Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

2014. augusztus 15-én az Országgyűlés épülete előtti Duna-szakaszon került állandónak szánt bemutatóhelyére a magyar állam tulajdonában álló, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe tartozó, a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kezelésében lévő, az alapítvány által elnyert és a részéről biztosított önrésszel kiegészített uniós forrásokkal, valamint egyesületünk önkénteseinek pro bono publico végzett munkájával 2010-ben felújított LAJTA Monitor Múzeumhajó.

Fotó: Beliczai László (MTI)

A hajó fedélzetén - eredetileg szintén egyesületünk közreműködésével - berendezett, már 2010. augusztus 20. óta látogatható, s most a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány által továbbfejlesztett múzeum a híradások szerint 2014. novemberéig ingyenesen megtekinthető.

Egyesületünk számára külön öröm, hogy a hajót tagjaink munkái ezúttal is tovább gazdagíthatták, amennyiben azon Margitay-Becht András magányadományai mellett a Bicskei János által készített szegecssor-imitációt is elhelyezték, s végül a hajóharangra is felkerülhetett a Balogh Tamás által a saját kutatásai alapján azonosított eredeti osztrák-magyar hajóharang-feliratokkal egyező módon és méretben már 2010-ben kiszerkesztett hajónév.

Üröm az örömben, hogy a szervezők ehhez képest egyedül egyesületünket nem hívták meg a rendezvényre... Ennek ellenére - bár az alábbi híradásokból kiderül, hogy van még mit fejlődni (többek között az átadott információk pontosságában) - gratulálunk a tulajdonosi jogokat gyakorló és a kezelő szervezetek eddigi eredményeihez, s bízunk a hajó méltó megőrzésére irányuló további erőfeszítéseik sikerében.

Bővebben:

http://www.origo.hu/itthon/20140815-lajta-a-dunan.html

http://iho.hu/hir/atadtak-a-lajta-monitor-muzeumhajot-140815

Mivel folyamatosan számos érdeklődő igyekszik megtudni tőlünk, hogy hol és mikor lesz látható a hajó, igyekeztünk utánajárni az aktuális helyzetnek, ami nem könnyű, mivel a hajó érdekében végzett minden korábbi tevékenységünk (http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-3-szam, http://hajosnep.blog.hu/2011/06/02/veget_ertek_a_leitha_emlekev_rendezvenyei) ellenére a hajó sorsának intézésére jogosult szervezetek (a tulajdonos Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a kezelő Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány), velünk nem közölt okból, a korábbihoz képest jóval csekélyebb mértékben tartanak igényt egyesületünk – mint szervezet – kreativitására a hajóval összefüggő tervek és elképzelések érdemi egyeztetése és megvalósítása során.

Korábbi írásainkban hírt adtunk róla, hogy a hajó 2010. évi ünnepélyes újrakeresztelését követően a több mint 140 éves hajócsoda állandó bemutatására kerülhet sor a Kossuth téren, az Országgyűlés épülete közelében (http://hajosnep.blog.hu/2012/06/11/vegleg_budapestre_kerulhet_a_lajta_monitor_muzeumhajo). Először 2012. május 21-ét, a magyar honvédelem napját, majd 2014. február 10. és március 15. után végül a 2014. augusztus 20-i időpontot tűzték ki, amelyet feladott újsághirdetés útján nyilvánosan is meghirdetettek. A honvédelem.hu hírportál ma (egyetlen nappal a rendezvény előtt) megjelent alábbi cikkéből (http://www.honvedelem.hu/cikk/45801_uszo_muzeum) azonban már biztos, hogy ez az időpont is kútba esett, mert a rendezvényre (talán az augusztus 20-i állami rendezvénytorlódásra tekintettel) augusztus 15-én kerül sor.

1. kép: A nyilvánosságnak az "Aranysas" c. magazin 2014. augusztusi számában történő közzététel útján eljuttatott meghívó még 2014. augusztus 20-ra szól. Szövegezése szerint a múzeumhajó megnyitására kerül sor, pedig a hajó és a fedélzetén berendezett múzeum már 2010. augusztusa óta látogatható...

Sajnáljuk, hogy mindössze néhány órával a rendezvény előtt tájékoztathatjuk a hajó sorsa iránt érdeklődőket. Hivatalos információt azonban sem az egyesületünknek címzett meghívó, vagy egyesületnek szóló más közlés formájában a jelen pillanatig sem kaptunk a hajó sorsáról rendelkezni jogosult említett szervezetektől a terveiket illetően.

2. kép: A meghívottaknak közvetlenül eljuttatott hivatalos meghívó szerint a rendezvényre mégsem augusztus 20-án, hanem 5 nappal korábban kerül sor.

A honvédelem.hu fent közölt linken elérhető cikke – amelyből végre kétségbevonhatatlanul értesültünk a tervezett eseményekről – az internet böngészése közben, véletlenül jutott a tudomásunkra. Az augusztus 15-re szóló fenti meghívót pedig (szintén a mai napon) szívességből juttatták el nekünk azok, akiket meghívtak.

Sajnálatos, hogy bár a meghívó a további információk keresői számára utal a Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapjára, azon - sem a nyitó oldalon, sem az "Aktualitások" menüpont alatt - mégsem található semmilyen híradás sem a LAJTA Monitor Múzeumhajóról, sem a tervezett rendezvényről:

3. kép: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapjának nyitó oldala...

4. kép: ...és "Aktualitások" menüpontja, ahol a kép jobb alsó sarkában látható dátumjelzés szerint augusztus 14-én 22:29-kor - tíz és fél órával a rendezvény előtt - is egy tűzszerész kutyás bemutatóról szóló augusztus 11-i hír az utolsó bejegyzés.

Ezt megelőzően csupán a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvánnyal kapcsolatban álló Európa Cégcsoporttól kaptunk egy – elég ellentmondásos tartalmú – meghívást augusztus 12-én a következő szöveggel: „Kedves Partnerünk, Engedje meg, hogy felhívjuk a figyelmét augusztus 20-án az alábbi hajós programra:A LAJTA monitor hajó a Parlamentnél áll díszőrséget az ünnep alatt, mely alkalomból Budapesten is megtekinthető. Az év többi napján a Neszmélyi Hajóskanzenben  állomásozó egykori hadihajó unikális módon mutatja be az egykori folyami haditechnikát. Legyen részese az élménynek, és látogassa végig a hajó belsejében vezető bemutató útvonalat! A LAJTÁRÓL itt talál további információt: http://newsletter.icontent.hu/link.php?M=54766&N=166&L=109&F=H A Lajtát a "Zoltán Gőzös" Alapítvány gondozza a HIM közreműködésével.). A híradásból azonban nem derül ki, hogy a hajó véglegesen kerül elhelyezésre a parlament épületénél vagy csak az augusztus 20-i ünnep idejére (mert egyébként „az év többi napján a Neszmélyi Hajóskanzenben” állomásozik). 

A szervezés körüli bizonytalankodás, a gyakori időpontváltozások és a tapasztalható említett hiányosságok mindenki számára kellemetlenek, mert megnehezítik az alkalmazkodást, a felkészülést és a részvételt. Emellett egyesületünk számára különösen sérelmes az a tény, hogy szervezetünket – bár egyes tagjaink személyes közreműködésére alkalmanként rendszeresen igényt tartanak – nem hívták meg a rendezvényre, egyesületünknek a hajó érdekében végzett eddigi munkája pedig a nyilvánosság által sem a tulajdonos, sem a kezelő közléseiből nem megismerhető (lényegtelen, hogy szándékosság vagy a kellő körültekintés hiánya miatt).

Hiszen – amint az mind a honvédelem.hu idézett cikkéből, mind a Zoltán Gőzös Alapítvány honlapján elérhető fenti közlésből is látható – egyesületünket nevesítő módon a szervezetünk által a hajó érdekében végzett eddigi munkákról egyetlen szó sem esik (egyébként a tulajdonos honlapján és közléseiben sem). Annak ellenére, hogy mi minden erre szolgáló fórumon – honlapunkon (http://lajtamonitor.hu/az-sms-leitha-ujjaszuletese/az-ujjaepitesben-resztvevo-szervezetek) és összes nyilvános közlésünkben (az írott és elektronikus médiában egyaránt) – bizonyíthatóan mindenkor pontos és korrekt tájékoztatást nyújtottunk és nyújtunk a hajó sorsával kapcsolatos minden szervezet szerepéről és munkájáról.

Egyesületünk tagjai az egyre szűkülő lehetőségek keretei között és a tapasztalható kellemetlenségek ellenére azóta is igyekeznek támogatni a hajón zajló és a hajóval összefüggő munkákat (http://hajosnep.blog.hu/2014/03/29/aktualis_munkak_a_leitha_monitor_muzeumhajon, https://www.facebook.com/media/set/?set=a.761312957227282.1073741867.167321909959726&type=3). Ha sajnálattal is, de természetesen tudomásul vesszük, ha erre a továbbiakban nincs szükség…

A megszerzett tapasztalatokat és a levonható tanulságokat pedig a közösség érdekében puszta lelkesedésből önzetlen, elhivatott és szakszerű segítséget nyújtóknak – egyénenként és szervezetként egyaránt – értékelni, elemezni és hasznosítani kell, hogy a jövőben, hasonló munkák végzése során, a tevékenységük lehetőség szerint mindinkább osztatlan sikerre és maradéktalan örömre vezethessen.

Dr. Balogh Tamás

elnök 

TIT Hajózástörténeti, Modellező

és Hagyományőrző Egyesület

Az R.M.S. Titanic Magyar Kutatócsoport és Egyesületünk tagintézménye, a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját 2014. augusztus 9-én szombaton 14 órai kezdettel tartandó "transzatlanti személyhajózás" nagy korszakáról szóló tematikus előadásra.

2014. július 12-én ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját partnerszervezetünk, a Zebegényi Hajózási Múzeum. Farkas Vince hajóskapitány, gyűjteményalapító munkájára leánya, Farkas Judith (egyesületünk megbecsült tagja) emlékezett beszédében, amelyben felvázolta az egykori kapitány megpróbáltatásokkal teli életútját, a nehézségeken őt és családját átsegítő, kitartó és energikus, humorral és alkotókészséggel teli személyiségét, s nem utolsó sorban az 1984-es múzeumalapítás nehézségeit.

Az ünnepségen a családtagok mellett megjelentek a barátok, tisztelők (másokkal együtt Völgyi Péterné, dr. Reich Márta, a TITANIC túlélőit mentő CARPATHIA hajóorvosa, Dr. Lengyel Árpád unokája, Bőzsöny Ferenc nyelvész, előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója, a Magyar Tengerészek Egyesületének tagjai és Méder Áron vitorlázó), a múzeum munkáját segítők, köztük egyesületünk tagjai, akik az egykori "Modellezés" c. folyóirat 1984-es és 1987-es számaiban megjelent, a múzeumról beszámoló, egyesületünk akkori vezetője, Serényi Péter által készített cikkek egy eredeti példányát ajándékozták a múzeumnak (Hocza István tagtársunk gyűjtése).

A rendezvényen a múzeumalapítás mellett az idén száz eszendeje kitört első világháború tengerészeti eseményeiről is megemlékeztek. Egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás, röviden felelevenítette az osztrák-magyar haditengerészet főbb háborús akcióit, s beszámolt a januárban meghírdetett centenáriumi programsorozatunk (http://hajosnep.blog.hu/2014/01/17/sajtotajekoztatonk_a_szent_istvan_csatahajo_vizrebocsatasanak_centenariuman) keretében megtervezett első világháborús tengerészeti vándorkiállításunk közelgő megnyitójáról, s a tengeri háború osztrák-magyar tengerészeti eseményeit napról napra bemutató honlap július 28-án, a háború kitörésének századik évfordulóján esedékes elindításáról.

Végül fiatal előadóművészek tárogatómuzsikája és dalai tették igazán kellemessé a délutánt, amelyet a dél-amerikai folklórnak a hajdani múzeumalapító, Farkas Vince által kedvelt dallamait megszólaltató perui együttes előadása és a baráti beszélgetéssel egybekötött finom vacsora zárt.

Búcsúzóul Farkas Judith emléklapokat adott át a megjelenteknek, s külön elismerő oklevelet azok számára, akik a múzeumnak a 2014. februárjában a budapesti Boat Show-n való vendégszereplése (http://hajosnep.blog.hu/2014/02/03/tagjaink_kiallitasa_az_international_boat_show_kiserorendezvenye) megszervezésében és kivitelezésében közreműködtek.

Boldog születésnapot, további eredményes munkát kívánunk!

A rendezvényről készített fotók megtekinthetők a következő linkre kattintva:

http://indafoto.hu/tit-hmhe/zebegenyi_hajozasi_muzeum_30_s

"Országjáró hajózástörténeti kiállítások" c. programsorozatunkban 2014. június 9-én a törökbálinti Auchan bevásárlóközpontban (Törökbálint, 2045., Torbágy utca 1.) nyílik meg az egyesületünk alkotóinak munkáit bemutató, a történelmi vitorlások korát feldolgozó hajómodell-kiállítás, amely június 21-ig látogatható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Korábbi írásainkban beszámoltunk Olvasóinknak arról (http://hajosnep.blog.hu/2012/06/11/vegleg_budapestre_kerulhet_a_lajta_monitor_muzeumhajo), hogy a kormányzat tervei szerint a LEITHA Monitor Múzeumhajó 2010. évi ünnepélyes újrakeresztelésének helyszínén, az Országgyűlés épülete előtti Duna-szakaszon nyerne méltó és állandó elhelyezést, hasonlóan a világ azon nagyvárosaihoz (pl.: Amszterdam, London, Szentpétervár, Yokosuka, és még hosszan sorolhatnánk), ahol az ország történelmének jelentős időszakából fennmaradt hajók/hadihajók a városkép állandó részét alkotják, s a megemlékezés helyszíneként, egyben turistavonzó látványosságként szolgálnak.

Ennek megfelelően a hajó fogadása érdekében a Kossuth tér átépítésével összefüggésben – a térszín alatt kialakított látogatóközpont rakpartra nyíló bejárata előtt – elkészült a függőleges partfal meghosszabbítása, a kikötőponton kiállítására azonban, a többször kitűzött időpontok (először 2014. február 10, majd március 15.) ellenére, lényegében a mai napig nem került sor. Nem tudjuk, hogy mindez összefüggésben áll-e azzal, hogy a hajó parlament előtti elhelyezésére vonatkozó kormányzati döntés végrehajtását – hivatalosan meg nem erősített információink szerint – egyes ellenérdekelt (szintén a kormányzattal kapcsolatban álló) körök a saját szempontjaikra tekintettel igyekeznek megakadályozni.

Szerintünk mindenesetre a hajó történelmi jelentőségéhez méltó, reprezentatív bemutatására több lehetőség kínálkozik Budapest központjában, mint a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen, ahol eddig láthatták az érdeklődők. Még akkor is, ha kétségtelen, hogy a hadihajónak a civil államélet központját jelentő Országgyűlés épülete helyett a haditengerész fegyvernemnek, s az annak kötelékében szolgált és életüket áldozó honfitársainknak emléket állító cs. és kir. Haditengerészet és magyar hősi halottai emlékműve előtt talán jobb helye lenne (az emlékmű rekonstrukciója egyes sajtóhírek szerint – egy időben – szintén a kormányzat tervei között szerepelt, ám azóta nincs hír róla).

Fent: Ilyen lenne a LEITHA Monitor Múzeumhajó – a cs. és kir. Haditengerészet utolsó fennmaradt és helyreállított hadihajója a haditengerész fegyvernemi emlékmű előtt, annak rekonstrukciója esetén.

Addig is, amíg eldőlhet, hogy a LEITHA végül is kiáll-e, s ha igen, mikor a parlament elé, mindenesetre beszámolunk Olvasóinknak a hajón folyó munkákról, amelyeket a kezelő Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány (ZGKA) rendelt meg, s a tulajdonos magyar állam nevében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) felügyelt, amely a hajót az első világháború 2014-2018 közötti centenáriumához kapcsolódóan (egyelőre közelebbről meg nem nevezett időben, célra és módon) igénybe kívánja venni. 

A munkálatok történelmi hűségére Dr. Margitay-Becht András, a cs. és kir. Dunaflottilla Hagyományőrző Egyesület elnöke, egyesületünk rendes tagja ügyelt, aki egyben a hajón most folyó munkálatokhoz kapcsolódóan, a ZGKA és a HIM kérésére fogalmazta meg a belső tér és a külső megjelenés tökéletesítésére vonatkozó javaslatait.

Ezek szerint:

• a hajótestben, a legénységi szállás jobb oldalán, az élelmiszer raktár és a Reiling közötti területen helyreállítják az eredeti padlószintet,

• a jobboldali Reilingben a matrózzsákok és hálózsákok mellett lesz két darab eredeti Werndl-karabély,

• gazdagodik az élelmiszer raktár tartalma,

• fokozzák a Bootsmann-fülke és a parancsnoki kabin berendezésének korhűségét (utóbbiban lesz egy tiszti egyenruha és egy "Bosznia" márkájú fajansz mosdó-szett),

• a kazántérben elhelyezésre kerül egy fűtő figura és egy képernyő, ahol filmszerűen egykori LEITHA képek és az 1919-es monitorlázadásról szóló korabeli filmfelvétel pereg,

• a géptérben kiépül a gőztartály és a gőzgép közötti (imitált) kapcsolat, a hátsó falra egy csónaklobogó, két vitrinbe pedig monitor-modellek kerülnek, az 1893-94-ben létesült gépalapot fedő emelvény vas fedőlapjaiból pedig két darabot páncélüveg járólapra cserélnek, hogy láthatóvá tegyék az akkor beépített gőzgép alapját,

• a jobboldali hátsó folyosó látogatók által használt részén polifoam borítás kerül a fedélzeti bordák élére és kapaszkodók az alacsony búvónyílásokon való átkelés megkönnyítésére (egyben a balesetek megelőzése érdekében),

• az előtérből/tiszti ebédlőből pedig ajtót nyitnak a baloldali hátsó folyosóra és jelzés-szerűen utalnak az egykori tiszti ebédlő helyére,

• a jobb- és baloldali hátsó folyosó padlózatát végigviszik, így biztosítva a tiszti lakrészek balesetmentes körbejárhatóságát,

• a GDO, a tüzértiszt, a gépész altiszt és a gépészek kabinját egy térnek hagyva látogathatóvá teszik a GDO ajtaján keresztül, a padlózaton jelölve az egykori térelválasztó falak helyét, a gépész altiszt kabinjában pedig a padlón és a falakon jelölve az egykori berendezések helyét és méretét,

• az egész hajó új festést kap, jelezve a háborús sérüléseket és az 1914 októberében beépített farlöveg helyét,

• a lövegtoronyra szegecs-imitáció kerül,

• a konyhában lesz egy rézkondér, a csikó-tűzhelyet bekötik a kéményébe, a kéményt pedig eredeti méretére meghosszabbítva, felhúzzák a napellenző ponyva fölé.

Az állami tulajdonú hajón mindezen átalakítások finanszírozását és kivitelezését (az ígért, de időközben máshová átcsoportosított költségvetési források elmaradása miatt) a ZGKA és a HIM biztosítja az alábbi munkarészek kivételével:

A munkák közül a lövegtorony oldalát alkotó lemezelés hegesztési varratainak eltávolítását, lecsiszolását, valamint a korhű megjelenést fokozó szegecs-sorok imitációjának elkészítését önkéntes felajánlás alapján egyesületünk titkára, Bicskei János végezte el.

Jelenleg készül az a speciális méretű és szerkezetű kikötő-ponton is, amelyre egyesületünk elnöke, dr. Balogh Tamás, a LEITHA által megidézett kor hangulatát árasztó (a pénztárnak, az információnak, az ajándékboltnak, a büfének és a mosdónak helyet adó) felvételi épületet tervezett.

A pontonra a megrendelő ZGKA szándékai szerint az eső és az erős napsütés ellen impregnált vászontetőt lehet majd kifeszíteni, s a LEITHA történetét futólag bemutató képekkel illusztrált tablókat tekinthetnek meg a hajóra történő bejutásra várakozó érdeklődők (akik – mivel a hajó befogadóképessége korlátozott – a pontonon várakoznak, amíg a hajón tartózkodó látogatócsoport elhagyja a fedélzetet).

A munkába vett hajót és a már elkészült fejlesztéseket bemutató képsort (Dr. Balogh Tamás felvételei) az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg Olvasóink:

http://indafoto.hu/collectioneditor/611295

Egyesületünk, mint a Magyar Innovatív Hajóipari Klaszter egyik alapító tagja, a klaszter munkáját különböző történeti kutatásokkal, valamint a kalszter eredményeinek nyilvánossághoz közvetítésében való közreműködéssel, esetenként PR-akciókkal (kiállításokkal, rendezvényekkel, stb.) támogatja.

Ennek keretében már többször beszámoltunk látogatóinknak a klaszter munkájáról, s most a klaszter elnöke, Götz Sándor felhatalmazása alapján ezúton osztjuk meg az érdeklődőkkel azt az előadást, amelyet egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás készített Götz Sándorral együttműködve a Duna Express Konzorcium számára a fővárosi és elővárosi közösségi közlekedés jelenlegi gondjainak mérséklésére megvalósítani tervezett agglomerációs hajózásról.

Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a hazai hajózás, valamint a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére, továbbá a Duna-partok hasznosítására vonatkozó tervek (lásd alább) ismeretében talán hasznos megismerni a Duna Express kínálta közlekedési mód részleteit és tágabb összefüggéseit is

Az előadás főbb megállapításai, valamint az előadás készítéséhez felhasznált dokumentáció részletei a konzorcium, illetve a klaszter munkatársaitól származnak.

A magyar honvéd folyami hadihajózás történetét feldolgozó, a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezreddel közösen létrehozott (a magyar honvéd folymai hadihajózás tavalyi 165 éves évforulójára készített) kiállításunk 2014. március 16-án Solymáron kerül bemutatásra. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Program és meghívó az alábbiakban.

A kiállítást létrehozták:

A tablókat tervezte, írta és képeit válogatta: Dr. Balogh Tamás

A modelleket készítette: Dr. Csák Zsolt, Gáti Vilmos, Dr. Hüvös Ferenc, Kecskeméti József, Hocza István, Varga János, Varga Ferenc, Vreba László.

A kiállítási tárgyakat a helyszínre szállította és a kiállítóteret berendezte: Bicskei János, Hocza István, Szalay Gábor

További információk a vándorkiállítás tavalyi bemutatóiról egyesületünk facebook-oldalán:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.633779636647282.1073741850.167321909959726&type=3

Kilencvenöt esztendős korában két esztendővel ezelőtt ezen a napon – 2012. február 26-án – süllyedt el Szegeden a SZŐKE TISZA (ex-FELSZABADULÁS, ex-SAS, ex-IV. KÁROLY) gőzhajó, az ország utolsó kétkéményes folyami lapátkerekes gőzhajója. Rá emlékezünk Árnyas-Koppány Ákos festőművész alkotásaival. http://issuu.com/arnyaskoppany/docs/hajoval_j__ttem.arnyas.koppany

Egyesületünk utoljára 2013. június 4-én adott hírt a roncsról, Szaniszló Sándor kapitány úr felhívásának közzétételével: http://hajosnep.blog.hu/2013/06/04/szaniszlo_sandor_felhivasa. A hajó teljes története, valamint megsemmisülésének és a mentésére tett erőfeszítéseknek a kronológiája szintén elérhető honlapunkról: http://hajosnep.hu/szoke-tisza-karmentes.

Azóta – tudomásunk szerint – semmilyen néven nevezhető tevékenység nem folyt a hajónál. 2013. november 9-én ugyan a Délmagyarország című helyi lap arról számolt be, hogy két nap múlva darukkal emelik ki a vízbe süllyedt hajótest maradványai közül a hajó háromhengeres dugattyús főgépét (http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/centinkent_vagjak_fel_a_szoke_tiszat/2357072/), ennek ellenére a beharangozott műveletre (amelynek a végrehajtása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a hajóra vonatkozó határozata értelmében kötelező lenne) a mai napig nem került sor, az bizony továbbra is ott rozsdásodik a folyóban.

A KÖH – illetve a Kulturális Javak Döntőbizottsága – nem javasolta a páratlan örökségi értékű hajónak a magyar kulturális örökség védett tárgyává nyilvánítását, csupán egyes alkatrészeire terjesztett ki meglehetősen kétes értékű védelmet. Az úgynevezett „védelem” két szempontból is vitatható:

1) Egyrészt a mai napig nem tudjuk, hogy ki és milyen alapon jelölte ki a védendő tárgyak körét (http://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/10/egy-hajo-halala-mi-marad-meg-szoke.html), amelyek közé teljesen jelentéktelen és műszaki értéket nem képviselő alkatrészek is bekerültek, (mint például a hajónak az 1960-as évekből származó, teljesen jellegtelen árboca), alapvetően értékes tárgyak viszont (mint például a hajó lépcsőházának díszes, 95 éves kovácsolt vaskorlátja) kimaradtak belőle. Ez mindenesetre arra enged következtetni, hogy az „értékmeghatározást” a hajó történetében járatlan, annak jelentőségét nem ismerő ember/emberek végezték el, s, hogy a hivatal ezt hagyta nekik.

2) Másrészt nem is érvényesíthető ez az úgynevezett védelem hiszen a KÖH azóta megszűnt, s közel és távol láthatóan nincs olyan állami szerv, amely érvényt akarna szerezni a jogelőd szerv határozatának (beleértve a jogutód Forster Gyula Kulturális Örökségkezelő Központot és az állampolgárok közösségét is, amelynek adóiból nem mellesleg e szervek működését is finanszírozzák), s a KÖH határozatában védelembe vételre kijelölt tárgyakról sem tudni semmit (azt sem, hogy megvannak-e). Helyettük csupán a védelembe vételre eredetileg ki nem jelölt korlát és a folyosói lengőajtók bukkantak fel egy rövid snitt erejéig a szegedi Városi Televízió egyik riportjában a Szeged-tápéi hajójavító telephelyén készült felvételeken (00:57-től 01:08-ig): http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i_szeged_2/i_gozerovel_epul_a_kisfaludy_lapatkerekes_gozos_szeg_11629/t_Gőzerővel%20épül%20a%20Kisfaludy%20lapátkerekes%20gőzös%20Szegeden/index.html.

A félig lebontott roncs pedig – minden, még benne lévő védendő műszaki és egyéb kulturális értékével együtt (s a hajótesttel, amiről hitelt érdemlő módon és kétséget kizáróan tulajdonképpen még ma sem tudjuk, hogy menthetetlen) – ott pusztul, ahová a sorsával kapcsolatos totális közömbösség és gondatlanság juttatta: a Tisza fenekén.

A hajótól Savanya István Kanadában élő költő, zeneszerző, előadóművész a hajóhoz írt balladájával búcsúzunk:

https://soundcloud.com/savanya/a-sz-ke-tisza-ballad-ja; http://szeged.hir24.hu/bulvar/2013/12/24/a-szoke-tisza-balladaja-fotokkal/.