2012. március 8-án csütörtökön - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban tartott egyeztetésen - a hivatal és a civil szervezetek egyetértettek, hogy az első és legfontosabb teendő a részlegesen elsüllyedt hajó újra úszóképes állapotba hozása ("felúsztatása").
Ezzel egyrészt megelőzhető az öböl fenekére süllyedt orr-rész további szerkezeti károsodása (esetleges deformációja, törése), másrészt nem lenne szerencsés, ha a közeljövőben várható vizszint-emelkedés hatására üledékkel telne meg a hajó elárasztott belső része, azt ugyanis - mennyiségétől függően - adott esetben csak iszapszivattyúval lehetne eltávolitani, ami további jelentős költségeket okozna. Az elmerült hajótestet azonban egyébként sem célszerű hosszú ideig a viz alatt hagyni (például azért, hogy ne okozhasson környezeti károkat, stb.).
Az olyan kérdéseket, mint a hajótest állapota (bontandó vagy felújitható mivolta), ehhez képest a közvetlen veszély elháritását követően lehet és kell megvizsgálni.
2012. március 9-én pénteken a felszámoló és a kikötő képviselőinek bevonásával Szegeden folytatódtak az egyeztetések (amelyeken egyesületünk tagjai nem tudtak megjelenni), immár a mentés technikai részleteiről, amelyekről azonban a résztvevők döntése alapján egyelőre nem történik részletes nyilvános tájékoztatás.
A hétvégén mindenesetre megkezdődtek a mentési munkálatok előkészületei, amelyekről az érdeklődők a "Délmagyarország" c. szegedi napilap és a "Szeged.ma" hirportál internetes oldalán olvashatnak képes beszámolókat az alábbi linkeken:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek
/egyeztetnek_a_mutarggya_avanzsalo_szoke_tiszarol/2268775/
http://www.delmagyar.hu/tudosito/utat_tortek_a_szoke_tiszahoz_-_galeriaval/2268840/
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/elindult-a-roncsmentes-a-szoke-tisza-hajonal-fotok.html
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/uszaly-vedi-a-szoke-tiszat-fotok.html
Szeretnénk, ha az, ami a SZŐKE TISZA gőzössel összefüggésben egyesületünk honlapján történik, hasonlóvá válhatna ahhoz a PR-tevékenységhez, amelyet a britek fejtettek ki legendás klipperük (hosszútávú vitorlás áruszállitó gyorshajójuk) a CUTTY SARK megmentése érdekében, amikor az egy 2007. május 21-i tűzvész során csaknek teljesen leégett.
http://www.cuttysark.org.uk/index.cfm
A lakosság széles rétegeit érintő és megmozgató lelkesitő propaganda nyomán akkor adományozók, önkéntes munkát felajánló szervezetek és személyek sokasága csatlakozott a felújitáshoz. A brit hajó honlapján azóta is változatos - és, ami a fő: konkrét - segitségnyújtási módokat ajánlanak a hajóért tenni kivánók számára az online adományozástól a hajókezelők és a tárlatvezetők képzésére irányuló önkéntes munkavégzésig. Cégek vagy magánszemélyek, egyének vagy közösségek - egyre megy: mindenki (szinte személyre szabottan) megtudhatja, hogy mivel járulhat hozzá személyesen és a legoptimálisabb módon a helyreállitáshoz.
A SZŐKE TISZA és a CUTTY SARK - mint megmentésre váró érték - között azonban egyelőre van néhány jelentős különbség:
- Ha a tűzvész pusztitása után a tulajdonosok/kezelők belenyugodtak volna a CUTTY SARK elvesztésébe, a britek döntő többsége alighanem úgy érezte volna, hogy a saját testéből harapnak ki egy darabot. Magyarországon hajó iránt ilyen lelkesedésre még nem volt példa és nem tudjuk, hogy ez a helyzet megváltozik-e (az viszont talán biztató kezdet, hogy ennyi nyilvános megjelenést sem biztositottak még Magyarországon egyetlen hajónak sem, mint mostanában a SZŐKE TISZÁnak).
- A britek - bár a klipper felújitása tetemes költségeket (mintegy 35 millió fontot) igényelt - addig törték a fejüket, amig találtak megoldást a pénz előtetemtésére (pl.: a helyreállitást tervező mérnökirodák ingyen vállalták a munkát, a helyeállitási munkákról filmet készitettek, amelyet országszerte vetitettek, stb.). Magyarországon ilyen kezdeményezésekre egyelőre nem gondolt senki. Kétségtelen: most még, a folyamat elején, más - sürgetőbb - teendőkre kell koncentrálni. Ám rövidesen erre is célszerű lesz figyelmet forditani.
- A CUTTY SARK újjáépitése - és annak szakmai tartalma - iránt egységes volt az elköteleződés: az volt a cél, hogy a leégett hajó olyan legyen, mint a tűz előtt volt. A SZŐKE TISZA jövendő sorsát és az azt meghatározó lehetőségeket azonban egyelőre nem ismerjük pontosan (még azt sem, hogy ki fog dönteni róla). Egyelőre csupán annyi látszik biztosnak, hogy a hajó műszaki állapota (amelynek a pontos felmérésére a felúsztatást követően nyilik lehetőség) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előtt folyó védési eljárás eredménye (a védelemnek a hajó egészére vagy csak egyes részeire kiterjedő teljes vagy részleges mivolta) - amelyet a műszaki állapot felmérése is befolyásol - mindenképpen hatást gyakorol majd erre.
- A döntéshozatalt és a résztevékenységek megtervezését, megrendelését és kivitelezését véleménykülönbség, ellentmondó hirek, stb. nem hátráltatták. A SZŐKE TISZA esetében az egységes fellépés most kezd kialakulni. A hajónak azonban - annak ellenére, hogy több szervezet is foglalkozik vele - egyelőre még saját honlapja sincs! Most - amikor a hajó fizikai léte a kérdés - nyilván nem is az a fontos, hogy van-e ilyen honlap. Később azonban mindenképpen szükség lenne egy olyan forrásra, amely a hajóra vonatkozó információk hiteles helye. Ennek hiányában a munka kevésbé lesz hatékony, ám azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a hajó sorsáról döntésre jogosultak számára nem feltétlenül (nem mindig) fontos a nyilvánosság, a nyilvánosság viszont nem feltétlenül (sőt tipikusan nem) jogosult arra, hogy a hajó sorsáról döntsön.
A SZŐKE TISZA sorsát illetően tehát ma még sok mindenben nem lehet állást foglalni. Ehhez az is kell, hogy a SZŐKE TISZA új tulajdonosára találjon (ma "csak" a felszámoló jogosult dönteni róla). A leheteséges tulajdonosok körét azonban a hajót majdan érintő örökségi védelem mértéke is befolyásolja. Hisz' lehetnek olyan szervezetek, amelyeknek az egész hajó védése túl nagy terhet jelentene, ezért inkább nem vállalják a tulajdonba vételét. Teljes védelem esetén ugyanis a hajó alapvető jellemzői, (pl. a méretei, a befogadóképessége, stb.) csak az eredetivel megegyezők lehetnek. Ám ezekkel a paraméterekkel alkalmasint nehezebb a tartós fennmaradását, illetve a fenntartását (a folyamatos karbantartás anyagi fedezetét, stb.) biztositani.
Az érintettek már a most folyó munkálatokat is jórészt önkéntesen és a saját forrásaik terhére végzik. Ezt azonban aligha lehet elvárni a végtelenségig! A mentés legelső lépéseinek a megtétele után ezért egyre nagyobb lesz majd a fenti kérdéseknek (a műszaki állapot pontos és alapos felmérésének, valamint a KÖH ezt is figyelembe vevő teljes vagy részleges védelemre vonatkozó döntésének, illetve a fenntarthatóságot garantáló lehetséges hasznositási módoknak) a jelentősége.
Utolsó kommentek