerint sem az elülső P-500 Bazalt (illetve Vulcan) típusú cirkálórakéták, sem a hátsó SZ-300-as légvédelmi rakéták nem robbantak fel, ha volt lőszerrobbanás a hajón, az csakis az ukrán Neptun-rakéták becsapódási helye felett, a felső fedélzet peremén elhelyezett AK-630 közel-körzeti légvédelmi rendszer 2 db bal oldali automata lövegtornyához tartozó lőszerraktárban történhetett, ami azonban nem bír jelentős rombolóerővel a hajó elsüllyesztése szempontjából. Külön ki kell emelni, hogy a T-53 torpedóvetőcsövet takaró oldalajtó (6/c) a hajótesten sértetlen (a MOSZKVA cirkálót annak ellenére is felszerelték torpedókkal, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete eltávolította azokat a saját cirkálóiról, mivel úgy ítélték meg, hogy másodlagos robbanás esetén inkább veszélyt jelentenek a hajóra, mintsem hasznosnak az ellenséges egységek elpusztításában).

7) A darut általában a két kémény között, leengedve rögzítik, itt azonban a kémények között, nagy gémkinyúlással állva látható, vagyis használatban volt (vélhetően a motorcsónakok leengedésére használták a hajóelhagyáskor), ami arra utal, hogy eltelt némi idő az első találat és a tűz elterjedése között (mielőtt a tűz elérhette volna a daru kezelőplatformját).

8) A nyitott hangárajtók azt jelzik, hogy a helikopter is felszállt (vagy éppen repült, így a rakéta-találat pillanatában nem is volt a fedélzeten).

9) A sérült MOSZKVA hátterében egy tűzoltóhajó árbóccsúcsa látható. A hajó tűzoltófecskendői nagynyomású vízsugárral igyekeznek eloltani a fedélzeti tüzeket, csekély eredményességgel. A fedélzetekre locsolt és a fedélzeti nyílásokon át a hajóba is beszivárgó oltóvíz egyenetlen eloszlása a hajótérben, hozzájárulhatott a cirkáló későbbi egyensúlyvesztéséhez.

10) A hajó összes motorcsónakja (10/a) és – egy kivételével – minden mentőtutaja (10/b) hiányzik, ami arra utal, hogy a legénységet a hajó elsüllyedése előtt evakuálták. A hajóelhagyás rendkívüli intézkedés, amely hadihajón kizárólag akkor megengedett, ha a kárelhárítási műveletek nem vezethetnek eredményre, így nem marad más lehetőség. A kárelhárítás eredményességét több tényező is befolyásolta. Egyrészt egyszerre kellett küzdeni a hajó mélyén a vízbetöréssel és a felsőbb fedélzeteken tomboló tűzzel. Másrészt a tűzoltók munkáját jelentősen megnehezítette a szellőzőrendszer működése. A végeredményt a kiképzés is befolyásolta: a vietnámi háború hordozótüzei (USS FORRESTAL) tapasztalatai alapján az amerikai haditengerészetnél a hadihajók személyzetének minden tagja részesül kárelhárítási (mentési, tűzoltási) kiképzésben, így baj esetén a hajón tartózkodó összes személy az alapvető szolgálati beosztásától függetlenül képes bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe. A hajó dőlése a 2022.04.13-án 19:47-kor történt kigyulladásától az áramszolgáltatás 2022.04.14-én hajnali 01:44-kor történt megszűnéséig tartó 5 óra 57 perces süllyedési folyamat alatt az elárasztás egyenletes tempója ellenére 15 fokig fokozódott. Ez és a felsőbb fedélzeteken tomboló tűz jelentősen megnehezítette a kárelhárítást. A hajnali órákban 27 km/h-ig fokozódó szélerősség és az 1-2 m magas hullámok ebben az állapotban már végzetesnek bizonyultak, hiszen rendszeresen felcsaptak a hajó mélyített tatfedélzetére, így a hajó végül felborult.

 nevtelen8a.jpg

13. ábra: A rakéta-találatok okozta sérülések a hajótesten (forrás). A közelkép alapján egyes elemzők azt sem tartják kizárhatónak, hogy a hajót nem kettő, hanem három Neptun-rakéta találta el (a feltételezés még akkor sem feltétlenül légből kapott, ha a hajó elsüllyesztéséről szóló hivatalos ukrán közlések csak két rakétát említenek, hiszen elképzelhető, hogy egyszerre több rakétát is indítottak annak érdekében, hogy nagyobb valószínűséggel legyen olyan, amelyik célba talál akkor is, ha a célra repülés közben egyet vagy többet a hajó légvédelme esetleg hatástalanít).

 

nevtelen9.jpg

14. ábra: Az eltalált és megdőlt helyzetű cirkáló szimulatív ábrázolása (forrás).

 

nevtelen10.jpg

15. ábra: Időjárási viszonyok - hullámzás (balra) és szélerősség (jobbra) - a támadás és a hajó elsüllyedése idején (forrás).

 

szimulacio.jpg
16. ábra: Az időjárás szerepe nemcsak a sérült hajó elsüllyedését befolyásolhatta, de bizonyos körülmények között magát a sikeres Neptun-találatot is elősegíthette, hiszen a rakéta-védelmi rendszerek időjárási sérülékenységét értékelő vizsgálatok eredménye alapján köztudott, hogy a légköri részecskék, mint például az eső és a jég - vagy a háborgó tengerfelszínen mozgó masszív hullámtömegek - befolyásolják a támadó és a védelmi célú rakéták, s a nagy sebességű lövedékek, valamint a tűzvezető és irányító rendszereik teljesítményét, noha nem lehet pontosan előre jelezni azt, hogy ez mekkora hatással lesz a teljesítményükre. A MOSZKVA elleni rakétatámadás különböző időjárási viszonyok közötti szimulációja mindenesetre azt mutatta, hogy szeles és esős időben, hullámzó tengerfelszín mellett a hajó M-4 "Osza" légvédelmi rakétarendszerének megbízhatósága jelentősen csökkent (forrás).

Mindent egybevetve a fenti elemzés nemcsak a MOSZKVA cirkáló sérülései és az elsüllyedésben játszott szerepük értékelésére, de a hadihajó elleni támadás, a kárelhárítás, a hajóelhagyás és a süllyedés idősorának pontosítására is lehetőséget biztosít. A MOSZKVA elleni sikeres rakéta-támadást ugyanis április 13-án, este jelentették be és másnap hajnalban süllyedt el a cirkáló. Ezért - mivel a hajóról készült felvételeken még világos van - jogos kérdés, hogy vajon mikor készültek a felvételek. Erre a kérdésre ad választ az áprilisi napnyugta (19:43) és a napkelte (05:51) Fekete-tengeren történő észlelésének időpontja (forrás). Az idézett közlések alapján az első híradások 19:47-re teszik a találatot kapott hajó kigyulladásának időpontját, 01:05-re a rádiós segélykérés idejét és 01:44-re az elektromos áramszolgáltatás leállását. A tűz keletkezésének időpontja nagyjából egybeesik a naplemente időpontjával. Ezt a tényt a sérült hajónak az ismert fotókon látott állapotával és a fényviszonyokkal összevetve, azt kell feltételezni, hogy a tüzet okozó találat valamivel korábban - még késő délután, illetve kora este - történt, akárcsak a hajó evakuálása (hiszen a fenti fotón is az látható, hogy a hajót a kép készítésekor már elhagyták). A kiürítés (s az arról való döntéshozatal) időszükségletére tekintettel és azt feltételezve, hogy a sérült hajót ábrázoló felvételek a naplementét megelőző utolsó órában készültek, valószínűtlen, hogy a találatra 19:00 után került volna sor.

rescue_ship.jpg


17. ábra: A szakértők szerint a süllyedő MOSZKVA cirkálóról egy Project 22870 típusú orosz haditengerészeti mentővontató fedélzetéről készítették az ismert képeket. E típus sebessége 14 csomó (25,9 km/h), a hajótörés helyszíne a szevasztopoli bázistól pedig cca. 100 tengeri mérföld (197 km). Eszerint, ha a vontató Szevasztoploból indult volna, úgy a bázis és a MOSZKVA elleni támadás helyszíne közötti távot 7 és fél óra alatt sikerült volna leküzdenie. A MOSZKVA viszont csak mintegy 6 óra hosszat volt még úszóképes a Neptun rakéták találata után. Ez tehát (ha a cirkáló elsüllyedésére vonatkozó ismert idősor legalább megközelítően hiteles) kizárja annak a lehetőségét, hogy a vontató Szevasztopolból indult volna és azt valószínűsíti, hogy eleve a helyszínen tartózkodott az orosz kötelék részeként (ami arra utal, hogy az oroszok számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az Ukrajna elleni támadó hadműveletekben résztvevő hajóik műszaki mentésre szorulhatnak).



Ami a legénység veszteségeit illeti, arról mindeddig csak ellentmondásos információkat tettek közzé. Az erre vonatkozó közléseket általában úgy interpretálják, hogy az orosz védelmi minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy mindenkit kimentettek (forrás), miközben Ukrajna jelentős orosz veszteségekről számol be. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Orosz részről 2022.04.14.-20. között összesen csupán 3 hivatalos közlés jelent meg a TASSZ hírügynökség oldalán, s ezek közül csak 2 tartalmazott a legénységre is vonatkozó általános közlést, minden részlet említése nélkül. A 2022.04.14-én 21:01-kor közzétett, majd 22:59-kor frissített híradás arról számolt be, hogy "A minisztérium hangsúlyozta, hogy a legénységet a közeli Fekete-tengeri Flotta hajóira evakuálták, amint azt korábban bejelentették.", a 2022.04.16-án, 19:20-kor megjelent hírek szerint pedig: "Az orosz haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov tengernagy találkozott a MOSZKVA rakétacirkáló legénységével, és ígéretet tett arra, hogy a tisztek, a kadétok és a matrózok tovább szolgálhatnak a haditengerészet kötelékében". Az orosz közléseket átvevő híradások a fenti megfogalmazások általános jellege miatt rendre úgy hivatkozzák ezeket a közléseket, hogy az orosz hivatalos álláspont szerint a hajó legénységének összes tagját megmentették (holott az orosz hivatalos közlemények erre egyáltalán nem utalnak).

s6vhgk4kefnwvcfaosj5poanj4.jpg

18. ábra:
 A túlélő legénység szemléje Szevasztopolban. Nincsenek ötszázan... (forrás).

Ukrán részről eleinte arról számoltak be, hogy a cirkáló 510 fős legénységének minden tagja elpusztult, ezt később jelentős veszteségekre enyhítették, de konkrétumokkal az ukrán közlemények sem szolgálhattak.

A nemzetközi sajtóban ugyanakkor megjelent több olyan híradás is, amely a hajó legénységéhez tartozó eltűnt személyek hozzátartozóinak reakcióit elemzi. Az Al Jazeera arab hírportál 2022.04.19-i közlése idézi a Meduza független orosz nyelvű híroldalt, amely a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksághoz közel álló forrásra hivatkozva azt közölte, hogy mintegy 500 tengerész tartózkodott a MOSZKVA fedélzetén, s a legénység 37 tagja meghalt és mintegy 100 ember megsebesült, miközben az eltűntek pontos száma még nem ismert. A hírportál azt is kiemelte, hogy "Az elmúlt napokban több család is közölte a közösségi médiában, illetve a független orosz vagy külföldi sajtónak adott nyilatkozatában azt, hogy nem találják a MOSZKVÁN szolgált gyermekeiket." A családtagok írásos válaszokat követelnek a hatóságoktól, ám kéréseikre a Kreml szóvivője kitérő választ adott: "Minden ezzel kapcsolatos információt a védelmi minisztérium ad ki, itt és most nem vagyunk jogosultak semmit sem elmondani."

Az ukrán Telegram-csatorna a valószínű veszteségek között az alábbi személyeket tartja nyilván név szerint:

Elesettek:

Anton Valerijevics Kuprin - 1. osztályú kapitány
Vitalij Begerszkij - 1. osztályú matróz,
Iván Vakrusev - kadét (5. harcrészleg)
Jegor Dmitrijevics Skebec - szakács
Mark Taraszov.

Eltűntek:

Nyikoláj Siromjaszov - sorozott tengerész
Andrej Szergejevics Tszivov - sorozott tengerész
Szergej Grudinyin - sorozott tengerész
Nyikita Jefremenko - sorozott tengerész.


nevtelen11.jpg

 

A fenti elemzés összeállításához segítséget jelentettek

"A Tiborublog és Lemilblog szerzőinek és olvasóinak FB-csoportja" alábbi tagjai által megosztott közlések: Bill George, Deák Tamás, Gúth Sándor, Kovács Lajos, Mizsei Lajos, Szabó Balázs, Szabó Zsófia, Szalai Zoltán,

valamint az alábbi források:

Típus-ismertetés: 

https://autojournalism.com/top-10-largest-guided-missiles-ship-in-the-world/

https://www.liga.net/images/general/2022/04/14/20220414152650-2493.jpeg?v=1649939269

http://oruzhie.info/voennie-korabli/126-krejser-moskva

https://tass.ru/armiya-i-opk/11281247?utm_source=google.com&utm_medium=organic&utm_campaign=google.com&utm_referrer=google.com

https://i.pinimg.com/736x/e9/cc/4d/e9cc4d634e2c19de13fe888dc3566858--battleship-syria.jpg

http://www.and-kin2008.narod.ru/drawingpr1164.html

http://alternathistory.com/modernizatsiya-raketnyi-kreiser-proekta-1164/

https://en.wikipedia.org/wiki/Slava-class_cruiser

https://en.wikipedia.org/wiki/Russian_cruiser_Moskva

https://army-news.org/2013/03/raketnye-krejsera-proekta-1164-atlant/

https://voennoedelo.com/posts/id20631-qsvlsw8lw8ezknjywgpq

https://hu.pinterest.com/pin/AaodjfIuhLmrPnt3F00x_dFsN9c3nML3nw-z_ZzI-oV6kNjL6tnVMv0/

http://www.modelwarships.com/reviews/ships/ru/cg/700-slava-trump/trumpeter-review.html

http://www.modelwarships.com/reviews/ships/ru/cg/700-slava-trump/moskva-paint.jpg

https://www.1999.co.jp/itbig16/10161992t4.jpg

https://ichef.bbci.co.uk/news/1024/cpsprodpb/8EFF/production/_124170663_7e5d019e-5439-4a90-858a-b2b658568c2c.jpg

https://sakhalianet.x10.mx/shippictures/igs_cruisers/low_res/slava.jpg

https://images-wixmp-ed30a86b8c4ca887773594c2.wixmp.com/i/28af330d-2293-438d-9d98-ae25621da175/desu8hk-06fa3011-3eb0-4243-ab9a-299a3bb265a2.png

https://www.deviantart.com/digitalexplorations/art/USSR-Slava-class-guided-missile-cruiser-FSX-894966392

https://live.staticflickr.com/4171/34713735496_494790221c_b.jpg

https://c8.alamy.com/comp/HFCYY2/a-view-of-the-deck-area-housing-the-sa-n-6-vertical-missile-launchers-HFCYY2.jpg

https://www.korabel.ru/filemanager/IMAGES/0/121/121871.jpg

https://i.pinimg.com/736x/b7/70/ee/b770ee78ddd1517e389a93d6656eb4bd.jpg

https://coollib.com/i/50/140750/pic_22.jpg

 

Tervezett korszerűsítés:

https://www.maritime-executive.com/editorials/shipbuilding-may-limit-russian-navys-future

https://www.navyrecognition.com/index.php/naval-news/naval-news-archive/2016/july-2016-navy-naval-forces-defense-industry-technology-maritime-security-global-news/4183-all-large-russian-navy-ships-of-1st-and-2nd-rank-may-get-nuclear-power-plants.html

https://www.navalnews.com/naval-news/2020/04/russian-navys-slava-class-cruiser-to-get-new-weapons/

 

Tervezett új típusok: 

https://www.navalnews.com/naval-news/2021/09/russia-to-start-construction-of-new-project-22350m-frigate-in-2024/

https://en.wikipedia.org/wiki/Lider-class_destroyer

 

Az orosz flotta csoportosítása: 

https://www.navyrecognition.com/images/stories/news/2018/august/Russia_reinforced_its_naval_task_group_in_Mediterranean.jpg

https://www.rbth.com/news/2013/09/13/russia_will_increase_its_group_in_mediterranean_-_commander-in-chief_of__29786.html

http://2.bp.blogspot.com/-uWPKvRXCDnk/UqfRO7aYnII/AAAAAAABp8s/ZJQCdCndTAY/s1600/2013-09-12-BZSSR.jpg

https://images.squarespace-cdn.com/content/v1/59cba599f9a61e4ef873b52f/1527194039548-4SYFIE2DHBSOXNL10THS/image-asset.png?format=1000w

https://img.over-blog-kiwi.com/0/55/62/61/20150429/ob_cc1436_the-russian-navy.jpg

 

Az ütközet elemzése: 

https://militarywatchmagazine.com/article/what-ukrainian-missile-could-the-40-year-old-russian-cruiser-moskva-have-sunk-by-itself

https://www.maritime-executive.com/article/photos-first-images-of-the-lost-russian-cruiser-moskva-emerge

https://www.aa.com.tr/en/russia-ukraine-war/turkish-ship-rescued-54-sailors-on-damaged-russian-naval-cruiser-moskva/2564125

https://news.usni.org/2022/04/13/russian-navy-confirms-severe-damage-to-black-sea-cruiser-moskva-crew-abandoned-ship

https://www.theguardian.com/world/2022/apr/18/film-and-photos-appear-to-show-russian-cruiser-moskva-shortly-before-it-sank

https://twitter.com/jon96179496/status/1514384736319328265

https://gcaptain.com/russian-flagship-sinks-moskva/

https://www.maritime-executive.com/article/photos-first-images-of-the-lost-russian-cruiser-moskva-emerge

https://www.navalnews.com/naval-news/2022/04/analysis-chain-of-negligence-caused-the-loss-of-the-moskva-cruiser/

https://www.americanchronicles.news/photos-of-the-sinking-of-the-russian-cruiser-moskva-analyzed-by-experts/

https://www.outono.net/elentir/2022/04/18/the-first-images-of-the-russian-cruiser-moskva-after-the-attack-that-sank-it/

https://tickernews.co/russia-may-be-forced-to-change-black-sea-strategy-after-moskva-sinking/

https://934185.smushcdn.com/2425611/wp-content/uploads/2022/04/Ukraine-War-SLAVA-Cruiser-Moskva-scaled-1-1024x576.jpg?lossy=1&strip=1&webp=1

13 komment

Címkék: tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület tit hmhe hadihajózás TIT orosz ukrán háború MOSZKVA cirkáló MOSZKVA

Kína a tengeren

2021.07.02. 02:17 Doki

A jelenlegi nemzetközi politikai rendszer a két világégés szörnyű tapasztalatainak eredménye. Az 1945-ben kialakult új (az 1815-1914 között érvényes előzőt felváltó) „nagyhatalmi koncert” – a hidegháborús amerikai-szovjet szembenállás ellenére is (épp az annak kezelésére kialakított gyakorlatra tekintettel) mindeddig alapvető globális kihívások nélkül működött. Akadtak, akik már 1990-ben, a Szovjetunió összeomlásakor kijelentették, hogy véget is ért, ám a nagyhatalmi versengés azóta is napirenden van. Egyrészt Oroszország igyekszik betölteni a Szovjetunió helyén a világpolitikában támadt űrt (ez azonban meghaladja a valós lehetőségeit), másrészt 1990-től kezdve Kína folyamatosan fejleszti a haderejét, azon belül a nemzetközi térben történő fegyveres érdekérvényesítés alapvető eszközének tekintett flottáját. Honnan indult és hova tart e folyamat? Balogh Tamás igyekszik feltárni a tényeket, miközben közreadja a kínai haditengerészet történetének első teljes, magyar nyelvű kronológiáját.

hai-chi-new-york-maritime-art.jpg

1. ábra: A HAI-CSI kínai cirkáló New Yorkban, 1911-ben (forrás).

Az elő világháborúhoz vezető úton jelentős szerepe volt az általános militarizmusnak, s azon belül a navalizmus néven ismert tengerészeti fegyverkezési láznak, amelyben minden, magát civilizáltnak tartó nemzet részt vett. Ennek fő teoretikusa az amerikai Alfred Thayer Mahan (1840–1914) volt, aki aktív tengerésztiszti pályáján szerzett tapasztalatait 1885-től a Newport-i Naval War College-ban tartott előadások keretében osztotta meg, majd 1890-ben könyvként adta ki „A tengeri hatalom hatása a történelemre 1660–1783” címmel. Mahan két legfőbb tézise a következő:

- a hadiflották azért vannak, hogy megvédjék a kereskedelmet, ami a tengeri kikötők biztosításától függ, ezért csak azok az országok képesek érdemben befolyásolni a világtörténelem alakulását, amelyek egyben erős tengerészettel is rendelkeznek, s a világ bármely pontján érvényesíthetik az érdekeiket;

- a haditengerészeti stratégia abban különbözik a szárazfölditől, hogy az előbbi háború és béke idején egyaránt szerepet játszik: háborúban a fő cél az ellenség flottájának megsemmisítése és tengeri kereskedelmének ellehetetlenítése, békében pedig az állomány növelése – különösen, ami a kereskedelmi flottát illeti – és kikötők, támaszpontok létesítése vagy megszerzése a világ távoli pontjain vásárlásokkal, koncessziókkal vagy az „ágyúnaszád-diplomácia” más eszközeivel.

Mivel a hajógyártás a gazdaság szinte minden ágazatát dinamizálja, a világ nemzetei annak tudatában versengtek egymással a minél nagyobb, gyorsabb és erősebb hadihajók gyártása terén, hogy az nemcsak nemzetközi elismerést biztosíthat a számukra, de egyúttal a saját nemzetgazdasági teljesítményüket is érdemben fokozza. 1945 után a Pax Britannica helyére a Pax Americana lépett, amelyben az Egyesült Államok a világ 3 óceánján 6, folyamatosan rendszerben tartott flottával hajt végre „a szövetségeseivel együttműködve teljes körű tengeri műveleti és területvédelmi együttműködési missziót, a biztonság és a stabilitás előmozdítása érdekében”. A világszerte érvényesülő amerikai haditengerészeti fölény a Szovjetunió összeomlása után is fennmaradt, ám Ázsiában a 2000-es évek első évtizedétől erősödő kínai jelenlét érvényesül. Ahogy az első világháború előtti években a Mahan tanaira alapozott tengerészeti fegyverkezési verseny túlfűtötte a nemzetgazdaságokat, s a nemzetközi politikát, úgy bontakozik ki napjainkban az új kínai haditengerészeti stratégia, amely – 130 évvel azok lefektetése után – látszólag pontosan a mahan-i elveket követi, a világháborúk elrettentő tanulságai ellenére is.

A tengerészet fontosságának kínai felismerése mindenesetre nem véletlen: a világ teljes (csővezetékes, közúti, légi, vasúti, vízi) áruszállítási teljesítményének 80 %-a napjainkban is a tengeri áruszállítás révén jut el a rendeltetési helyére. Kína esetében azonban mindez viszonylag újkeletű felismerés, mivel a kínai gondolkodás és stratégia évszázadokig a szárazföldre koncentrált: a birodalmat érő támadások mindig a kontinentális szomszédok felől érkeztek, a földművelésre alapozott gazdaságban az elit számára érdekes luxuscikkeket a szárazföldi Selyemúton szerezték be, Kína pedig saját magát tartotta az egyetlen civilizációnak, ezért nem gyarmatosított (abban a meggyőződésben, hogy a távoli népek furcsa egzotikumokon kívül egyebet úgysem képesek előállítani). Ez a tenger – a tengeri kereskedelem és a tengerészet – jelentőségének ignorálásához vezetett. Ám ez a fajta elzárkózás mára megszűnt.

A kínai haditengerészet kialakulása – XIII-XV. század:

A mongol hódítás előtt a kínai hadihajókat nem szervezték egyetlen egységes haderőnembe. Így, bár Kína III. századi történetéből is ismert néhány tengeri hadművelet (Kr. u. 239-ben a Wu Királyság 10 000 fős tengeri erőt küldött a Tajvan és a Penghu-szigetek elfoglalására), kínai haditengerészetről évszázadokig nem beszélhetünk. Csak a Szung-dinasztia (960-1279) megdöntése után hatalomra került mongol Jüan dinasztia (1271-1368) volt az első, amely flottát szervezett.

1274-ben a Jüan flotta mintegy 800 hajója – az addigi legnagyobb kínai tengeri haderő – Japánra támad, ám a Hakata-öbölre lecsapó tájfunban mintegy 200 hajó elsüllyed. Az invázió meghiúsul.

1279-ben a jameni ütközetben a déli Szung-dinasztia mintegy 1 000 (többnyire szállító- és ellátó-) hajót számláló haditengerészete megsemmisítő vereséget szenved az 50 hadihajóból álló mongol flottától.

1281-ben addig sohasem látott méretű – mintegy 4 400 hajót számláló – újabb mongol flotta indul Japán ellen, amely azonban ismét megsemmisül egy tájfunban.

001_23.jpg

2. ábra: A kínai (mongol) flotta Japán elleni felvonulása és megsemmisülése. 

1405-1422 között a Ming dinasztia (1368-1644) uralkodása idején a kínai flotta Cseng Ho admirális parancsnoksága alatt hat jelentős utazást bonyolít Délkelet-Ázsia, Dél-Ázsia és Afrika partjaihoz, ám a Mingek végül az elzárkózás mellett döntenek. A nyílt tengeri flottát felszámolják, a császárság partvédő flottája azonban így is képes uralni a többi ázsiai flottát.

002_19.jpg

3. ábra: Cseng Ho (Zheng He) kínai tengernagy utazásai (forrás: National Geographic Magazin) és egyik "kincses hajójának" (bahocsuan) rekonstrukciója Nankingban. 

Összeütközés a gyarmatosítókkal – XVI-XIX. század:

1521-ben a Ming flotta győzelmet arat a portugálok felett Tunmennél, 1522-ben pedig San Csao-vannál.

1633-ban a Ming flotta 50 nagy dzsunkája legyőzi a Holland Kelet-India Társaság 20 hajóját és 50 kalózhajót a Liaoluo-öbölben.

1644-1661 közötti a Csing-dinasztia (1644-1911) uralkodásának kezdetén tovább érvényesül a tengerektől való Ming elzárkózás politikája, 1661-ben azonban a mandzsúriai orosz betörések visszaverésé-re a császári kormány flottát alapít az északi Csilinben.

1677-ben a Csing kormány újjáalapítja a Fucsien-flottát, a Ming-dinasztiához lojális, tajvani Tungking Királyság ellen.

1683-ban a Csing flotta győz Tungking felett a Peghu-i ütközetben. A középkorban vitathatatlan kínai tengeri nagyhatalom a következő évszázadokban – mivel nem tart lépést az ipari forradalommal – lehanyatlik.

1841-ben, az első ópiumháborúban (1839-1842) Csuenpinél vívott tengeri ütközetben a brit ágyúkkal felszerelt, de vitorlás kínai dzsunkák alulmaradnak a modern, gőzhajtású európai hadihajókkal szemben. A brit flotta elfoglalja Kuangcsou, Sanghaj, Csencsiang és Nanking kikötőjét, Hongkong brit fennhatóság alá kerül.

volage_hyacinth_in_chuenpee.jpg

4. ábra: Az HMS VOLAGE és az HMS HYACINTH a kínai hadidzsunkák ellen Csuenpinél, 1839. november 3-án. (Forrás: Wikimedia Commons) 

1856-1860 között, a második ópiumháborúban az európai nagyhatalmak kikényszerítik további 80 kínai kikötő megnyitását, pekingi követségi negyed alapítását, s szabad kereskedelmet Kína teljes területén.

the_east_india_company_iron_steam_ship_nemesis_commanded_by_lieutenant_w_h_hall_with_boats_from_the_sulphur_calliope_larne_and_starling_destroying_the_chinese_war_junks_in_anson_s.jpg

5. ábra: A brit Kelet-Indiai Társaság vastestű NEMESIS gőzhajója, W. H. Hall hadnagy vezényletével elpusztítja kínai hadi dzsunkákat az Anson-öbölben. Edward Duncan festménye, 1843. (Forrás: Wikimedia Commons)

1861-ben Kína, pontosabban a brit ellenőrzésű kínai vámhatóság, felszereli első modern gőzhajtású hadihajóit – a fatestű, Rosario-osztályú CHINA (ex-AFRICA), az Algerine-osztályú AMOY (ex-JASPER) és a Vigilant-osztályú PEKING (ex-MOHAWK) ágyúnaszádokat (utóbbi a második ópium-háborút kirobbantó Arrow-osztályú ágyúnaszádok megnövelt változata), valamint három vastestű futárhajót (KIANGSZU, KVANGTUNG és TIENCSIN) – a kínai partokon folyó kalózkodás visszaszorítására. A brit gyártmányú hajókból álló hajóraj parancsnoka a brit Sherard Osborn (egyben neves sarkkutató), aki azonban kilép a szolgálatból, mivel csak a császártól hajlandó parancsokat elfogadni, a helyi mandarinoktól nem. A flottát 1865-ben eladják Egyiptomnak.

vessels_of_the_new_imperial_chinese_squadron_lay-osborn_flotilla_fitting_out_in_england.jpg

6. ábra: Az új császári kínai hajóraj egységei. Illustrated London News, 1863. január 17. Kína Angliában felszerelt első gőzhajtású hajóraja (a Lay-Osborn- vagy "Vámpír"-flotilla) hajói (eredetileg a brit Királyi Haditengerészet egységei) balról jobbra: PEKING, CHINA, OSPREY, AMOY. (Forrás: Wikimedia Commons)

1868-ban a francia és amerikai segítséggel alapított Kiangnan Hajógyárban felépül az első kínai gyártmányú modern hadihajó, a TIENCSIN fatestű, lapátkerekes gőzös, amelyet 1869-1873 között további 5 hajó követ.

1874-ben Japán betörése Tajvanra nyilvánvalóvá teszi a kínai területvédelem hiányosságait.

A modern kínai haditengerészet alapítása 1880-1912:

1880 a modern kínai haditengerészet megalapításának hivatalos dátuma. A Csing kormányzat a tajvani japán betörések hatására három flotta – északon, a Sárga-tengeren a Pejang-flotta, a Kelet-Kínai tengeren a Najang-flotta, a Délkínai-tengeren és a Tajvani-szoroson pedig a Juejang-flotta – felállításáról dönt, melyek közül a Pekinghez legközelebbi partszakaszt védő Pejang-flotta lesz a legfontosabb. A flottákat két hajóraj egészíti ki Fucsienben és Kantonban. A flottákat brit, német és kínai gyártmányú hadihajókkal szerelik fel. 1875-1884 között 12 ágyúnaszád és 2 cirkáló épül a kínai flotta számára Nagy-Britanniában, valamint 2 központi üteges csatahajó és 1 védett cirkáló Németországban. Ezen kívül 1878-1884 között 1 cirkáló és 5 ágyúnaszád épül a fu-csoui hajógyárban.

002a.jpg

7. ábra: A régi és az új császári kínai hajóhad és tengerészei (balra fent) a The Graphic magazinból, 1880. november 20. Jobbra fent a Pejang-flotta egységei (Forrás: Wikimedia Commons). Lent balra a három árbocosa JANG VU korvett, lent jobbra pedig  FU PO felfegyverzett szállítóhajó (Forrás: Bristoli Egyetem).

1884-1885-ben kínai-francia háború. A Pejang Flotta ekkor 2 csatahajóból, 3 cirkálóból, 5 torpedónaszádból, 2 nagy és 6 kisebb ágyúnaszádból, valamint több különféle öregebb hajóból áll az újonnan felállított központi Tengerészeti Minisztérium Tengernagyi Hivatalának (admiralitás) irányítása alatt. A háborúban a francia flotta két ütközetben győzelmet arat a kínai haditengerészet felett (Fu-Csou, Sipu), míg a harmadik ütközetben (Csen-Haj) a kínai flotta győzedelmeskedik. A kontinensen egyértelmű a kínai fölény, Hajnan szigetén azonban a franciák győznek, akik végül is elérik háborús céljaikat, a Tonkin (ma: Észak-Vietnám) feletti francia uralom biztosítását, valamint az indokínai francia gyarmatok és Kína közötti határrendezést.

1885-1894 között további hadihajók beszerzésére kerül sor. Kínai gyárban épül 4 cirkáló, 8 ágyúnaszád és 3 torpedónaszád. További 2 védett cirkálót vásárolnak Nagy-Britanniában, valamint 2 páncélos cirkálót és 11 torpedónaszádot Németországban.

002b.jpg

8. ábra: A Pejang-flotta egységei 1880-1895 között. Balról jobbra, felülről lefelé: CSEN JUEN, CSING JUAN, CSI JUEN, PING JUEN, CSAO JUN, KUANG CSIA, CSI JUAN, KUANG PING.

 

011a_crew_of_chih_yuen_1894_2.jpg

9. ábra: Kínai haditengerészek 1894-ben (Forrás: http://firedirectioncenter.blogspot.com/2013/09/battles-long-ago-yalu-river-1894.html)

1894-1895: az első kínai-japán háború, Korea birtoklásáért. Kína erősítést küld Koreába a Pejang Flotta fedezete alatt. A Najang Flotta, valamint a Kantoni Hajóraj egységei nem vesznek részt a hadműveletekben, a Fucsien Hajóraj – amely nagyrészt megsemmisült a kínai-francia háborúban – 1 modern torpedónaszádot küld. A Pejang Flotta 2 csatahajója, 8 cirkálója és számtalan kisebb ágyúnaszádja így is számbeli fölényben van a japánhoz képest, azonban egységeinek életkora 7-13 év között mozog, többsége még a modern gyorstüzelő ágyúk megjelenése előtt épült, s nem korszerűsítették. Az arzenálokat is érintő korrupció pedig a hajók lőszerellátására gyakorol katasztrofális hatást. A háborúban a Pejang Flotta egységei súlyos veszteségeket szenvednek: Pungdo-nál elsüllyed 1 ágyúnaszád (1 másik fogságba esik) és 1 szállítóhajó, a Jalu-folyó torkolatánál pedig 4 cirkáló és 1 ágyúnaszád. A flotta maradéka 1895 februárjában, a Vejhaj-vej elleni japán támadásokban megsemmisül, vagy japán kézre kerül (köztük a CSEN JUEN, Kína utolsó, Japán első csatahajója).

002c_1.jpg

10. ábra: A CSEN JUEN csatahajó tervei (fent), eredeti állapota és roncsai (középen) és 2003-ban készült replikája (Forrás: https://govt.chinadaily.com.cn/s/201812/18/WS5ce664c6498e079e6802177b/liugong-island-weihai.html).

1895-ben megkísérlik a Pejang Flotta újjáépítését, de az soha nem nyeri vissza korábbi jelentőségét. Az új flotta-program 5 korszerű nagy cirkáló és több könnyű egység beszerzését írja elő. 1896-1906 között végül 3 cirkálót, 2 torpedós ágyúnaszádot, 6 torpedónaszádot és 4 rombolót vásárolnak Nagy-Britanniában, Németországban és Japánban, valamint 1 cirkálót és 2 torpedós ágyúnaszádot építenek kínai hajógyárakban (köztük a TUNG-CSI cirkálót, amely Kína első saját gyártmányú, teljes egészében acélból készült cirkálója).

002d.jpg

11. ábra: A TUNG-CSI cirkáló (Forrás: naval-encyclopedia.com).

1900-ban a megelőző évek háborús vereségei és a rossz termés miatti éhínség okozta társadalmi feszültség hatására Kínában kitör a bokszer-lázadás, amelyet rövid bizonytalanság után a császári udvar, a kormány és a hadsereg is támogat, hogy hatalma védelme érdekében elsődlegesen idegenellenes élt adjon a felkelésnek. A bokszerek leverésére alakult nemzetközi erők a Pekingbe vezető szárazföldi út tengeri kapujánál, a Taku-erődöknél elfoglalnak 4, 1898-ban épült német gyártmányú rombolót, amelyeket hadizsákmányként egységesen TAKU néven soroznak be a brit, francia, német és orosz haditengerészetbe.

002e.jpg

12. ábra: A nagyhatalmak Kína felosztásán tanakodnak - korabeli kínai gúnyrajz (balra), és a bokszerlázadás leverésére alakult koalíció tengerészeit ábrázoló korabeli kínai fametszet (jobbra fent), valamint a britek által elzsákmányolt HAI-LUNG torpedónaszád (Forrás: Wikipedia).

1904-ben a HAJ-TIEN cirkáló zátonyra fut és elpusztul Sanghaj előtt.

002f.jpg

13. ábra: A HAI-TIEN a zátonyon (Forrás: https://kknews.cc/zh-cn/history/3mq8byg.html).

1909-ben a kínai kormány újabb átfogó tervet fogad el a haditengerészet modernizálására. A korábbi regionális flották megszűntetésével a teljes haditengerészeti erőt két egységbe – a Tengeri Flottába és a Folyami Flottillába – vonják össze. A tengeri flottát három – egy északi, egy déli és egy központi hajóraj alkotja. Minden hajóraj számára 1-1 14 000 tonnás csatahajót és 4 osztályban 20-20 különböző tonna-tartalmú cirkálót terveznek. Ennek nyomán 1909-1911 között Nagy-Britanniában 2, az Egyesült Államokban 1 cirkáló (utóbbit végül nem veszik át, ezért a gyártói eladják Görögországnak), Németországban pedig 3 romboló épül Kína számára, de Olaszországtól és Ausztria-Magyarországtól is rendelnek (előbbitől 1 rombolót, utóbbitól 12 rombolót és 2 cirkálót) – ám ez utóbbi megrendelések teljesítésére végül nem kerül sor.

1911-ben kínai HAJ-CSI cirkáló 30 850 tengeri mérföldet haladva – Kína történetében elsőként – körülhajózza a világot. Az V. György koronázása alkalmából rendezett flottaparádéra meghívást kapott egység az Atlanti-óceánon át New York érintésével a Panama-csatornán és a Csendes-óceánon át tér vissza Kínába. A hajó amerikai látogatása idején kerül sor a torreoni mészárlásra, amikor a mexikói Francisco Madero gerillái 300 kínait gyilkolnak meg. Mivel a mexikói kormány beleegyezik, hogy teljesíti a kubai vizeken tartózkodó hajó parancsnoka, Csing Kuang tengernagy jóvátétel fizetésére és a bűnösök megbüntetésére vonatkozó követelését, a cirkáló végül nem hajózik Mexikóba. A HAJ-CSI útja másként is különleges, hiszen a hajó még a Kínai Császárságból indult el, de a Kínai Köztársaságba érkezett meg.

002g.jpg

14. ábra: A HAI-CSI cirkáló New Yorkban (balra), Csing Kuang tengernagy Gaynor polgármesterrel (középen) és a kínai haditengerészek (jobbra).  (Forrás: Wikimedia Commons).

1912. február 12-én az előző év októberében a Jangce-folyó völgyi helyőrségekben kitört katonai lázadás megdönti a Csing-dinasztia hatalmát, megszűnik a császárság kétezer éves intézménye, Kína köztársasággá alakul, melynek első elnöke a parlamenti többséget is megszerző polgári demokratikus mozgalom vezetője, a keresztény Szun Jat-szen (másként Szun Csong-shan). A tényleges hatalom a Tajping-felkelés (1850-1864) leverésére felállított és utána fel nem oszlatott, a tartományi kormányzók alá rendelt helyi hadseregek vezetői, a hadurak kezébe kerül. Szun Jat-szen a demokraták parlamenti többségében bízva és, hogy katonai támogatást szerezzen a köztársaság számára, lemond az északi hadúr, Jüan Si-káj (a császári kormány miniszterelnöke) javára, aki a köztársasági eszmét háttérbe szorítva egyszemélyi uralmat épít ki.

1913-ban Szun Jat-szen meghirdeti a Jüan Si-káj rezsimje elleni ún.: „második forradalmat”, amely elegendő katonai erő híján eredménytelen marad. Vezetőit meggyilkolják, vagy száműzetésbe kényszerítik, a mozgalom visszaszorul a déli Nankingba. A korrupció és a tartományi elöljárók érdektelensége, a hajótestek, gépek és berendezések karbantartásának hiánya következtében a flotta általános állapota romlik, az első világháború kitörésekor a haditengerészet lényegében csak papíron létezik.

fleet_list_01b.jpg

15. ábra: Kína flottája az első világháború idején (Forrás: Balogh Tamás gyűjteménye).

Kínai tengeri erők a két világháború időszakában – 1914-1945:

A két világháborúban a kínai flotta sorsa a csaknem teljes tétlenség. Ennek oka egyrészt az ország 1914-1917 közötti semlegessége, másrészt a polgárháborús viszonyok, harmadrészt az 1931-től kibontakozó japán invázió, s a második kínai-japán háborúban (1937-1945) jelentkező nyomasztó japán túlerő.

Haderői gyengesége miatt Kína az első világháborúban harcoló alakulatokkal nem vesz részt. 1917 nyarán – amikor Szun Jat-szen katonai juntát szervez Kantonban a hadurak irányította, tekintélyelvű, nemzetközileg elismert pekingi Pejang-kormány ellen, de nem jár sikerrel és Sanghajba menekül – a kínai hadiflotta fele Csen Pi-kuan tengernagy vezetésével az ellenzék oldalára áll. A kínai flotta szétszakítottsága a következő harminc évben fennmarad. Ennek ellenére Kína a semlegesség időszakában, 1916-1917 folyamán, Európában alapított munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül előbb 50 000, majd 1917-1918 között már nyíltan további 590 000 munkavállalót küldött az európai frontokra, a háborúban kimerült, illetve a fronton harcoló európai férfilakosság pótlására az utánpótlási és ellátási feladatokban. A 640 000 kínai munkaszolgálatos közül 33 000 veszíti életét. A többség 1919-ben abban a reményben tér haza, hogy munkával keresett – mintegy 6 millió, mai árfolyamon 17,3 milliárd dollárnyi – megtakarítását és Nyugat-Európában szerzett tapasztalatait Kína érdekében kamatoztathatja, s a nagyhatalmak közreműködnek majd a háború előtt német megszállás alatt állt Santung-félsziget – Konfucius szülőhelye – feletti kínai szuverenitás helyreállításban. Végül keserűen csalódtak. A belviszályok miatt szétzilálódott országban a tartalékokat rövidesen felélték, tudásuk pedig nem talált teret, ahol érvényesülhetett volna. A nagyhatalmak is csak csekély területi engedményeket tettek Kína javára (csupán az 1900-ban osztrák-magyar fennhatóság alá került, alig 60 km2-nyi tiencsini Hebei-kerületet szolgáltatták vissza). A fő háborús cél, a megszállt Santung visszaszerzése azonban elmarad, ezért Kína – az egyetlen győztes hatalomként – nem írja alá a Versailles-i Békeszerződést, a kínai értelmiség Nyugat-barátsága megrendül.

001_24.jpg

16. ábra: A Kínai Munkáshadtest utazását bemutató dokumentumfilm plakátja (balra) és a frontokon alkalmazott kínai munkaerő statisztikái (Forrás: Wikipedia).

1919. október 10-én Szun Jat-szen megalapítja a Kínai Nemzeti Pártot (Kuomintang), 1921. július 1-én pedig a radikális kínai nacionalisták a Kínai Kommunista Pártot, amelyhez a versailles-i rendezés elleni tiltakozók és több, Európából hazatért munkaszolgálatos kínai is csatlakozik, mint például Csou En-laj, vagy Teng Hsziao-ping, a párt későbbi vezetői. 1923-ban a Szovjetunió nemzetközi elismerést és segítséget ajánl a kínai demokratikus ellenzéknek, amelyet az ugyanezt megtagadó Nyugatból kiábrándult Kuomintang is elfogad, létrehozva a kantoni székhelyű ellenkormányt. A Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang meghirdeti az Első Egységfrontot a Kínát megbénító hadurak elleni fegyveres felkelésre és az ország egyesítésére. A szétforgácsolt és gyenge kínai flotta ekkor is csak dicstelen szerephez jut: 1926-ban Csang Kaj-sek – Szun Jat-szen halála után a Kuomintang tényleges vezetője – katonai puccsot hajt végre a nemzeti hadseregben szolgáló kommunisták eltávolítására, azzal vádolva a CSONG-SHAN ágyúnaszád (a polgári demokratikus ellenzék legerősebb hajója) kommunista parancsokát, hogy a Nemzeti Párt elleni katonai akciót tervez. Az egységfront megszűnik, a Kuomintang pedig Kantonból Nankingba helyezi át az ellenkormány székhelyét. A nemzeti hadsereg két évvel később elfoglalja Pekinget, s megdönti a Pejang-kormányt, ám ekkor sem sikerül általános békét és demokratikus fejlődést teremteni, mivel a nemzeti kormány az 1928-1937 közötti ún.: „Nankingi évtizedben” is folytatja a Kommunista Párt, s az általa kikiáltott Kínai Tanácsköztársaság elleni hadműveleteket. Változás csak 1934-ben áll be, amikor a negyedére olvadt Kínai Vörös Hadsereg megmaradt alakulatai visszavonulnak az ország ritkábban lakott belső területeire („Hosszú menetelés”).

002_20.jpg
17. ábra: A CSONG-SHAN ágyúnaszád és Szun Jat-szen a fedélzetén (balra), a hajó 1938-ban elsüllyedt roncsai 1997-es kiemelését szemléltető modell (középen), és a 2001-ben múzeumhajóként helyreállított naszád Vuhanban (jobbra) (Forrás: Wikipedia).


003_14.jpg

18. ábra: A kínai flotta a japán invázióig. HAI-JUNG, HAI-CSI, CSU-JU, HSZIEN-NING, JAT-SZEN, NING-HAJ. (Forrás: naval-encyclopedia.com).

A viszonylagos nyugalom azonban nem tart sokáig, az 1931-es mukdeni, s az 1932-es sanghaji incidenssel megkezdődik a japán invázió, amelyben a kínai állam 1937-re ténylegesen elveszíti szuverenitását teljes tengerpartja, folyói és középső törzsterületei nagy része felett. A 61 hajóból (8 cirkálóból, 19 nagyobb és 7 kisebb ágyúnaszádból, 3 rombolóból, 2 torpedónaszádból, 11 parti őrnaszádból, 3 folyami ágyúnaszádból és 8 folyami motorcsónakból) álló kínai flottának az inváziót túlélt egységei (16 hajó) szintén japán kézre kerülnek. A megmaradt hadihajók egy részét (1 rombolót és 7 folyami ágyúnaszádot) ekkor átadják az északkelet-kínai Mandzsúriában a japán hadsereg által 1932-ben létrehozott bábállam, Mandzsukuo császára, az utolsó kínai császár, a mandzsu Pu Ji számára. A kínai nemzeti és kommunista erők ekkor beszüntetik a polgárháborút és megalakítják a japán invázió elleni Második Egységfrontot (1937-1941), 1945-re azonban ismét polgárháborúba keverednek. A második világháború után Csang Kai-sek és Mao Ce-tung béketárgyalásai kudarcba fulladnak. A kommunisták, szovjet beleegyezéssel megszerzik a Mandzsúriában legyőzött japán hadsereg fegyvereit, és megragadják az alkalmat az amúgy is legyengült nemzeti kormány elleni támadásra. A kommunisták jellemzően szárazföldi hadműveleteket folytatnak, hadihajójuk nincs (csak a háború végén sikerül felfegyverezniük 5 kisebb naszádot). A nemzeti kormánynak a korábbi kínai flotta 2 egységét sikerül megszerezni, amelyet a nyugati szövetségesektől kapott 4 egység egészít ki.

Kína vörös flottája – 1945-1980:

1945-1949 között folytatódik a polgárháború, amely a nemzeti erők vereségével ér véget: 1949 októberében Mao Ce-tung kikiáltja a Kínai Népköztársaságot, Csang Kaj-sek pedig visszavonul Tajvan szigetére. A kommunista vezetés a Népi Felszabadítási Hadsereg Haditengerészete néven szervezi újjá a flottát, melynek első akciójára, a kinmeni csatára a Tajvani-szorosban kerül sor a nemzeti hadsereg által ellenőrzött szigetek ellen, sikertelenül.

1954-ben az immár kommunista Kína flottáját, tradicionális tagozódását fenntartva egy északi, egy keleti és egy déli flottában szervezik újjá partvédelmi jelleggel, szovjet segítséggel. 4 szovjet RIGA-osztályú fregatt tervei alapján Kína 5 további egységet épít (CSENGDU-osztály). A kommunista vezetés gazdasági és politikai stratégiája az önellátás, így a belterületre összpontosít a parti régiók és a tengeri kereskedelem helyett; a civil (elsősorban halász-) hajókból szervezett milíciával támogatott tengerészeti erőkkel szembeni maximális elvárás a Tajvan felől várható szárazföldi, tengeri és légi támadások elhárítása, valamint a koreai háború nyomán az USA gazdasági blokádjának ellensúlyozása („Tengeri Nagy Fal”). Gyengeségét felismerve a szovjet-kínai közeledés időszakában még egy közös szovjet-kínai csendes-óceáni flotta kialakításának gondolata is felvetődik.

type-61-changdu-ne.jpg

19. ábra: A CSENGDU osztályú korvett jellegrajza (Forrás: naval-encylopedia.com).

1956-ban a Szovjetunió hruscsovi desztalinizációját és a nyugattal való „békés egymás mellett élés” politikáját Mao Ce-tung a marxizmus-leninizmus eszméit eláruló revizionizmusnak minősíti, a szovjet-kínai szakítás pedig három pólusúvá alakítja az addig kétpólusú (nyugati demokratikus és keleti kommunista) szembenállást, melynek eredményeként 1972-től lassú kínai-amerikai közeledés veszi kezdetét.

1975-ben a világszerte zajló nagyszabású szovjet OKEAN75 tengerészeti hadgyakorlatokat Kína az ország biztonságát érintő közvetlen fenyegetésként értékeli (a szovjet blokád és a partok elleni kétéltű támadások lehetősége miatt) és a partközeli/partvédő képességekhez képest a távolabbi műveletekre alkalmas flotta kiépítését szorgalmazza.

db9bf0073ecb5aa953ce16ab2809f9a6.jpg

20. ábra: A hidegháború időszakának kínai haditengerészete (Forrás: Pinterest).

1978 decemberében Teng Hsziao-ping a „Nyitott Kapuk” politikájának meghirdetésével és néhány speciális gazdasági övezet kijelölésével a Koumintang-korszak óta először nyitja meg az országot a külföldi befektetések előtt. Ezzel együtt meghirdetik a Népi Felszabadítási Hadsereg Haditengerészetének repülőgéphordozó- és nukleáris tengeralattjáró-fejlesztési programját.

Új világrészek felé – 1980-tól napjainkig:

1985-ben Kína kísérleti célra megvásárolja a selejtezett ausztrál MELBOURNE repülőgéphordozót. Ausztrália bontásra adja el a hadihajót, ezért az eladást megelőzően leszerelik a fegyvereit és a teljes elektronikus vezérlőrendszert, a kormánylapátokat pedig lehegesztik, hogy többé ne lehessen használni őket. A fedélzeti repülőgépindító katapult-rendszer és a gépek leszállását segítő tükörrendszer azonban a hajón marad…

1988-ban kijelölik a kínai haditengerészet három fő védelmi területét: 1) Külső kerület: az ún.: „első szigetlánc” (Kamcsatkától a Kuril-, a Japán-, és a Ryukyu-szigeteken át Tajvanig, s onnan a Fülöp-szigetekig és Borneóig terjedő szárazföldek) vonalán kívül a mélységi védelmet biztosító és a szembenálló fél kapcsolattartását zavaró hagyományos és nukleáris tengeralattjárók, felszíni hadihajók és közepes hatótávolságú tengerészeti repülőgépek számára. 2) Középső kerület: a kínai partoktól 150 tengeri mérföldre (280 km-re) az „első szigetláncig” a hajó elleni repülőgépek, rombolók és kísérőhajók számára. 3) Belső kerület: a kínai partoktól 60 tengeri mérföldnyire (111 km-re) a flottazöm (a fő tengeri és légi csapásmérő erők) számára.

20101204_srm934.gif

21. ábra: A kínai partvidék, az első és a második szigetlánccal, valamint a vitatott hovatartozású szigetek.

1992-ben Kína bejelenti igényét a Kína, Fülöp-szigetek, Malájföld és Vietnam által vitatott hovatartozású Paracel- és Spratly-szigetekre a Délkínai-tengeren, valamint a Kína, Japán és Tajvan által vitatott hovatartozású Senkaku-szigetekre a Keletkínai-tengeren.

1995-ben Csiang Cö-min pártfőtitkár kijelenti, hogy Kína „kontinentális és partmenti hatalom”, amely megkezdi haditengerészete erőteljes modernizálását. A selejtezett KIJEV repülőgéphordozó megvásárlása kísérleti célra, a kínai repülőgéphordozó-program folytatásához. A nyílt tengeri kapacitások erősítésével párhuzamosan a kínai haditengerészeti stratégia hatásterületének bővítése a „második szigetláncig” (a Bonin- és a Marshall-szigetektől Pápua Új-Guineáig).

1997-ben Kína igyekszik megvásárolni a selejtezett francia CLÉMENCEAU repülőgéphordozót, de a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a hajót a francia kormány Indiába adja el bontásra.

1998-ban egy kínai vállalat megvásárolja az 1988-ban vízrebocsátott, de csak 68 %-os készültséget elért VARJAG (ex-RIGA) repülőgéphordozót

2000-ben a selejtezett MINSZK repülőgéphordozó megvásárlása kísérleti célra. A 2000-es évek elejére a „Nyitott kapuk” politikájának sikere eredményeként Kína a világkereskedelem három fő központja közül az egyikké, egyben a legnagyobbá válik. A másik két központtal – az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval – bonyolított éves kereskedelmi forgalma megközelíti a 300-300 milliárd amerikai dollárt (az USA és az EU ekkora értékben vásárol Kínától), miközben Kína csupán 70 (USA) és 114 (EU) milliárd amerikai dollár értékben importál a másik két központból, s az EU-USA forgalom értéke 281, illetve 220 milliárd dollárt tesz ki. A kínai termelékenység egyik fő oka a nyugati vállalatok profitéhsége (az olcsó kínai munkaerő miatt a termelés egy részét Kínába telepítik, ahol változatos megoldások révén a nemzeti iparba is átszivárog a nyugati vállalatok által képviselt korszerű gyártástechnológia és termelési kultúra). A Nyugat így végül a saját versenytársát hozza létre és erősíti meg.

2002-ben a kínai állam megvásárolja a VARJAG repülőgép-hordozót, s hozzáfog, hogy a korábban bontásra megvásárolt külföldi repülőgép-hordozók tanulmányozásával szerzett tapasztalatok birtokában a saját céljaira fejezze be LIAONING néven.

2005-ben Kína a külföldi befektetései révén megkezdi az együttműködő külföldi kikötők hálózatának kiépítését hajózási érdekeinek biztosítására (hasonló stratégiát követett a Brit Birodalom, melynek gyarmatai a kereskedelem és a tengeri hatalom előretolt helyőrségeiként működtek).

indian-ocean-bases-1.jpg

22. ábra: Az India-óceán konfliktus-gócai: kalózakciók (zölddel), amerikai támaszpontok (sárga csillaggal), kínai érdekeltségű kikötők (vörös csillaggal).

2007-ben Kína négy teljes készlet fedélzeti repülőgépindító-katapultot vásárol Oroszországtól ugyanennyi repülőgéphordozó számára. Amerikai-ausztrál-indiai-japán együttműködés kezdődik az indo-pacifikus térségben bővülő kínai érdekek ellensúlyozására.

2008-ra Kína Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere. Az 1980-ban még csak 1 milliárd dolláros forgalom 2000-re megtízszereződött, 2005-ig pedig csaknem elérte a 40 milliárd dollárt. A masszív infrastrukturális, energetikai és pénzügyi befektetésekkel Kína pénzügyileg és funkcionálisan a Fekete Kontinens korábbi gyarmattartói helyébe lépett, amennyiben ásványi érc-, kőolaj- és mezőgazdasági termék-szükségletét az afrikai országok exportja segítségével fedezi, amiért feldolgozott árut és késztermékeket szállít cserébe. Az európai és amerikai hiteleknél kedvezőbb kamatozású – ráadásul kevésbé szigorú gazdasági és politikai elvárások mellett folyósított – kínai hitelek egyes válság sújtotta afrikai országokban az adósság elengedése fejében a természeti erőforrások teljes kiaknázási jogának Kína számára történő átengedéséhez vezetnek.

A 2012. szeptember 25-én a LIAONING – Kína legelső repülőgép-hordozója – szolgálatba áll. Novemberi, 18. kongresszusán a Kínai Kommunista Párt új célt fogad el, miszerint az ország vezetésének „határozottan kell védenie Kína tengeri jogait és érdekeit, s erős tengeri hatalommá kell tennie Kínát”.

79188916.jpg

23. ábra: LIAONING, Kína első repülőgép-hordozója (Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/85638830405622013/).

2013. július 31-én Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának ülésén hangsúlyozta, hogy „stratégiai terveket kell készíteni az óceán használatára, elő kell mozdítani egy tengeri hatalom kiépítését, s folyamatosan új eredményeket kell elérni.” mivel „Kína egyszerre kontinentális és tengeri hatalom (haiyang daguo), amely széleskörű tengeri stratégiai érdekekkel rendelkezik.” Az 1980-as évek közepe előtti „partközeli védekezés”, s a későbbi „közel-tengeri aktív védekezés” stratégiája helyébe a „messzi-tengeri védelem – távoli tengeri műveletek” stratégiája lép. A tengerészeti stratégia átalakulását a haditengerészeti képességek változása kíséri: megkezdik az első, teljes egészében kínai építésű repülőgéphordozó, a SANTUNG építését. Hszi Csin-ping a Nazarbajev Egyetemen (Kazahsztán, Asztana) a közép-ázsiai stratégiáról szóló beszédében felvázolja az „Egy Övezet Egy Út” programját és céljait: a világgazdaság tengelyének az óceánokról a szárazföldre történő visszahelyezését biztosító struktúraváltással Eurázsia korábbi gazdasági, politikai és kulturális vezető szerepének helyreállítását (a gyakorlatban ez a fejlődő országokban történő kínai befolyásszerzés, egyfajta modern kolonizáció).

001_25.jpg

24. ábra: Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés (balra), az Indiai- és a Csendes-óceáni amerikai támaszpontok (középen), s az indiai és kínai flották erőviszonyai (jobbra). (Forrás: Pinterest, http://indpaedia.com/ind/index.php/Indian_Navy)

2016-ban Kína (a kínai Santung tartományban 1898-ban gyarmatot és tengerészeti bázist alapító Németország példáját követve) megnyitja haditengerészetének első Kínán kívüli bázisát, az afrikai Dzsibutiban, a világ teljes tengeri hajóforgalmának 8 %-át kezelő Szuezi-csatornához vezető Vörös-tenger déli, az Indiai-óceán nyugati bejáratánál (az amerikai Camp Lemmonier bázis szomszédságában). A tengerészeti támaszpont a különböző nemzetközi békefenntartó missziókban afrikai szolgálatot teljesítő 2 620 kínai katona bázisa is egyben (ugyanezen missziókban kb. 7 000 amerikai katona vesz részt).

2017. februárjában megkezdik a harmadik kínai repülőgéphordozó építését. Októberében a Kínai Kommunista Párt 19. kongresszusán Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína „közelebb kerül a középponthoz”, kinyilvánítva Peking azon törekvését, hogy nagyobb szerepet játsszon a globális kormányzás alakításában, s az Egy Övezet, Egy Út program részét képező „21. századi tengeri selyemút” kezdeményezéssel azt is világossá tette, hogy erőfeszítéseiben kiemelt szerepet játszik az óceán. Kína ennek megfelelően 2017-re világszerte 55 kikötőt vett tulajdonba vagy szerzett bennük részesedést (Afrikában 14, Amerikában 7, Ausztráliában 3, Ázsiában 17, Európában 14) továbbá nagykövetségeket nyitott mind a hat Indiai-óceáni szigetállamban – a Comore-szigeteken, Madagaszkáron, a Maldív-szigeteken, Mauritiuson, a Seychelle-szigeteken és Sri Lankán (az USA a hat országból csak háromban rendelkezik diplomáciai képviselettel). Ezen erőfeszítések célja az, hogy gazdasági, politikai és biztonsági kérdésekben is összhangba hozza az adott országok és Kína politikáját, Kína globális kormányzási preferenciáinak megfelelően. A politikai irányvonalhoz igazodóan a haditengerészetet átszervezik annak érdekében, hogy ún.: „két óceáni flottaként” alkalmassá váljon a Csendes-óceán nyugati részétől a Dél-Kínai-tengeren át az Indiai-óceánig terjedő haditengerészeti műveletek kivitelezésére. December folyamán megkezdik a negyedik – egyben az első nukleáris meghajtású – kínai repülőgéphordozó építését.

2019 decemberében szolgálatba áll a második kínai (egyben az első teljesen kínai építésű) repülőgéphordozó, a SANTUNG (a 2017-ben építeni kezdett két további egység vízrebocsátása 2021 második felében várható).

2020-ban bejelentik egy kínai tulajdonú, 15 000 km-es tengeralatti száloptikás telekommunikációs kábel építését, amely Pakisztán partjaitól (a kínai kontinentális száloptikás telekommunikációs kábel végpontjától) Arábiát megkerülve a kelet-afrikai partok mentén déli irányban Fokvárosig, s a Vörös- és a Földközi-tengeren északnyugati irányban Marseille-ig húzódik. A projekt – a brit gyarmatbirodalom területei közötti tenger alatti távközlési kommunikációs kábel-rendszer, az All Red Line mintájára – összekapcsolja az indiai-óceáni kínai érdekeltségeket, s tulajdoni helyzete révén biztosítja a hálózat igénybevételével zajló kapcsolattartás feletti kínai ellenőrzést. A hálózat első részeinek üzembehelyezése a tervek szerint 2021. második felében esedékes.

002_21.jpg

25. ábra: A kínai haditengerészet 2025-re tervezett kiépítése (Forrás: https://southfront.org/in-numbers-expected-chinese-naval-power-by-2025/).

Források:

https://www.gutenberg.org/files/13529/13529-h/13529-h.htm

https://www.naval-encyclopedia.com/ww2/chinese-navy-1930-45

https://hu.wikiqube.net/wiki/Battle_of_Guningtou

https://www.routledge.com/Chinese-Naval-Strategy-in-the-21st-Century-The-Turn-to-Mahan/Holmes-Yoshihara/p/book/9780415545341

https://www.andrewerickson.com/2009/06/the-evolution-of-chinas-naval-strategy-and-capabilities-from-near-coast-and-near-seas-to-far-seas/

https://www.aspistrategist.org.au/aspi-suggests-14-feb/

https://core.ac.uk/download/pdf/156621555.pdf

https://country.eiu.com/article.aspx?articleid=1185980502&Country=Egypt&topic=Economy&subtopic=Regional+developments&subsubtopic=Investment

https://digital-commons.usnwc.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=7871&context=nwc-review

https://fas.org/sgp/crs/row/RL33153.pdf

http://indpaedia.com/ind/index.php/Indian_Navy

http://www.idsa-india.org/an-mar00-3.html

https://navalinstitute.com.au/chinese-strategy-for-the-indian-ocean/

https://www.businessinsider.com/every-ship-in-the-chinese-navy-2015-8

https://grandes-ecoles.studyrama.com/espace-prepas/concours/ecrits/hggmc/esh/economie/dossier-chine-la-marine-dans-la-grande-strategie-chinoise-6216.html

https://southfront.org/in-numbers-expected-chinese-naval-power-by-2025/

http://www.belvedere-meridionale.hu/wp-content/uploads/2016/04/03_Bart%C3%B3k_2016_04.pdf

http://www.geopolitika.hu/hu/2018/07/27/a-kinai-haditengereszet-fejlodese-es-az-orszag-elso-hazai-gyartasu-repulogep-hordozoja/

https://cimsec.org/chinese-maritime-strategy-indian-ocean/

https://cimsec.org/chinese-maritime-strategy-indian-ocean/

https://cimsec.org/chinas-defense-foreign-policy-week-concludes-cimsec/

https://en.wikipedia.org/wiki/Structure_of_the_United_States_Navy#Operating_forces

https://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Seventh_Fleet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_%C3%A9s_K%C3%ADna_kapcsolatai

https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_People%27s_Liberation_Army_Support_Base_in_Djibouti

https://www.google.com/search?q=china+owned+seaports+in+the+world&sxsrf=ALeKk02b1jPxEOJsbz9a8p13Azzyjmm1Eg:1624212078435&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjJ7uW_5abxAhVngP0HHYQnB8YQ_AUoAXoECAEQAw&biw=1242&bih=568#imgrc=FhhDYvgtC4in3M

https://en.wikipedia.org/wiki/Africa%E2%80%93China_relations#Economic

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_%C3%96vezet_Egy_%C3%9At

https://ipdefenseforum.com/2019/01/chinas-maritime-strategy/

https://www.cna.org/cna_files/pdf/Haiyang-Qiangguo.pdf

https://en.wikipedia.org/wiki/Republic_of_China_Navy

https://en.wikipedia.org/wiki/Liu_Guanxiong

https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_gunboat_Zhongshan

https://en.wikipedia.org/wiki/Canton_Coup

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA

https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_aircraft_carrier_programme

 

Szólj hozzá!

Címkék: hajózástörténeti tagozat Kína hadihajózás tengerészeti stratégia

Visszatérnek a monitorok!

2021.05.14. 00:36 Doki

Ezúttal ráadásul egy olyan országban, ahol nem is várnánk: Indonéziában, ahol - a többi délkelet-ázsiai országhoz hasonlóan - egyszerre kell gondoskodni a "kék-", a "zöld-" és a "barna-vízi" (vagyis a nyílt tengeri, a partmenti- és belvízi) haditengerészeti feladatok ellátásáról. Az indonéz haditengerészet ezúttal úgy döntött, hogy az "úszó tankokat" rendszeresíti a barna-vízi tengerészeti feladatokra - a 17 508 indonéz szigetet körülölelő mintegy 99 000 kilométer hosszú partvonal védelmére, s az esetlegesen szükséges rajtaütésszerű partraszálló műveletek támogatására.

x18-002_a.jpg
1. ábra: A PT Lundin X-18 "úszó tank" látványterve (Forrás: Gauda Militer)

Az ANTASENA "úszó tank" április 28-án indult el próbaútjára a Kelet-Jávai Banyuwangi partjainál, közvetlenül Bali szigetével szemben. A jármű kifutását két évig tartó építés és 2015-től tartó fejlesztés előzte meg, s ha beválik, akkor az indonéz haditengerészet sok hasonló egységet rendel a közeljövőben. A PT Lundin X-18 úszó tank az svéd alapítású indonéz Lundin és Pindad, a belga CMI Defense, és a hajó-észlelő rendszerek fejlesztéséért felelős belga OIP együttműködésében készült ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok számára.

Az X18 koncepció Igor Sikorsky néhány ötletére épült, akinek a Sikorsky Aircraft nevű cége a vietnami háború alatt fejlesztette ki a rohamtámogató járőrhajók (Assault Support Patrol Boat - ASPB) Mark II. prototípusát, amelyeket 1 db 105 mm-es ágyúval, valamint 2 db 20 mm-es gépágyúval szereltek fel. Az első ASPB Mark II-t 1969-ben szállították le az Egyesült Államok haditengerészetének – túl későn a vietnámi operatív felhasználáshoz. Ezért végül az amerikai különleges erők folyami hadviselésre használták 1980-ig, amikor kivonták a szolgálatból.

001_20.jpg

2. ábra: A Sikorsky-féle ASPB. (Forrás: Naval History and Heritage Command)

A Lundin ezt a koncepciót porolta le 2015-ben, felismerve, hogy az egykor Vietnámba telepített amerikai erőkhöz hasonlóan Ázsia sok más országának van szüksége jó hajókra a folyami műveletekhez, ezért az X18 koncepcióval igyekeznek kitölteni a piaci rést. 

A legtöbb lakott terület az ország hatalmas folyóhálózata mentén vagy a tengerpartok közelében fekszik. A szárazföldi erők Németországtól vásárolt Leopard 2-es nehéz harckocsijai (Main Battle Tank – MBT) nem képesek megbirkózni az ország területének nagy részén tapasztalható terepviszonyokkal, különösen a rizsföldekkel, de a legtöbb hídon sem tudnak átkelni. A PT Lundin ezért úgy döntött, hogy a harckocsi lövegtornyát beépíti egy kéttörzsű – sekély merülésű – hajóba, amely 20 teljesen felszerelt katona, vagy legfeljebb 60 fő szállítására és bevetésének támogatására alkalmas.

A lövegtorony súlya a hagyományos tornyok súlyának alig a felét teszi ki. A belga CMI Defense vállalat könnyű Cockerill CT-CV 105HP tornya 105 mm-es ágyúval rendelkezik, a kétéltű műveletek közvetlen tűztámogatására. A könnyű torony azonban akár 10 km-ig közvetett tűztámogatást is lehetővé tesz az ágyú magassági irányzása miatt, amely eléri a 42  fokot. Az ágyú ezen kívül felszerelhető az 5 km-es hatótávolságú Cockerill Falarick 105 harckocsi-elhárító lőszerrel is. A 4 fős legénység által irányított X18 másodlagos tüzérségét 1 db Bofors Lemur távirányítású fegyverállás (Remote Controlled Weapon Station – RCWS) alkotja 1 db 7,62 mm-es gépfegyverrel és 1 db 30 mm-es gépágyúval.

002_17.jpg

3. ábra: A PT Lundin X-18 "úszó tank" specifikációja és tervei (Forrás: Nautic Expo)

A hajó meghajtását 2 db MJP 450 vízsugárhajtómű biztosítja, amelyet 2 db MAN 1 200 LE-s dízelmotor mozgat. Az úszó tank egyszeri feltöltéssel akár 600 mérföldet (1 100 km-t) is képes megtenni. A sokoldalú úszó tank egy merevaljú felfújható hajót (Rigid Inflatable Boat – RIB) szállíthat, amely elhárításra, vagy a fedélzeten szállított erők bevetésére is felhasználható. Alternatív megoldásként a hajó folyó menti logisztikai támogatásra, vagy orvosi mentésre (medevac) is alkalmas.

A katamarán-törzs merülése mindössze 1 m, a hajótest anyaga – Sikorsky acélvázas egytörzsű hajójával szemben (ami háromszor olyan nehéz volt) – főleg infúziós vinil-észter kompozit, amely egyrészt képes megbirkózni a 105 mm-es ágyú hátrasiklásakor fellépő szakítóerővel, másrészt a ballisztikus fegyverek elleni védelemmel is rendelkezik.

unspecified33lundin_x18_tank_boat.png4. ábra: A PT Lundin X-18 "úszó tank" látványterve (Forrás: Gauda Militer)

Az "úszó tank" koncepciója különösen érdekes a második világháborúban tervezett 1 000 tonnás német óriástank, a 'Ratte' (Patkány) terveinek ismeretében, amelyet egyetlen (2 db 280 mm-es ágyút hordozó) nehézcirkáló-lövegtoronnyal terveztek felszerelni, ezért a 'Landkreuzer' (szárazföldi cirkáló) koncepció-nevet kapta. Ha a 'Landkreuzer' képében a hadihajók kiléptek a szárazföldre, akkor egészen olyan, mintha az "úszó tankkal" most a harckocsik szállnának tengerre... 

55ac06b274f7c801b4051f81fe88d76b1f51c2fbv2_hq.jpg

5. ábra: A 'Ratte' szárazföldi cirkáló szemléltető rajza (Forrás)

A PT Lundin X18 típusú hadihajó terve azonban - Magyarországról nézve - ettől függetlenül is több mint érdekes. Hiszen a forgó lövegtoronyba helyezett páncéltörő ágyúval is felszerelhető hadihajóknak a távoli térségekben való megjelenését látva felidézhetjük azt a tényt, hogy a világelső 1862-es USS MONITOR után alig kilenc évvel, 1871-ben első ízben Magyarországon építettek ilyen hadihajót, az SMS LEITHA monitort, ráadásul a világon elsőként mindjárt a folyami hadműveletekre optimalizálva. Ezért aztán az indonéz fejlesztést látva - most amikor a Magyar Honvédség technikai eszközei közt a rendszerben lévő hadihajók korszerűsítése is esedékes - óhatatlanul felötlik a kérdés, hogy a világon először Budapesten kifejlesztett típus esetleg nemcsak a világ távoli országaiban élhet tovább, de a küszöbön álló hazai fejlesztések tervezésekor is megvizsgálják, hogy vajon érdemes-e számolni a visszatérésével.

Szólj hozzá!

Címkék: monitor honvédelmi minisztérium lajta lajta monitor múzeumhajó lajtamonitor hu hadihajózás MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tengerészeti stratégia

Távozott a tengernagy – Fülöp hercegre emlékezünk

2021.04.11. 19:30 Doki

Görög és dán trónigény – német és orosz rokonság. Háborús szolgálat – bátor és leleményes haditengerész tevékenység. Uralkodói hitves és családapa – a brit történelem leghosszabb uralkodói házassága. Közösségi támogatás és jótékonyság – csaknem 7 millió támogatott, több mint 3 millió ösztöndíj. Csak néhány címszó annak az embernek az életéből, akinek a fotóit látva képtelenség nem észrevenni: semmilyen helyzetben sem rettegett az élettől (noha az számtalanszor próbára tette). Mountbatten-Windsor Fülöp 2021. április 9-én, életének kilencvenkilencedik esztendejében jobblétre szenderült. 

000_7.jpg
1. ábra:
Fülöp herceg portréja 1990-ben. Forrás: Terry O’NEill, Getty Images


Fülöp herceg 1921. június 10-én született a Görögországhoz tartozó Korfu szigetén, a Korfu városától délre álló Villa Mon Repos épületében (a nyaralónak szánt ház neve franciául annyit tesz: „Pihenésem”). A ház eredetileg a Napóleoni háborúk után brit védnökséget élvező, az akkor még független Jón-szigetek alkotta Hét Sziget Köztársaság brit védnöke, Frederick Adam és hitvese, Diamantina Palatino számára épült 1828-1832 között, a Palaeopolis-erdőben. Miután Adam 1833-ban új beosztást kapott Indiában, a házat kiadták. Festőiskola is működött benne, de Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is lakott itt, mielőtt felépítette volna a saját rezidenciáját, az Achilleion palotát. A szigetek 1874-ben Görögországgal történt egyesülése után a villát nyári palota gyanánt ajánlották fel I. György görög király (akit a német eredetű dán uralkodócsaládból, a Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg házból hívtak meg a görög trónra) és hitvese, a Romanov házból származó Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő számára. A királyi pár hetedik gyermeke, egyben negyedik fia, András herceg (aki az első világháború évei alatt bátyja, I. Konstantin görög király megbízásából országa jövőjéről Nagy-Britanniában tárgyalt) szintén gyakran használta a házat feleségével, Aliz battenbergi hercegnővel (Lajos Sándor battenbergi herceg, Milford Haven-i őrgróf leányával). Két gyermekük is itt született, Zsófia 1914-ben és Fülöp 1921-ben.

023.jpg
2. ábra: A Szász-Coburg-Gotha (Windsor), a Schleswig-Holstein-Sondenburg-Glücksburg és a Battemberg (Mountbatten) ház leszármazása (balra), András görög herceg (középen) és Alíz hercegnő (jobbra) László Fülöp Elek festményein.

Az első világháborúban semleges Görögországot belső ellentétek feszítették: I. Konstantin király felesége a német császár testvére volt, így a király felkérést kapott a Központi Hatalmakhoz való csatlakozásra. Miniszterelnöke, Elefteriosz Venizelosz azonban a pánhellén mozgalom lelkes támogatójaként az antant hatalmaktól remélte áhított célja, minden görög egy államban egyesítése biztosítását (különösen, hogy a legtöbb Görögországon kívüli görög a Központi Hatalmakhoz csatlakozott Oszmán Birodalom fennhatósága alatt élt). Az ellentét polgárháborúba torkollt, mire 1917. június 11-én lemondott I. Konstantin király a fia, Sándor herceg javára (a király anyai ágon I. Miklós orosz cár dédunokájaként rokona, II. Miklós védelmét is élvezte, így csak a cári hatalom megdöntése után merték eltávolítani). Ekkor azonban neki magának és a királyi család több tagjának is száműzetésbe kellett vonulnia. András herceg és családja Konstantin királlyal együtt Svájcba költözött, ám 1920-ban – Sándor herceg halála után – Konstantint visszahívták a trónra. Ekkor András herceg is hazatért, és Korfu szigetén telepedett le, majd a király kérésére újra belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919-ben kitört görög-török háborúban. A görögök számára vesztes szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnoka volt. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították, bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja 1922 decemberében az HMS CALYPSO brit cirkáló fedélzetén menekült el Görögországból. Az alig 18 hónapos Fülöp herceget egy narancsládából rögtönzött bölcsőben menekítették. A gyermek életében azonban ez csak az első megpróbáltatás volt.

A család a dél-franciaországi Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte közelében éltek, majd 1923-ban Párizsban telepedtek le. Fülöp herceg édesanyja, Aliz hercegnő itt 1928-ban áttért a görög ortodox vallásra. Nem sokkal később a hercegnő hangokat kezdett hallani és meggyőződésévé vált, hogy természetfeletti erővel rendelkezik. A 8 éves herceg számára ekkor az édesapja engedélyezte, hogy anyai nagymamájához és a nagybátyjához költözzön, Angliába. 1930-ban Aliz hercegnő Berlini orvosai skizofréniát diagnosztizáltak, amelyet a svájci Kreuzlingenben, Ludwig Binswanger szanatóriumában igyekeztek gyógyítani. A kezelés két hosszú éve alatt Fülöp herceg négy nővére német hercegekkel kötött házasságot (akik később mind beléptek a náci pártba, s egy kivétellel a Wehrmachtban vagy az SS-ben szolgáltak), apja a francia Riviérára költözött, a herceget pedig beíratták az angliai Cheam Előkészítő Iskolába, ahol 12 éves koráig tanult. Bár görög földön született, a görög nyelvet épphogy csak megértette, angolul, németül és franciául viszont hibátlanul beszélt. Saját magát inkább skandináv (dán) eredetűnek tartotta, semmint görögnek. 1933-ban Németországba utazott, ahol sógora, Bertold badeni őrgróf támogatásával két félévet töltött a Kurt Hahn alapította württembergi Salemi Kastély Iskolában, amely Európa egyik legjobb iskolájának számított. Salemben egyforma hangsúlyt helyeztek a nemzetközi oklevelet adó képzésben elért tanulmányi eredményekre, valamint a bentlakásos közösség életében és az iskolán kívüli tevékenységekben való részvételre, a testedzésre és a művészeti tevékenységek folytatására. A felsőbb évfolyamok minden hallgatójának részt kellett vennie a tengeri mentésben, az elsősegélynyújtásban, a tűzoltóságnál, az óvodákban vagy éppen a szociális otthonokban végzett közösségi szolgálatban. Kötelező volt a foci, a rögbi, vagy a torna. A tanórán kívüli színházi, zenei és képzőművészeti tevékenység pedig erősen ajánlott. A felsőbb évfolyamokban a diákok fokozatosan egyre nagyobb felelősséget viseltek az iskola mindennapi működtetéséért. Minden tevékenységet és kollégiumot a társaik által választott diákok vezettek, az iskolai szabályzatokat pedig a diákparlament beleegyezésével fogadták el. Itt szerzett tapasztalatai inspirálták később Fülöp herceget az Edinburghi Herceg Díjának megalapítására.

024.jpg
3. ábra:
Fülöp görög herceg 1922 júniusában (balra), 1930-ban a görög Evzonas (könnyű-gyalogos hegyivadász) egyenruhában (középen) és Gordonstounban 1937-ben (balra). Forrás: Getty ImagesPinterest, Press Association

 

Amikor a zsidó Hahn-nak a náci hatalomátvétel miatt menekülnie kellett Németországból, a skóciai Gordonstoun-ban alapította újjá az iskolát, ahová Fülöp herceg is követte, s 1934-ben már a Brit Salem Iskola jégkorong és krikett-csapatának kapitányaként tevékenykedett. Ugyanazon év novemberében meghívást kapott unokatestvére, Marina hercegnő esküvőjére, amelyet a Westminster apátságban tartottak, Londonban, György kenti herceggel, a brit uralkodó, V. György ötödik gyermekével és negyedik fiával. A szertartáson jelen volt Albert herceg (a király második fia, a későbbi VI. György király) és lánya, Erzsébet is. 1937 májusában szintén mindketten megjelentek ugyanitt, amikor VIII. Edward alig tizenegy hónapos uralkodást követő lemondása után Erzsébet édesapját királlyá koronázták. Két év telt el ezután, mígnem 1939 májusában Fülöp herceg befejezte Gordonstoun-i tanulmányait, és tengerészkapitányként szolgáló anyai nagybátyja ösztönzésére a dartmouthi Brit Királyi Tengerészeti Főiskolára jelentkezett, ahol a legjobb kadétként két díjat is nyert. 1939 júniusában a király és hitvese két lányuk, Erzsébet és Margit hercegnő kíséretében Dartmouthba érkeztek. Amikor a haditengerészeti főiskolán is látogatást tettek, a Főiskola kapitánya, a későbbi Sir Frederick Dalrymple-Hamilton tengernagy feladata volt bemutatni az iskola kiváló teljesítményt nyújtó kadétjait a vendégeknek. A három kadét közül azonban kettőnek éppen mumpsz-fertőzése volt, így Fülöp görög és dán herceg volt az egyetlen kadét, akit bemutathattak a brit királyi családnak. Ez volt a 18 éves Fülöp a 13 éves Erzsébet első nyilvános személyes találkozója. Marion Crawford, Erzsébet nevelőnője szerint a csinos, szőke hajú, sportos Fülöp felkeltette Erzsébet figyelmét, amikor teniszhálók átugrásával szórakoztatta őt. Bár a nevelőnő szerint a herceg alighanem túlzásba esett, Erzsébetet mégis elbűvölte. "Egész idő alatt le sem vette róla a tekintetét" – emlékezett. A herceg aznap meghívást kapott a családtól, hogy csatlakozzon hozzájuk ebédre a VICTORIA and ALBERT királyi jacht fedélzetén, s a meghívást másnap megismételték.

007_19390610.jpg
4. ábra:
A 13 éves Erzsébet hercegnő és a 18 éves Fülöp herceg találkozása Darthmouthban. Forrás: Daily Mail

 

Fülöp herceg számára a Haditengerészeti Főiskola a legnagyobb fordulópontnak bizonyult. Mind a magánéletben, mind a hivatásos katonai pályafutást illetően. Amint osztályelsőként végzett, megkapta első beosztását a Colombóban állomásozó HMS RAMILIES csatahajón. Ausztráliába tartó konvojok védelmében hat hónapig szolgált az Indiai-óceánon tengerészkadétként, majd – Görögország olasz invázióját követően – 1941 januárjában Alexandriába vezényelték, ahol átvette az HMS VALIANT csatahajó fényszórókezelőinek parancsnokságát. Két hónappal később részt vett a két napig tartó Matapan-foki tengeri ütközetben, amely a második világháború legnagyobb felszíni hajók közötti tengeri összecsapása volt. A március 27-29. között lefolyt ütközet egyik kritikus pillanata volt, amikor a csatahajók és cirkálók 28-án lefolyt – légitámadásokkal támogatott – akcióját követő éjszakai hadműveletekben az olasz azonosítás hibájából három brit csatahajó (amelyet az olaszok saját egységnek véltek) 3 500 méterre megközelíthette az olasz fő erőket, s az addig elsötétített csatahajók hirtelen felvillanó fényszórói 22:20-kor élesen megvilágították az ellenséget, amely a következő három percben elveszítette ugyanennyi cirkálóját. A brit tüzérek jól látták, amit a FIUME nehézcirkáló telitalálatot kapott lövegtornya vagy harminc méter magasra emelkedik, majd visszazuhan a tengerbe. Az ütközet után Fülöp herceget kitüntették a bátorságért járó görög Aristeion Andreas érdemkereszttel.

008_1942.jpg
5. ábra: VI. György király (balra), Erzsébet és Margit hercegnők, Erzsébet anyakirályné és Fülöp herceg 1942-ben, a herceg unokatestvérének esküvőjén. Forrás: Getty Images


1942-ben Portsmouth-ba vezényelték és a tiszti tanfolyam elvégzése után hadnaggyá léptették elő. 1942 júniusában pedig – a Királyi Haditengerészet egyik legfiatalabb tisztjeként – tengerész főhadnagyi rangban az HMS WALLACE romboló első tisztje lett. Hajóját a Nagy-Britannia körüli vizeken és a Földközi-tengeri hadszíntéren vetették harcba konvojkísérő és támogató feladatokkal. 1943 júniusában – Szicília szövetséges inváziója során – megmentette a hajóját egy éjszakai bombázástól: égő tutajokat bocsátott vízre, amelyek erős füstje megtévesztette a bombázókat, így a romboló helyett azokat kezdték követni. Harry Hargreaves, az HMS WALLACE egyik tengerésze később így nyilatkozott erről: "Nyilvánvaló volt, hogy mi vagyunk a célpont ma este, és a bombázók nem állnak le, amíg végzetes találatot nem kapunk. Mintha bekötött szemmel próbáltuk volna elkerülni az ellenséget, akinek csak az volt az egyetlen problémája, hogy bemérje a célt. A bombázó a hajó körül körözött, és lecsapott újra, meg újra. A legénység tehetetlen, csalódott és dühös volt. A következő csapásra várva, körülbelül 20 perccel azelőtt, hogy a bombázó ismét a fölénk ért volna, Fülöp főhadnagynak nagyszerű ötlete támadt. Hevesen érvelt hajó kapitányánál, majd a következő pillanatban máris egy fából készült tutaj volt a fedélzeten. Öt percen belül elindították a tutajt, amelynek mindkét végén egy füstgyertyát rögzítettek. Amint a tutaj a vízbe ért, sűrű füstgomolyag tört fel belőle, lángvillanások kíséretében. Az éjszakai égbolton magasan repülő bombázó pilótája számára úgy nézhetett ki, mint egy hajóroncs törmeléke. Miután letette a csalit, a WALLACE néhány percig teljes sebességgel távolodott a tutajtól, majd a kapitány elrendelte a motorok leállítását. Csendben várakoztunk a sötétben, és átkoztuk a csillagokat, vagy legalábbis én így tettem. Elég sok idő telt el, amíg a repülőgép-hajtóművek közeledését hallottuk. A WALLACE legénysége feszülten várta, hogy vajon sikerül-e a csel. Hallottuk a bombák sikolyát, de nem a mi fejünk felett. Fülöp terve valóban működött, és a bombázó a WALLACE helyett a tutajra támadt. Fülöp herceg aznap éjjel megmentette az életünket. Úgy vélem, hogy talán maradt volna néhány túlélő, de a hajó bizonyosan elsüllyed. Mindig nagyon bátor és találékony volt, és nagyon gyorsan gondolkodott. Míg te csak azt mondanád magadnak: "Mi a fenét fogunk most csinálni?", addig Fülöp biztosan kitalál valamit.” A személye iránti lelkesedést árnyalta szigorúsága, amellyel a beosztottjaitól éppúgy sokat követelt, mint saját magától. Volt, aki szerint túlságosan is sokat. Nem tolerálta és türelmetlenül kezelte a pontatlan végrehajtást. Volt olyan beosztottja, aki később úgy nyilatkozott, hogy inkább meghalna, mint, hogy még egyszer alatta szolgáljon.

009_5.jpg

6. ábra: Az HMS WARSPITE – a VALIANT testvérhajója (fent) és az HMS WALLACE romboló (lent) hosszmetszete. Forrás: Life Magazine

010_4.jpg

7. ábra: A konvojt kísérő HMS WALLACE éjszakai támadás alatt. Forrás: E. Gogdle, National Maritime Museum

 

1943-ban kapott eltávozásait a királyi családnál töltötte. Erzsébettel mindaddig levelek útján tartották a kapcsolatot. Végül meghívást kapott, hogy a karácsonyt is töltse Windsorban. A hercegnő attól kezdve Fülöp herceg fényképét tartotta az öltözőasztalán. Az ápolt külsejű, borotvált tengerésztiszt képét később lecserélve egy olyan fényképre, amelyen Fülöp jókora szakállt visel, hogy ezzel vegye elejét a személyt és a minőségét illető találgatásoknak.

 

025.jpg

8. ábra: A borotvált és a szakállas Fülöp hadnagy. Forrás: Press AssociationAssociated Press


1944 februárjában a herceget a Brit Csendes-óceáni flotta 27. Romboló-flottillájához vezényelték, az HMS WHELP romboló fedélzetén. A háború végéig itt teljesített szolgálatot. Jelen volt a japán megadásnál is a tokiói-öbölben. 1946 januárjában a witshire-i Corshamben működő Royal Arthur altisztképző intézmény oktatójává nevezték ki.

Az újságok ekkor már nyíltan cikkeztek a herceg és a hercegnő románcáról, azt sugallva, hogy 1946 nyarán – nem hivatalosan – már az eljegyzésre is sor került Balmoralban. Pedig ez a házasság egyáltalán nem volt magától értetődő. Az anyakirályné például kifejezetten ellenezte. Nem szerette a németeket (testvére az első világháború nyugati frontján a németek ellen harcolva esett el, Anglia városait a német légierő döntötte romba a második világháborúban, a republikánusok pedig kínosan mutathattak volna rá arra a tényre, hogy az uralkodó maga is német eredetű család, a Szász-Coburg-Gothai ház tagja). Fülöp személyével kapcsolatban ráadásul az a kifogás is felvetődött, hogy csak egy hontalan és pénztelen kalandor, hozományvadász. Erzsébet hercegnő azonban ragaszkodott Fülöphöz, és környezete nyomása ellenére is kiállt a saját kívánsága mellett. A hivatalos bejelentéssel mindazonáltal a hercegnő 21. születésnapjáig, s a dél-afrikai királyi körútról való visszatértésig várni kellett. Bár később akadtak olyanok is, akik már az első Dartmouth-i személyes találkozó után szerelemről beszéltek, maga Fülöp herceg a következőket mondta erről az életrajzírójának, Basil Boothroyd-nak: „Nos, találkoztunk Dartmouth-ban, és ami engem illet, nagyon mulatságos élmény volt a jacht fedélzetére menni és találkozni velük [a királyi családdal]. Ez volt minden. Aztán elmentem - Windsorba? – nem, azt hiszem, hogy a Buckingham-palotába mentem, majd egyszer elkísértem őket színházba, vagy ilyesmi. A háború alatt, ha itthon voltam, felhívtam és megettünk együtt valamit. Egyszer-kétszer pedig a karácsonyt is Windsorban töltöttem, mert nem volt különösebben hová mennem... Azt hiszem, akkor még nem gondoltam semmi komolyabbra. Időnként leveleztünk. Látja? Nehéz elképzelni! Úgy értem, ha csak alkalmi ismerősről volna szó, minden ilyesmi ijesztően fontos volna, de ha rokonok vagytok – elvégre az itteniek felét ismertem, valamennyien rokonságban voltunk – akkor nem olyan rendkívüli, hiszen családi viszonyban éltünk. Nem feltétlenül kell házasságra gondolni. Azt hiszem, hogy egyik dolog vezetett a másikhoz. Hogy mikor történt, amikor komolyan gondolkodni kezdtem rajta? Ó, hadd gondolkodjak! Amikor 46-ban visszatértem és Balmoralba mentem. Valószínűleg ekkor vettük tudomásul, hogy komolyan gondolkodunk rajta, sőt beszéltünk is róla.” 

Az eljegyzést végül 1947. július 10-én jelentették be a Buckingham-palotában. Fülöp herceg – aki mindaddig nem is volt még csak brit állampolgár sem – ekkor lemondott külföldi uralkodói címeiről és igényeiről, s eredeti német-dán vezetéknevét elhagyva felvette anyai nagyszülei és nagybátyja, a Milford Haven-i őrgrófi címet viselő battenbergi hercegek vezetéknevét (amelyet időközben a német Battengergről az angol Mountbatten-re változtattak, amikor V. György még az első világháború éveiben elrendelte, hogy a brit uralkodó család tagjai angolosítsák a német vezetékneveiket). Az esküvőt 1947. november 20-án tartották a Westminster apátságban. A szertartáson Fülöp nácikkal kompromittálódott testvérei nem vehettek részt, csak az édesanyja lehetett jelen. Fülöp herceg számára röviddel ezt megelőzően engedélyezték az Ő Királyi Fensége megszólítás használatát, az esküvő után pedig felruházták az Edinburgh hercege, Merioneth Grófja, Greenwich bárója címekkel, valamint a Térdszalag rend lovagjává avatták. A rendbe azok nyernek felvételt, akik különösen nagy szolgálatot tettek a hazájuknak. Fülöp herceg esetében talán nem csalódunk, ha azt feltételezzük, hogy ez nemcsak és nem elsősorban a világháborúban tett katonai szolgálat elismerése volt (noha a szicíliai partraszállás, amelyet a VALLCE fedélzetén ő is támogatott, végül is hozzájárult Mussolini bukásához és Olaszország német szövetségről történő leválasztásához). Sokkal inkább az volt a feladata, hogy annak a jövőbeni nagy szolgálatnak a fontosságára figyelmeztessen, amelyet a leendő királynő hitveseként kell tennie, amikor az elsődleges feladat immár a jövendő uralkodó támogatása. Mindenben, mindenkor, mindenhogy. 

Fülöp herceg haditengerész pályafutása a háborút és a házasságkötést követően is folytatódott, Erzsébettel együtt, aki a tisztfeleségek szokásos életét élte a férje állomáshelyein. 1948 októberében Fülöp herceg beiratkozott a Királyi Haditengerész Vezérkar Kollégiumába, Greenwichben, 1949-ben pedig kinevezték a Földközi-tengeri Flotta kötelékében működő HMS CHEQUERS romboló első tisztjévé, majd 1950-ben az HMS MAGPIE fregatt parancsnokává. 1951-ben azonban idő előtt távozni kényszerült a haditengerészettől, amint Erzsébet hercegnőnek édesapja megrendült egészsége miatt egyre több uralkodói feladatot kellett átvennie. A házaspár első ízben az Egyesült Államokba és Kanadába utazott együtt a monarchiát képviselve. 1952. február 6-án meghalt VI. György király. Fülöp és Erzsébet ekkor éppen Kenyában tartózkodtak. Akkori személyi titkára, Mike Parker úgy emlékezett a pillanatra, amikor megtudta a halálhírt: „Úgy nézett, mint akire egy tonnányi tégla esett rá, egy ideig csak ült, a fejét betakarva egy újsággal.” Erzsébetet 1953. június 2-án királynővé koronázták. Fülöp herceg ekkor férjként is és alattvalóként is (úgyis, mint az első világi – nem egyházi – alattvaló) térdre ereszkedve esküt tett a hagyományos hűbéri eskü szavait ismételve, hogy „karja és kardja” lesz élethossziglan.

026_1.jpg

9. ábra: Az eljegyzés és az esküvő (utóbbi felvételen VI. György, Margit hercegnő, Erzsébet hercegnő, Fülöp herceg, Erzsébet anyakirályné és Mária özvegy királyné). Forrás: PinterestPopperphoto

015_195306.jpg

10. ábra: A hivatalos koronázási portré. Forrás: Library and Archives of Canada 

 

Kötelességtudata ellenére eleinte nehezen találta meg a helyét a palotában. Példakép híján magának kellett kialakítania szerepkörét, úgy, hogy az ehhez szükséges együttműködést saját nehéz természete és az udvari tisztviselők gyanakvása egyaránt nehezítette. Külön fájó pont volt a számára, amikor közölték vele, hogy a gyermekei nem viselhetik a vezetéknevét: „Csak egy nyomorult amőba vagyok!” – kiáltott fel állítólag elkeseredésében a döntés hallatán. Ezt a helyzetet a királynő végül megváltoztatta 1960-ban elrendelve, hogy a Mountbatten-Windsor név viselésével különböztessék meg a közös leszármazóikat V. György többi leszármazójától (a Windsor-ház 1917-ben elfogadott dinasztikus nevének sérelme nélkül). Kötelességei teljesítése körében is tanúsított fáradhatatlansága és a királynő számára nyújtott állhatatos támogatása idővel általános tiszteletet ébresztett iránta. Tevékenységét az ifjúság, a tudomány és a sport iránti érdeklődés motiválta. Több mint 800 különböző jótékonysági szervezet védnöke lett, igazgatta a királynő saját birtokait és modernizáló szerepet töltött be a királyi családban: elérte, hogy a királynő koronázását a televízió is közvetítse (sok brit csak ezért vásárolt készüléket), ő volt a királyi család első tagja, aki televíziós interjút adott 1961-ben, nyolc évvel később pedig az ő kezdeményezésére készítette el a BBC a királyi család mindennapjait bemutató filmjét. A királynő sandringhami magánbirtokán jelentős újításokat vezetett be. A 14-24 éves fiatalok önmaguk és közösségeik iránti felelősségérzetre nevelése érdekében Kurt Hahn-nal együttműködve 1956-ban létrehozta az Edinburgh-i Herceg Díját, amelyet Gordonstoun-i évei inspiráltak. Ugyanebben az évben hívta életre a Nemzetközösségi Tanulmányok Konferenciáját, melynek feladata az ipari tevékenység emberi életre gyakorolt hatásának vizsgálata a Nemzetközösség országaiban. 1961-ben ő lett a Természetvédelmi Világalap (WWF) első elnöke, s ebben a minőségében arra figyelmeztetett, hogy a természet önző és értelmetlen kizsákmányolása alapvető fenyegetés, 1982-ben pedig az üvegházhatású gázok káros hatásaira hívta fel a figyelmet. Az elsők egyike volt, aki elektromos autót használt Londonban, amikor pedig a típus gyártását később abbahagyták, egy gázhajtásúvá alakított, zöldre festett London-taxit vezetett. Sporttevékenysége a krikett, a fallabda és a lovassportok mellett a vitorlázásra is kiterjedt. Az 1950-es években az első tíz brit pólójátékos egyike volt, 1971-es csuklótörése miatt azonban kényszerűen a fogathajtásra váltott. A sportág nagyhatású versenyzőjeként – 1964-1986 között pedig a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökeként – a nemzetközi szabálykönyv kidolgozásában is részt vett, s 1978-ban és 1984-ben a Kecskeméten és Szilvásváradon megrendezett világbajnokságon is indult, mindkét alkalommal csapatban bronzérmet szerezve.

027.jpg

11. ábra: „Őfelsége, a királynő, reggelinél.” – Fülöp herceg festménye feleségéről 1957-ből (balra). A herceg a Salford Egyetemen 1967-ben (jobbra). Forrás: Királyi magángyűjteményUniversity of Salford Press Office

Magyarországi látogatásai jól illeszkedtek a brit külügy Sir Richard Parsons budapesti brit nagykövet által kidolgozott ún. differenciálási stratégiájához. Ez a kelet-európai szovjet befolyás nyílt destabilizálása helyett a kelet-európai államok Szovjetuniótól való megkülönböztetése – praktikusan a KGST-n belüli gazdasági autonómia-igényük bátorítása és a totalitárius rendszerekben élők számára vonzó nyugati életmód demonstrációja, egyfajta ideológiai verseny – útján igyekezett erodálni a szovjet blokk egységét a Kelet-Európába a Brit Birodalom 1950-es években végbement felbomlását követően megindult és az Európai Gazdasági Térség létrehozása mellett is folytonos brit gazdasági behatolás erősítése és a kommunizmus felszámolása érdekében. A brit külpolitika ehhez az 1970-es évek végétől kezdve Magyarországot tartotta a legalkalmasabb terepnek vezetői gazdasági autonómia-igénye mellett elsősorban a lakói nemzeti büszkesége, sőt (az első világháborúban elvesztett területekkel kapcsolatos) nacionalizmusa alapján. Mindez sokat elárul arról, hogy a királyi család tagjainak tevékenysége hogyan járulhat hozzá a brit nemzeti érdekek szolgálatához. A magyarországi versenyek egyébként kedvező benyomást tettek Fülöp hercegre, aki Erzsébet királynő 1993-as magyarországi látogatása alkalmából a korábbi versenyhelyszínre, Kecskemétre is elvitte a feleségét. Az akkori királynői látogatás volt a Parsons-féle stratégia csúcspontja (egyben sajnos egy korszak lezárása is), amelynek főbb állomásait Lord Carrington külügyminiszter 1980-as, valamint Margaret Thatcher miniszterelnök 1984-es és 1990-es budapesti látogatásai jelentették. Magyar szempontból az elsődleges eredmény a forint konvertibilitásának megteremtéséhez, s a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) történő magyar csatlakozáshoz nyújtott brit támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Banknak Londonban nyújtott 3 milliárd dollár értékű hitel volt az 1980-as években. 

Fülöp herceg sporttevékenységére visszatérve, az – a Királyi Légierő kötelékében még 1952-ben tett pilótavizsgájának köszönhetően – a repülésre is kiterjedt. 1997-ig 59 légi járművel (köztük helikopterekkel is) összesen csaknem 6 000 órát repült. Sporthajósként – egyben a Királyi Jachtraj parancsnokaként – pedig évente rendszeresen teljesítette a Cowes-i és a Solenti Regattát a dél-angliai Wight-szigeténél, ahol szoros barátság fűzte a neves hajóépítő és versenyző Uffa Foxhoz. A sporthajózást a repüléssel együtt 1997-ben, 85 évesen fejezte be „Eljutsz egy olyan életszakaszba, amikor az emberek azt mondják: »Még mindig csinálsz egyet, s mást?«, és elkezdesz rájönni, hogy valószínűleg nem szabadna még mindig csinálnod egyet, s mást. Előbb vagy utóbb, de fel kellett adnom.

028.jpg

12. ábra: Fülöp a krikettjátékos, a pólós, a repülős, a fogathajtó és a sporthajós.

Erzsébet királynő szép gesztusként a Főtengernagy Lordjának (Lord High Admiral) XIV. századi eredetű tiszteletbeli címét adományozta neki 90. születésnapja alkalmából 2011-ben (Főtengernagy a Királyi Haditengerészet ceremoniális parancsnoka).

021a.jpg

13. ábra:
2013-ban, 92 évesen, a brit haderő Afganisztánt megjárt veteránjainak kitüntetésén. Forrás.

A nyilvános szerepléstől 2017-ben vonult vissza. Ekkor váltak emlékké az ismert „fülöpizmusok” is, azok a jellegzetesen cinikus, olykor epés, keresetlen megjegyzések, amelyeket az újságírók élcelődve idézhettek, s amelyekkel néha kétségtelenül kínos helyzetbe hozta nemcsak a megszólított személyt, de saját magát és a királynőt is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az öniróniának sem volt híján: a Királyi Tengerészgyalogság Múzeumának Southsea-ban tartott megnyitó ünnepségén 2008-ban például azt mondta: „Én vagyok a világ legtapasztaltabb emléktábla-leleplezője”. Máskor viszont államférfihoz méltó komolysággal képviselte a monarchia ügyét. A kanadai republikánusoknak például 1969-ben azzal vágott vissza: „Teljes félreértés azt képzelni, hogy a monarchia az uralkodó érdekében működik. Ez nem így van. Az emberek érdekében működik. Ha bármikor, bármelyik nemzet úgy dönt, hogy számára ez a rendszer elfogadhatatlan, csakis rajtuk múlik, hogy megváltoztassák.” A hitvesi empátia szép gesztusa volt tőle, amikor a jó házasság titkáról beszélt 1997-ben: „Úgy gondolom, hogy a fő tanulság, amelyet megtanultunk, hogy a tolerancia az egyetlen nélkülözhetetlen alkotóeleme minden boldog házasságnak. Lehet, hogy nem olyan fontos, amikor a dolgok jól mennek, de feltétlenül fontos, amikor minden megnehezül. Nekem elhiheti, hogy a királynő bőségesen rendelkezik a tolerancia képességével.” Akkor pedig, amikor Diana hercegnő halála után Vilmos és Henrik hercegek kétségekkel küzdöttek, hogy vajon részt vehetnek-e a temetési menetben közvetlenül a koporsó mögött haladva, a nagyapa jóindulata nyilvánult meg Vilmos herceg felé: „Ha nem mész, azt hiszem, később megbánnád. Ha én is megyek, akkor eljössz velem?” 2009 áprilisában vált a brit történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő királyi hitvesévé, 2013-ban a mindenkori brit királyi család leghosszabb életű férfi tagjává, 2019-ben pedig a királyi család harmadik leghosszabb életű tagjává (az anyakirályné és a gloucesteri hercegnő után). Egy 2000-res interjúban – 79 éves korában – elmondta, hogy nem vágyik rendkívül hosszú életre: „Elképzelni sem tudnék rosszabbat […] egyáltalán nem vágyom rá, hogy száz évig éljek […] a feladataim már így is lötyögnek rajtam”. 2021. április 9-én fejezte be az életét. 

Ahogyan egyik méltatója összegezte: „Nemzedékek tekintették a brit monarchia egyik sziklaszilárd támaszának. Köztük hitvese, II. Erzsébet királynő, aki többször megvallotta, hogy Fülöppel kötött házassága volt sokszor nehéz életének egyik legbiztosabb pontja. Erzsébet és Fülöp 73 éven át voltak házasok.”

022.jpg

14. ábra: Távozik a tengernagy. Forrás.

Szólj hozzá!

Címkék: gyászhír hadihajózás

Újra magyar hadihajós közreműködik egy nemzetközi katonai misszió irányításában

2020.02.25. 19:43 Doki

szilagyi1.jpgA MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka, Szilágyi Zsolt ezredes 2020. február 21-én, pénteken reggel indult útnak Afganisztánba, ahol a Mazar-e Sharifban működő Camp Marmalba – a Bundeswehr Németország területén kívül működő legnagyobb bázisára települt NATO Eltökélt Támogató Küldetés (NATO Resolute Support Mission) keretében veszi át a kiképzési feladatok irányítását. Fél évig tartó távolléte idején az addigi parancsnokhelyettes, Bagi Szilárd irányítja majd a hadihajós alakulat munkáját.

2014 végéig a NATO a biztonságot támogató erőként (ISAF – International Security Assistance Force), harcoló csapatokat állomásoztatott Afganisztánban, 2015-től azonban az észak-atlanti szervezet helyett a 350 000 fős Afgán Nemzeti Biztonsági Erők őrködnek az ország rendje fölött. Az új feladatrendszer szerint őket segíti, támogatja, mentorálja a kiképzési feladatokat ellátó, nem harcoló alakulatokkal jelenlévő NATO Eltökélt Támogatás Küldetése (RSM – Resolute Suport Mission) annak érdekében, hogy az Afganisztánban elért biztonsági szint tartósan fennmaradjon, és kialakulhasson az ottani viszonyoknak megfelelő demokratikus rend. Az egész Afganisztánban mintegy 17 000 fős Eltökélt Támogatás Küldetésben az Északi Tartományban állomásozó NATO-erők részeként német alárendeltségben 95 fővel Magyarország is részt vesz. A magyar kötelék a Mazar-e Sharifban működő, a környező hegyláncról elnevezett német Marmal bázison teljesít szolgálatot. E bázis vezetéséhez csatlakozott Szilágyi Zsolt ezredes, akinek személyében (a magyar honvéd folyami hadihajós alakulat parancsnokaként) 115 év elteltével ismét a haditengerész hagyományokat folytató katonai alakulat tisztje lát el fontos nemzetközi feladatot.

A magyar haditengerészek részvételével zajló nemzetközi békefenntartó-béketeremtő missziók az Osztrák-Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza.

1897. Az akkori Oszmán Birodalomhoz tartozó Kréta szigetén a lakosság többségét (60%) alkotó keresztény görög és muszlim török lakosság között 1896 májusában felkelés kezdődött, és 1897 januárjában már az egész szigeten polgárháború folyt, amelybe februárban a görög flotta is beavatkozott a sziget török helyőrségének megsemmisítése céljával. Az európai nagyhatalmak azonban úgy döntöttek, hogy a nemzetközi erőegyensúly fenntartása, a béke és a biztonság helyreállítása érdekében nemzetközi flottát küldenek Krétára. Az Osztrák-Magyar Monarchia hat hadihajóját vezényelte a térségbe. Az elsőként érkező tengerészgyalogos szakasz egy részét Pintér Gyula, szolgálaton kívüli százados, osztrák-magyar konzul önhatalmúlag kordonszolgálatra vezényelte, hogy elválassza Canea török és görög negyedét és ezzel megkezdte a modern kori történelem legelső békefenntartó misszióját. A 30 tengerész persze csekély erő volt, de nem is a tényleges erejükkel védték meg a civileket, hanem a jelenlétükkel: megtámadásukkal ugyanis a felkelők hadba keveredtek volna Ausztria-Magyarországgal. Érdekes – de adatokkal cáfolható – teljesen téves információ, amely azonban makacsul tartja magát a magyar közvéleményben (még emlékművet is állítottak neki), hogy Kréta szigetén vesztette életét az első magyar békefenntartó: Martinák Ferenc sorhajóhadnagy, a KRONPRINZESSIN ERZHERZOGIN STEFANIE csatahajó (sokszor, téves hivatkozással, a KASIERIN und KÖNIGIN MARIA THERESIA páncélos cirkáló) partraszálló különítményének parancsnoka 1897. március 10-én Kandanosznál. A nevezett tiszt (aki egyébként legalább annyira volt szlovák, mint magyar) a Magyar Haditengerész Egyesület Közlönye szerint valóban harcba keveredett, de a rábízott feladatot (egy harcoló török alakulat lefegyverzését és internálását) sikerrel végrehajtotta és az elfogott törököket különítménye élén Szeleinóba kísérte. Mindezt megerősíti a cs. és kir. haditengerészet minősítési listája (Qualifikationsliste) is, amelynek az 1900-as években kiadott egyik példánya 3364-es sorszámon már sorhajókapitányként említi Martinák Ferencet (ami nyilvánvalóan lehetetlen lett volna, ha 1897-ben Krétán meghal). A krétai akcióban egyébként nemcsak Pintér Gyula százados és Martinák Ferenc sorhajóhadnagy, de Dell’Adami Géza fregattkapitány (az S.M.S. LEOPARD cirkáló parancsnoka) és Nauta Gusztáv sorhajóhadnagy (az S.M.S. KAISER FRANZ JOSEF cirkáló tisztje) is kitüntették magukat.

kreta.jpg

1. ábra: Az osztrák-magyar S.M.S. KRONPRINZESSIN ERZHERZOGIN STEFANIE csatahajó (jobbra), az S.M.S. TIGER torpedócirkáló (balra), valamint az S.M.S. BLITZ torpedóhajó (jobbra elöl) és az S.M.S. FLAMINGO torpedónaszád (balra elöl) Kréta szigetén, a Suda-öböl környéki harcokban. Alex Kircher festménye.

1898. A spanyol-amerikai háborúban a cs. és kir. haditengerészet a KAISERIN und KÖNIGIN MARIA THERESIA páncélos cirkálót küldte Amerikába Ripper Gyula sorhajókapitány parancsnoksága alatt, hogy a Spanyolországhoz tartozó Kuba szigetét érintő hadműveletekben és a sziget körül zajló haditengerészeti eseményekben a havannai konzulátust és a szigeten tartózkodó osztrák-magyar állampolgárokat megvédje (a karib-tengeri térség országai közül a Monarchiának a Spanyolországgal fennálló dinasztikus kapcsolatokra tekintettel Kubában voltak a legjelentősebb érdekeltségei). Az osztrák-magyar cirkáló végül nemcsak a saját, de a szigeten rekedt német állampolgárok evakuálását is sikerrel elvégezte, annak ellenére, hogy piros-fehér-piros lobogóját az amerikai blokádflotta egy alkalommal összetévesztette a piros-sárga-piros spanyol lobogóval és majdnem rálőtt a semleges osztrák-magyar hadihajóra.

10622854_823703630988214_8272160443942840578_n.jpg

2. ábra: Az osztrák-magyar S.M.S. KAISERIN und KÖNIGIN MARIA THERESIA páncélos cirkáló Kuba szigetén, az amerikai flotta által ostromolt havannai kikötő bejáratát védő spanyol erőd, a Morro Castle előtt, amint a semleges Ausztria-Magyarország - mint nemzetközi védhatalom - egységeként megérkezik a szigeten rekedt semleges külföldiek evakuálására. August Ramberg festménye.

1900-ban az öt évvel korábbi kínai-japán háborúban elszenvedett vereség, a rossz termés és az aszályos nyár, a tömeges munkanélküliség s az éhínségek hatására a kínaiak dühe a Kínát félgyarmati sorba süllyesztő külföldi nagyhatalmak és a keresztények ellen fordult. A megmozdulások élén a „békét és igazságot teremtő ököl”, a Jihotuan, másnéven bokszer mozgalom állt (ahogyan a nyugati sajtó nevezte). Amint 1900 nyarán a támadások megszaporodtak, a nagyhatalmak fegyveres beavatkozásról döntöttek, amely 1900. június 20. és 1901. január 22. között tartott Pekingben és az ország északi vidékein. A pekingi követségi negyed védelmének parancsnoka a kínai partok előtt megalakult nemzetközi hajórajban résztvevő osztrák-magyar ZENTA cirkáló parancsnoka, Eduard Thomann von Montalmar volt. A pekingi harcokban a ZENTA parancsnoka 1900. július 8-án életét vesztette, s az ostrom végéig további 3 osztrák-magyar tengerész is meghalt. A tengerparti Taku-erődök elfoglalásánál Petri Ernő tengerész zászlós kitűntette magát (az általa vezetett különítmény foglalta el a négy erődből álló erőd-komplexum északnyugati erődítményét). A Peitang-erőd szeptember 19-i ostrománál ugyanakkor a ZENTA cirkáló támogatására erősítésként érkezett ASPERN cirkáló kadétja, szili Pap Lajos életét vesztette.

zenta.jpg

3. ábra: Az osztrák-magyar S.M.S. ZENTA cirkáló, horgonyon a Cseli-öbölben, a Pekingbe vezető utat őrző Taku-erődök előtt. Alex Kircher festménye.

1905. november 15-én osztrák-magyar, angol, francia, olasz, orosz nemzetközi flottatüntetésre került sor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Lészvosz szigetén fekvő Mytiline kikötője előtt a Makedóniában 1902 óta tartó – az 1897-es krétai zavargásokhoz hasonlóan vallási-etnikai okok miatt kirobbant – polgárháborúnak, illetve a törvényen kívüli bandák garázdálkodásának a megfékezésére 1903 vége óta működő nemzetközi békefenntartó csendőri misszió török felszámolása elleni tiltakozásképpen. A flottademonstrációt december 5-én Lémnosz szigetére is kiterjesztették. A nagyhatalmak flottakötelékét az osztrák-magyar S.M.S. SANKT GEORG páncélos cirkáló parancsnoka, Ripper Gyula vezette. A nemzetközi hajórajban szolgáló brit H.M.S. LANCASTER páncélos cirkáló parancsnokának összekötője a SANKT GEORG-on torpedótisztként szolgáló Horthy Miklós volt, aki Lémnosz szigetén a partra szálló tengerészgyalogos erők irányításáért felelős partmesteri feladatokat is ellátta.

sankt_georg.jpg

4. ábra: Az osztrák-magyar S.M.S. SANKT GEORG páncélos cirkáló Lészvosz szigetén, a Mytilene előtti flottatüntetés és partraszállás idején. August Ramberg festménye.

115 év telt el, s azóta a legújabb többnemzeti békefenntartó missziókban is részt vesznek olyan magyar katonák, akik bár nem a hadihajós fegyvernemhez tartoznak, de haditengerészeti akciókban látnak el feladatokat.

1996-ban az Okucaniba települt magyar műszaki alakulatok tagjaként másokkal együtt Antal László ezredes, a katonabúvárok parancsnoka is közreműködött a délszláv polgárháborúban lerombolt mostari Öreg-híd Neretva-folyóba omlott darabjainak az újjáépítéshez szükséges kiemelésében.

mostar.jpg

5. ábra: A magyar műszaki alakulatok katonabúvárai megkezdik a mostari Öreg-híd elemeinek kiemelését a Neretva-folyóból.

2011-ben Püspök Balázs törzsőrmester az Európai Uniónak a Szomália partjainál garázdálkodó kalózok elleni fellépését támogató ATALANTA művelet Műveleti Parancsnokságán szolgált.

mission.jpg

6. ábra: A magyar részvétellel zajlott ATALANTA művelet egyik akciója Szomália partjai előtt.

2015-ben pedig három magyar törzstiszt, Balla Tibor alezredes, Baranyai Virgil alezredes és Dóra László alezredes is részt vett az Európai Unió Földközi-tengeri Erői (EUNAVFOR MED) Sophia műveletében, amelyben három féléven keresztül dolgoztak a hadműveleti (2 fő) és a logisztikai főnökségen (1 fő).

e5.jpg

7. ábra: Balla Tibor, Baranyai Virgil és Dóra László alezredesek, az EU SOPHIA nevű többnemzeti tengeri műveletének magyar résztvevői.

2020-ban azonban 1905 óta először kerül sor arra, hogy a NATO lobogója alatt végrehajtott többnemzeti műveletben magyar hadihajós törzstiszt teljesítsen parancsnoki beosztást, s ezzel a békefenntartásban elért jeles magyar haditengerész hagyományokat Magyarország szövetségesei előtt is képviselje.

A magyar hadihajós alakulat a NATO európai szövetségesei körében fontos szakosodott és résképesség, mivel a Dunán, Európa második legnagyobb folyóján Magyarországtól felfelé sehol sincs rendszerben hadihajós alakulat, vagyis a felvízi NATO-tagországok területén átfolyó Duna-szakasz fegyveres védelmére is jelenleg egyedül Magyarország lehetne képes.

A MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred hadihajós alosztálya a Duna teljes szakaszán - a román Dunaflottillán kívül - az egyetlen olyan vízi fegyveres erő az Európai Unióban, amely a folyó védelmére rendelkezésre áll. Hiszen a németek, az osztrákok és a szlovákok is felszámolták a dunai hadihajós alakulataikat (Szerbia tekintélyes erővel rendelkezik, de nem EU-tag). Így az a kiáltó ellentmondás alakult ki, hogy a Duna egyfelől az európai közlekedési miniszterek 1994. évi krétai konferenciája óta kiemelt jelentőségű transzkontinentális főközlekedési útvonal, másfelől szinte teljesen védtelen.

  A magyar hadihajós alakulat továbbfejlesztésével, valamint az al-Duna fegyveres védelmét ellátó román fegyveres erőkkel való együttműködési képességek kialakításával azonban ez az ellentmondás feloldható lenne, s a magyar hadihajózás egy, a NATO és az EU keretén belül kifejezetten a Duna felső és középső szakaszának fegyveres védelmére létrehozott alakulattá válhatna, lehetővé téve a Duna - mint Európai nemzetközi fő közlekedési vízi út és a rajta bonyolódó kereskedelmi forgalom - biztonságának és védelmének garantálását.

  A budapesti székhelyű NEMZETKÖZI DUNA BIZOTTSÁG mintájára (akár annak részeként, alárendeltségében) erre a célra egy DUNAI VÉDELMI TANÁCS létrehozása is lehetséges lenne, amelyben a Dunamenti államok, mint a közös dunai véderő fenntartói - donorállamai - vennének részt. Egy ilyen projektnek az lehetne a célja, hogy megalapozza egy közös dunai véderő fenntartásához szükséges közös infrastruktúra stratégiai, kommunikációs, utánpótlási, stb. elemeket (nem fegyverzet-beszerzést, illetve korszerűsítést - ezt továbbra is a tagállamok végeznék részben saját védelmi költségvetésük, részben a donorállamok felajánlásai, részben a tulajdonos tagállamok NATO szövetségesi felajánlási keretei terhére).

  A magyar hadihajóknak az európai víziút-rendszer felhasználásával történő külföldi útjainak újra bevezetése az ehhez szükséges fizikai és képzési (navigációs, stb.) képességek rendelkezésre állását demonstrálná. Az ilyen típusú nemzetközi együttműködésnek így nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai és nemzetgazdasági (diplomáciai, katonadiplomáciai és gazdaságdiplomáciai) szempontból előnyös hatásai is lehetnének, hiszen az EU-n belül a Duna-térségben közös katasztrófa- egyéb veszély-elhárítási műveletekben részt vevő alakulatok együttes munkája révén terjesztené a kölcsönös megértés szellemét, a javasolt alakulat létrehozása esetén pedig több szövetséges állam is érdekelt lehet a MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred jelenlegi hadihajóinak korszerűsítéséhez, élettartamuk meghosszabbításához, védelmi képességük fokozásához szükséges fejlesztések végrehajtásában vagy az ilyen fejlesztésekkel összefüggő hazai gyártókapacitások kialakításában (pl.: a franciák, akik a magyar hadihajózásnál rendszeresített NESTIN típusú aknamentesítő naszádok eredetijét gyártották). A Honvédségi eszközök felújításába (kormányzati döntés esetén) a szövetségesek bevonása a kapcsolatépítésen túl olyan haditechnikát, de főleg olyan gyártókapacitást is az országba vonzhat, amivel jelenleg nem rendelkezünk. A hadihajós alakulat rendszeres európai utazásai pedig "lobogómutatásként" szolgálhatnak, az évszázados katonai tradícióknak megfelelően (a magyar trikolór újra megjelenhetne Európa vizein - s azt magyar hadihajók hordoznák körbe).

Bízunk benne, hogy a magyar hadihajós alakulat parancsnokának helytállása, amely mostani nemzetközi feladatra történő kiválasztását is megalapozta, arra is lehetőséget biztosíthat, hogy a magyar hadihajós hagyományok mellett a meglévő képességekre és lehetőségekre is ráirányítsa a figyelmet úgy a NATO szövetségesekkel történő együttműködésben, mint idehaza, a szövetségi rendszerben történő felajánlások és a védelempolitikai fejlesztések meghatározása során.

További információk:

https://honvedelem.hu/cikk/magyarok-haditengereszeti-muveletekben/

https://honvedelem.hu/hatter/kretatol-afganisztanig/

Szólj hozzá!

Címkék: misszió haditengerészet haditengerészetünk tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület tit hmhe hajózástörténeti tagozat békefenntartás hadihajózás MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred TIT missziós utak tengerészeti stratégia

Száz esztendeje véget ért az első világháború

2018.11.11. 13:47 Doki

1918-ban a mai napon, az év tizenegyedik hónapjának tizenegyedik napján tizenegy óra tizenegy perckor a szemben álló felek beszüntették az ellenségeskedéseket a frontokon: véget ért az első világháború.

A háborús évek centenáriumára 2014-2018 között egyesületünk rendhagyó programsorozattal emlékezett.

Ennek keretében egyebek között az osztrák-magyar haditengerészet életének 1914-1918 közötti eseménytörténetét is feldolgoztuk "A cs. és kir. Haditengerészet a világháborúban 1914-1918" c. vándorkiállítás keretében, amelyet a centenáriumi évek alatt a fővárosban és vidéken összesen tíz különböző helyszínen mutattunk be a közönségnek (Bécsben a Go Modellingen, Budapesten a Ludovikán, a Bolyain, a Honvéd Kulturális központban, a Hadikikötőben, az újpesti Polgár Centrumban, vidéken Kaposváron, Tatán, Balatonakarattyán és Erdőbényén).

Ezen kívül közreműködtünk a SZENT ISTVÁN csatahajóról a Közlekedési Múzeumban 2014-ben és a Hadtörténeti Múzeumban 2018-ban megnyílt időszaki kiállítások megrendezésében, részt vettünk a haditengerészet történetét bemutató 2014-es prágai időszaki kiállításon, a 2017-ben tartott Otrantó szimpóziumon, és a 2018-as Szent István emlékkonferencián, valamint a LAJTA Monitor Múzeumhajó második országjáró körútjának lebonyolításában.

Két - a világháború tengerészettörténetét is érintő - könyv kiadásában közreműködtünk, a(z osztrák-)magyar haditengerészet történetét bemutató "Hajózni szükséges" c. könyv, valamint a HMHT JUSTICIA (ex-STATENDAM) óceánjáró történetét feldolgozó "Dutch TITANIC" c. kötet elkészítésével. Mindemellett 2016-ban aktívan részt vettünk a történelem valaha volt legnagyobb tengeri páncélos-ütközete, a jütlandi csata hajóroncsainak kutatására indított nemzetközi búvárexpedícióban, illetve információkkal, útleírásokkal támogattuk az egykori osztrák-magyar tengerpartra szervezett 2014-es és 2018-as hagyományőrző emléktúrákat.

A centenáriumi megemlékezés-sorozat méltó lezárásaként pedig elkészítettük az első világháborúban részt vett és flottával is rendelkező nemzetek 1914-1918 közötti haditengerészeti kronológiáját. Bár Sir Julian Corbett (a brit Birodalmi Védelmi Bizottság Történeti Szekciójának - Historical Section of Committee of Imperial Defence - vezetője) 1926-ban már elkészített egy kronológiát, amely a világ összes tengerész-nemzetére kiterjedt, ám az csak a brit szempontból releváns eseményeket foglalta össze, így a most elkészült munka az első valóban teljes körű eseménysor, ráadásul elsőként magyar nyelven. A kronológia számára Lehóczky Zoltán, egyesületünk tagja és lelkes támogatója, saját weboldalt készített, amelyet a hátralévő szerkesztési munkák után élesítünk. A kronológia készítéséhez és használatához kapcsolódó gyakorlati információkat, illetve az első világháborús tengerészeti stratégia és taktika főbb elemeit, valamint a kronológia adatainak elemzésével levonható főbb tanulságokat a mellékelt diasor foglalja össze.

Munkánkat azok emlékének ajánljuk, akik hazájukért harcolva az életüket áldozták fel.

Nevük és tetteik emléke örökké élni fog.

cimlap_v2_kicsi.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: könyvajánló tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület hajózástörténeti tagozat hadihajózás balogh tamas első világháború centenáriuma

süti beállítások módosítása