2016. szeptember 26-án hétfőn, a LAJTA Monitor Múzeumhajó fedélzetén kerül sor a "Hajózni szükséges!" c. könyv bemutatójára, amelyre szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt (figyelem: a részvétel regisztrációhoz kötött).
További információk a könyvről:
http://hajosnep.blog.hu/2016/08/04/konyvajanlo_762#comment-form
A HM Zrínyi Kiadó a magyar honvéd folyami hadihajózás megalakulásának 168. évfordulóján megjelenő új ünnepi kiadvánnyal folytatja fegyvernemi sorozatát, s a tűzszerész- és aknakutató, a páncélos-, valamint a tüzérségi alakulatok, a magyar légierő, a katonai ejtőernyőzés, és a katonai légtérellenőrző és radarrendszer történetének feldolgozása után most a magyar (illetve magyar részvételű) tengeri és folyami hadihajózás történetét mutatja be.
Forrás: http://www.hmzrinyi.hu/termek/Hajozni_szukseges
A „Hajózni muszáj” című kötet arra vállalkozik, hogy alaposan adatolva és színvonalasan illusztrálva, szemléletesen mutassa be az egykori cs. (és) kir. Haditengerészet, s a Dunaflottilla gazdag örökségét őrző és folytató, ma elsősorban a Duna zavartalan és biztonságos hajózásának biztosításáért felelős magyar hadihajós alakulatok történetét. A kötet érdekessége, hogy ahhoz kapcsolódóan a kiadó a magyar hadtörténelemben a XVI. századtól napjainkig (elsősorban a folyamon, de 1914-1918 és 1941-1945 között a tengeren is) használt hadihajótípusokat bemutató poszter megjelentetését is tervezi.
Bár – amint azt az egyesületünk által közzétett, Illés András által 2005-ben készített bibliográfiában (http://kriegsmarine.hu/mhb.html) szereplő 721 mű is szemlélteti – a magyar részvételű tengeri és folyami hadihajózás történetének létezik hazai feldolgozása, a hadihajós fegyvernem történetét teljes körűen, önállóan és monografikus jelleggel bemutató munka eddig mégsem született.
Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt a cs. kir. Hadügyminisztérium ugyan 1882-ben elkezdett egy nagyszabású haditengerészet-történeti sorozatot, ám a háború kitörése miatt a sorozat csonkán maradt, egyes kötetei pedig csak az azon dolgozó tengerésztisztek (és örököseik) jóvoltából csak jóval később jelenhettek meg:
Rechberger von Rechkron, Josef: Österreichs Seewesen in dem Zeitraume von 1500-1797. Wien, 1882.;
Lehnert, Josef von: Geschichte der österreichisch-venetianischen Kriegsmarine während der Jahre 1797 bis 1802. Wien, 1891.;
Khuepach, Arthur von: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1802 bis 1814. Wien, 1942.;
Khuepach, Arthur von. Bayer, Heinrich von Bayersburg: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1814-1847. Graz, 1966.;
Benko von Boinik, Jerolim: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während der Jahre 1848 und 1849. Wien, 1884.;
Fleischer, Josef: Geschichte der k. k. Kriegsmarine während des Krieges im Jahre 1866. Wien, 1906.
Ez a sorozat azonban – bár (befejezetlensége ellenére) kivételes adatgazdagsága miatt máig megkerülhetetlen – elsősorban haditengerész tisztek, nem pedig képzett történészek munkája, így a haditengerészet történetét sem minden esetben képes mélyebb történelmi összefüggésekbe helyezni, s az események hátterének megvilágítása mellett olykor egy-egy kellemetlen tény bemutatásával is adós marad, ráadásul elsősorban összbirodalmi, illetve osztrák szempontból értékeli az eseményeket.
A magyar (részvételű) tengeri és folyami hadihajózás egy-egy korszakának alaposabb történeti feldolgozását elődszervezetünk, a Magyar Adria Egyesület az első világháború előtt és alatt megkezdte (https://www.antikvarium.hu/kiado/magyar-adria-egyesulet-9028#konyv611099).
A kutatás a két világháború között is folytatódott, majd a rendszerváltást megelőző és követő évtizedekben is szép számmal születtek hazánkban elsősorban népszerűsítő kiadványok és szakcikkek, ám továbbra is csak egy-egy kisebb-nagyobb témakör bemutatására koncentrálva.
A teljes magyar fegyvernemi feldolgozás így máig váratott magára. Első népszerűsítő feldolgozására a Hadtörténeti Intézet és Múzeum felkérésére 2009-2010 fordulóján, majd a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred felkérésére 2013-ban került sor, amikor kiállítást rendező elnökünk, Balogh Tamás igyekezett teljes körű feldolgozását adni a történetnek (http://hajosnep.hu/kiallitasaink/haditengereszetunk-emlekei; https://www.facebook.com/media/set/?set=a.536520779706502.123617.167321909959726&type=3).
A korábbi különálló próbálkozások folytatásaként 2014. novemberében megkezdett munka eredménye a Zrínyi Kiadó által most megjelentetett kötet, amely így lényegében az első szakmunka a teljes történet – honfoglalástól napjainkig tartó – feldolgozására. A 260 oldalas könyvet 238 db kép, térkép és táblázat illusztrálja (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumból, a HM 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Csapattörténeti Gyűjteményéből, valamint egyesületünk és a szerzők archívumából).
Jó szívvel ajánljuk minden érdeklődőnek.
A Puedlo Kiadó gondozásában megjelent Kiss László: "Csatahajók az első világháborúban" c. kötete. A 184 oldalon összesen 165 fotót, 70 táblázatot, 6 térképet és 3 diagramot bemutató, álló A/4 formátumú kötet elkészítésében a szerzőt a feldolgozott 195 forrásmű, valamint széles nemzetközi és hazai szakmai támogatás segítette. A kötet elkészítéséhez Egyesületünk tiszteletbeli elnökei, Phd. Dr. Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója (lektorként), valamint Dr.- Csonkaréti Károly (forrásként) is hozzájárultak, a forrásmunkák között pedig Egyesületünk egyik internetes folyóirata, a "Hajózástörténi Közlemények" egyes számai is megtalálhatók.
A kötet fő erénye a korszerű, teljes és tárgyilagos áttekintésre és látványos bemutatásra törekvés, amelyet Magyarországon kiadott szakmunkáknál ritkán tapasztalhat az Olvasó. A törzsszöveg mellett 5 gazdag függelék is kiegészíti a kötetet (247 szócikket leíró bőséges szószedettel, az egyes dreadnoughtok nevének jelentését, építési és szolgálati adatait megadó, valamint az egyes haditengerészetek tengerészeti felső vezetését és rangjelzéseit bemutató táblázatokkal).
A kötet további erénye a gazdag nemzetközi forrásanyag felhasználása és megismertetése a hazai közönséggel. Emellett azonban - egyes esetekben - sajnos több olyan korszerű hazai forrás beépítésével adós maradt a Szerző, amelyek a nemzetközi szakirodalomban az osztrák-magyar hadihajókra vonatkozó korábbi téves közléseket az utóbbi években már pontosították.
Így például a SZENT ISTVÁN csatahajó történetét bemutató fejezetekben elmaradt az osztrák szerzők ma már - éppen Krámli Mihály kutatásainak köszönhetően - meghaladott, a nemzetközi szakirodalomban évtizedeken át tévesen alkalmazott megállapításainak forráskritikai elemzése. Ennek következtében az osztrák szerzőknek a csatahajó tervezési és konstrukciós hibáira vonatkozó téves megállapításait a Szerző több ponton átveszi.
Ugyancsak elmaradt a csatahajó elsüllyedésének okait és pontos lefolyását rögzítő búvárexpedíciók kutatási eredményeinek feldolgozása (amelyeket Dr. Balogh Tamás 2002-ben önálló kötetben - http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khaj/0/7422/tamas.htm, http://hajomakett.hu/content/view/617/38/lang,hu/ -, 2008-ban pedig a Szerző által is felhasznált "Hajózástörténeti Közlemények"-ben - http://www.kriegsmarine.hu/hk/bt00901rk.html -, 2009-ben pedig a NATIONAL GEOGRAPHIC Magyarországban is nyilvánosságra hozott - http://www.viribusunitis.ca/Jalbum/Publications/index.html -, s amelyekre Krámli Mihály is hivatkozott - http://www.kriegsmarine.hu/hk/km00902.html).
A "Pontos célzás és lövés problémájának megoldása" fejezet tartalmához felhasznált 1973-as és 1996-os forrásokat pedig a fizikus Dr. Ákos György, Egyesületünk Hajózástörténeti Tagozata vezetőjének 2010-es kutatási eredményei egészíthették volna ki további izgalmas részletekkel ("Lövés és találat - A haditengerészeti optikai távmérők és tűzvezető eszközök fejlődése a 19-20. században", in.: Haditechnika, XLIV. évf. 2010. július-augusztus, https://olibx.zmne.hu/cgi-olib91/w207.bat?session=598442343&infile=details.glu&loid=248984&rs=1240980&hitno=-1).
Ezzel együtt mégis köszönet illeti a Szerzőt, hogy kötetét elkészítette és izgalmas, közérthető és összességében a vonatkozó szakirodalomban is pontos eligazodást biztosító - tehát (a fenti megjegyzésekkel) forrásműként is használható - magyar nyelvű szakmunkát készített. Ajánljuk minden kedves látogatónk figyelmébe!
Utolsó kommentek