Az egyesületi blog rendszeres olvasói hozzászokhattak, hogy a hajózási témájú könyvajánlók mellett időről időre a kutatók és a modellezők figyelmébe ajánlunk olyan szakirodalmat - jellemzően nagy értékű régi, ritka könyvészeti csemegéket - is, amelyeket a nagy közgyűjtemények online tesznek elérhetővé az érdeklődők számára. Ezúttal Heinrich Paasch hajóskapitány "Hajógerinctől az árboccsúcsig" c. háromnyelvű (angol, francia, német) illusztrált hajózási szótárát ajánljuk, amely 1885-ben jelent meg.
A hajósszókincs, és hajózási/hajóépítési szaknyelv őrzői a szótárak és készítőik, karbantartóik.
Magyarországon mindenek előtt Kenessey Albert (aki akadémiai tagságot nyert a hajózási, hajóépítési szakszókincs magyarításáért végzett, 1865-ben megjelent "Német-magyar, magyar-német hajózási műszótár" elkészítésének korszakos jelentőségű munkájával) és Rónay Tibor, aki 1917-ben végezte el a német és a magyar hajós szakszókincs időközben végbement változásai nyomán szükséges frissítéseket. Hozzájuk csatlakozott Horváth Árpád az 1979-ben kiadott "Hajózási értelmező szótár" elkészítésével és Dr. Vass Ödön, aki 2006-ban végezte el a szótár frissítését. Végül Horváth Csaba alkotta meg az "Angol-magyar és magyar-angol hajózási szótár" enormis köteteit 2023-ban. Nélkülük nem létezne a magyar nyelvű hajózási szakszókincs.
A Heinrich Paasch által készített szótár - melyet a Francia Nemzeti Könyvtár, a Bibliothèque nationale de France (BnF) tett a magánfelhasználók számára ingyenesen elérhetővé a Gallica nevű online digitális könyvtárban 2015-ben - az értelmező és a hagyományos kéziszótárak funkcióit egyesíti magában. A mű elérhető innen.
1. ábra: A Paasch-enciklopédia címlapja. (forrás: itt).
A "Hajógerinctől az árboccsúcsig" c. szakmunka lényegében egy háromnyelvű enciklopédia, amely részletes magyarázatokat és illusztrációkat tartalmaz a hajók szerkezetének és felszerelésének minden részletéről. Már a címe azt jelzi, hogy a könyv egy hajót az aljától a legfelső pontjáig ismertet, beleértve a vitorlákat, a kötélzetet, a hajótestet és a gépeket érintő összes szakkifejezést angolul, franciául és németül, így egyedülálló forrása mindhárom nyelv hajózási szakszókincsének. Ebben az értelemben a tengeri örökség felbecsülhetetlen értékű része is egyben. Az enciklopédia szöveges leírásait kiváló minőségű metszetek kísérik, amelyek segítenek illusztrálni a leírt fogalmakat és terminológiát, így válva a megértés páratlanul hasznos segítőivé.
2. ábra: Tengeri nagyvitorlás ábrázolása a Paasch-enciklopédiában. (forrás: itt).
3. ábra: Óceánjáró személyszállító gőzhajó ábrázolása a Paasch-enciklopédiában. (forrás: itt).
Az enciklopédia szerzője, Heinrich Paasch kapitány több mint 35 éves tengerészeti tapasztalattal rendelkezett, különböző haditengerészetekben szolgált, valamint a Lloyd's Register felmérőjeként is dolgozott, mielőtt megalkotta meghatározó jelentőségű művét. Paasch célja az volt, hogy összefüggő módon osztályozza és magyarázza a tengeri szókincs összetettségét, részletes bevezetést nyújtva a gőz- és vitorláshajók világába.
Az enciklopédia olyan jól bevált, hogy a magyar tengerészképzésben is használták. A magyar kereskedelmi hajósokat 1774-1918 között képző fiumei iskola, a m. kir. Tengerészeti Akadémia történetéről készített kiállításunk az oktatás egykori eszközeit és tankönyveit is bemutatja. Ezek közül kiemelkedő kulturális értéket képviselnek a növendékek magyar-olasz kétnyelvű kézi jegyzetei. Ezek - amellett, hogy páratlan megfigyelőkészségről és szakmaszeretetről tanúskodó, kivételes kézügyességgel készült (a szemléltetés célját szolgáló) tollrajzok díszitik őket - igazi nyelvi mikrokozmoszt képviselnek, s egyfajta időkapszulaként adnak bepillantást Fiume és az ott élő (magukat olasz, horvát és magyar gyökereiktől függetlenül egy egységes közösség tagjának valló) fiumánók mindennapjaiba és nyelvébe (ezzel járulva hozzá kulturális örökségünk egy további darabja, egy mára csaknem teljesen letűnt tengerészeti nyelvi kincs újra- felfedezéséhez és újra-megismeréséhez). Ezeknek az illusztrált oktatási segédanyagoknak a forrását Paasch kapitány enciklopédiája jelentette. Az összefüggést meggyőzően bizonyítják az alábbi kép-párok, melyeken balról a Paasch-enciklopédia, jobbról a fiumei Nautica hallgatói jegyzete látható (tagtársunk Horváth József gyűjteménye, immár a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonában). Ezekre az oldalpárokra pillantva ki-ki könnyen felismerheti a fiumei kézi rajzok forrását, s beláthatja a Paasch-enciklopédia fontosságát, hiszen a tartalmát olyan fontosnak ítélték a magyar tengerészképzésben (és annyira nem jutottak hozzá a szükséges mennyiségben), hogy a metszeteit kézzel (!) másolva adták tovább a hallgatóknak (amennyiben a másolás nem a gyakorlás érdekében a hallgatóknak kiadott feladat végrehajtása keretében történt, hanem például azért, mert az enciklopédiához való hozzáférés egyébként korlátozott volt - pl.: csak egy vagy néhány példány állt rendelkezésre belőle -, akkor ez az eset egyben a korabeli oktatás anyagi erőforrásairól is beszédes részleteket árul el).
4. ábra: Két- illetve egy háromfedélzetes gőzhajó hátsó (fent) és középső (lent) részének vázszerkezete a Paasch-enciklopédiában (balra) és a fiumei jegyzetben (jobbra) (forrás: itt és itt).
5. ábra: Függőleges tegelyű csörlő rajza a Paasch-enciklopédiában (balra) és a fiumei jegyzetben (jobbra) (forrás: itt).
6. ábra: Fa- és fémárbocszárak és az árboc részei a Paasch-enciklopédiában (balra) és a fiumei jegyzetben (jobbra) (forrás: itt).
Sajnálatos, hogy - bár 1999. január 1-e óta törvényi kötelezettség a magyar kulturális közvagyon digitalizálása és közreadása - a magyar hajózási szakirodalomnak a Paasch-enciklopédiához hasonló tartalmú elemeit a hazai közönség mégsem ismerheti meg úgy - azaz ingyenesen és teljes hozzáféréssel - mint a Francia Nemzeti Könyvtár látogatói a Gallica felületén (a hasonló funkciót betölteni igyekvő Hungaricana ugyanis nem biztosítja ezt a lehetőséget sem). Márpedig ez kiemelkedően fontos lenne. Hogy miért, arra egyesületünk elnökének a 2023-ban megjelent angol-magyar/magyar-angol illusztrált hajózási szótárhoz írott előszava is rávilágít:
7. ábra: Előszó Horváth Csaba hajós szótárához a szavakban őrzött tengeri örökség fontosságáról.
További információk a magyar hajós szókincsről, hajózási/hajóépítési szaknyelvről, a magyar kulturális közvagyon digitalizálásáról:
Bánkeszi Katalin: „Digitalizálni, de…”. Érvek és ellenérvek, félelmek és remények, in.: SG.hu hírlevél, 2010. június 29.
Góczán Bettina: Szótárkritika Vass Ödön Hajózási értelmező szótár - Hivatásos és kedvtelési hajósoknak,
tengerészeknek c. művéről. in.: Magyar terminológia, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2008./2. 297-303. o.
Horváth Csaba: Angol-magyar, magyar-angol illusztrált hajózási szótár, Jachtnavigátor hajózási kiadó és könyvkereskedés, Budapest, 2023.
Dr. habil. Kiszl Péter: A magyar nyelvű hajózási szakirodalom rekonstrukciója az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának tükrében, in.: Közlekedéstudományi Szemle 2018. LXVIII. évf. 3. sz., 46. o.
Mercz László: Hajósszókincs - Csarnak, patrác és tarcskötél, in.: Édes anyanyelvünk, XVI. évf. 3. szám, 1994. június, 13. o.
Sz.N.: Az Eurőpai Unió Tanácsának következtetései az európai kulturális örökség online digitalizálásáról, megőrzéséről és egyetemes hozzáférésének biztosításáról.
Utolsó kommentek