Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

Olvasóink bizonyára emlékeznek a japán Watanabe Yumi korábbi munkájára, amiről annak idején honlapunkon is beszámoltunk, s amit a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) óceánjáró 3D modelljének elkészítése érdekében végzett a Tiny Sailor’s World nevű számítógépes Roblox-játék számára. Nos, a hajóépítő mérnöki tanfolyamot végző tanuló azóta újabb projekttel jelentkezett, ezúttal az 1914-ben belga megrendelésre építeni kezdett – de a háború miatt végül meghiúsult – NETHERLAND óriásgőzös terveit rekonstruálta és tette közzé 2025. november 1-én. Egyesületünk elnöke ebből az alkalomból kérdezte az alkotót.

B.T.: Rendkívül érdekesnek tartom az Ön legújabb munkáját, mivel a tervezett, de végül fel nem épült óceánjárók terveinek rekonstrukciója egyáltalán nem magától értetődő feladat. Hiszen a tervek – ha fennmaradtak egyáltalán valamelyik közgyűjteményben – jó eséllyel nem, vagy csak nehezen kutathatók (nagy valószínűséggel a közgyűjteményi anyag nem feldolgozott részében raktározzák őket). Különösen igaz ez akkor, ha a hajó terveit nem is véglegesítették, illetve az építkezés alatt még módosították is. Igaz ez a NETHERLAND esetében is, melynek építés-történetéről korábban egyesületünk honlapjának olvasói is értesülhettek. Ön most, 2025. november 1-én tette közzé munkája eredményét, a hajó tervkészletének rekonstrukcióját. Ezzel egy több, mint egy éve tartó kutatómunkát tudott sikerrel befejezni. Elmondaná a magyar olvasóknak, hogy miért és hogyan kezdett hozzá ehhez a vállalkozáshoz? Mi volt a személyes motivációja és miért éppen ezt a hajót választotta? 

W.Y.: A XIX.-XX. század fordulóján épült németalföldi – belga és holland – óceánjárók története régóta foglalkoztat. Amikor 2021 nyarán kapcsolatba léptem Önnel, pont a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) történetét kutattam. 2024 augusztusában is épp a STATENDAM tervei nagy felbontású másolatának beszerzésén dolgoztam, amikor levelet írtam az északírországi Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum (Ulster Folk and Transport Museum) kutatószolgálatának, amely arról értesített, hogy gyűjteményükben fellelhetők a végül fel nem épült NETHERLAND óceánjáró fedélzeteinek általános elrendezési rajzai. Ezek a dokumentumok a kutatók számára igazi újdonságot jelentenek, mivel sem akkor nem voltak, sem azóta nem hozzáférhetők, ráadásul a múzeum azt is közölte, hogy nem tudják, mikor digitalizálhatják őket. A múzeum munkatársai által a tervekről készített fényképeket viszont elküldték nekem. Ezeket látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a képek felhasználásával rekonstruáljam és a nyilvánossággal is megosszam a NETHERLAND terveit, hogy a kutatók pontosíthassák a hajóról alkotott elképzeléseiket.

Ezen kívül akkor éppen az első tanévem második felévében jártam az egyetemen, ahol azt a feladatot kaptuk, hogy alkossunk valamit a projektjeinkhez. A gyűjteményemben található számos hajó (például az AWA MARU, stb.) tervrajza közül, a németalföldi hajók iránti érdeklődésem miatt a NEDERLAND rekonstrukcióját választottam, hiszen amikor először hallottam a JUSITICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III.) negyedik testvéréről, azonnal kíváncsivá tett. A hajót övező rejtély a megismerhető részletek korlátozottsága ellenére csak megerősítette az elhatározásomat, hogy gondos rekonstrukcióval életre keltsem, ezért úgy döntöttem, hogy a NEDERLAND 3D-s modelljét fogom elkészíteni. Reméltem, hogy a munka eredményeként egyszer valaki talán ahhoz is kedvet kap majd, hogy teljes egészében, fizikai valójában is felépítse a hajó modelljét. Mivel Ön már jó sok óceánjáró tervrajzát feldolgozta, 2024. októberében az Ön tanácsát kértem, hogy megtudjam, mit javasol a tervek modellépítéshez megfelelő színvonalon történő rekonstrukciójához.

1.ábra: A NEDERLAND fő építési paraméterei és építése az építkezés kezdeti szakaszában, s a csaknem teljesen elkészült kettős hajófenék (a fényképek forrása: Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum).

B.T.: Amit végül lényegében teljesen önállóan sikerült megvalósítania, sok-sok részletre kiterjedő, alapos elemzőmunka eredményeként. Hiszen kifejezetten a NETHERLAND esetében a tervek Belfastban történt azonosítását megelőzően csak nagyon kevés információ állt rendelkezésre a hajó szerkezetéről és fedélzetei általános elrendezéséről. Milyen kihívásokkal találkozott a rekonstrukció során, és hogyan kezelte ezeket?

W.Y.: A NEDERLAND terveinek újra-alkotása egy kimerítő, mégis igen kifizetődő folyamat volt. Korlátozott és torz forrásanyagból dolgozva kellett nekilátnom, hogy rekonstruálhassam a tervkészletből azt a keveset, ami megmaradt. 2025. őszén már körülbelül egy éve rendelkeztem az eredeti tervek fotómásolatával, de addig csak keveset foglalkoztam velük. Szeptemberben azonban úgy döntöttem, hogy közzéteszem őket, noha a fennmaradt anyag az állapota miatt jelentős tisztításra szorult. Mivel a NEDERLAND-ot a lehető legpontosabban és legszebben – a valaha részben felépült, majd visszabontott hajó lényegét megőrizve – szerettem volna bemutatni, világossá vált, hogy releváns analógiákkal kell kitölteni a tervkészlet hiányosságait. Márpedig ilyen hiányosságok akadtak szép számmal.

A NEDERLAND-ot ugyanis eredetileg arra tervezték, hogy a belga Red Star Line hajótársaság számára valaha épített legnagyobb hajóként szolgáljon, csakhogy a hajótest építését leállították az első világháború kitörése miatt, 1914 őszén. A fedélzetek egyes részletei ekkor még bőven a tervezés szakaszában voltak, így az építés lemondását követően az általános elrendezési rajzok kidolgozását sem folytatták. A tervanyag így számos területen befejezetlen, vagy hiányos maradt. Ezért aztán a NEDERLAND terveinek lehető legpontosabb rekonstrukciójához az eredeti források (a fennmaradt tervek és fényképek) mellett az építő hajógyár számos hasonló kortárs gyártmánya – a BRITANNIC, a JUSTICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III) – tervezésre gyakorolt esetleges hatását vizsgáló értelmező munkára, és annak eredménye alapján a szükségeshez képest a nem kellően részletes tervek némi módosításra, kiegészítésére is szükség volt. Ez az elemzés tette ki a munka nagy részét. Ha az elemzés eredményeként egy-egy kérdésre sikerült választ kapni, azután a többi munka – a rajzolás – már gyorsan ment.

2. ábra: Fent a NEDERLAND általános elrendezési rajzairól az Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum kutatószolgálatától kapott fényképek, lent pedig a rövidülés miatti torzulásokat kiküszöbölő digitális manipuláció eredménye (forrás: Watanabe Yumi).

3. ábra: Balra a NEDERLAND általános elrendezési rajzai a múzeumtól kapott perspektivikus fotók a visszatorzításuk után. Ez a rajz jelentette a további munka kiindulópontját, amely 2025 szeptemberében a jobbra látható eredményekkel járt (forrás: Watanabe Yumi).

2025. szeptember 7-re a csónakfedélzetet, valamint az A és a B fedélzet nagy részét már befejeztem, s szeptember 15-ig a C-D, szeptember 27-ig pedig az E fedélzetek is elkészültek. Részéletes elemzés alapján alakult ki – annak alapján finomhangolásra szorult – a C fedélzeten a tatfedélzeti kórház, az orrfedélzet és a harmadosztályú sétafedélzet, a D fedélzeten pedig a hátsó harmadosztályú sétánynak és az elülső legénységi szállásnak fenntartott terület, valamint a horgonycsörlő környezete. Október elejére sikerült 90%-os készültséget elérni, s a hónap közepére a hajótest és a felépítmények ablakkiosztása is véglegessé vált, és már csak a kötélterv rekonstrukciója maradt hátra, ami azért jelentett nehéz feladatot, mivel a NEDERLAND számára készült tervkészletben ilyen tervlap egyáltalán nem maradt fenn.

A rekonstrukciós folyamat során számos technikai problémát is észleltem. A hajótestet például többször újra kellett rajzolni, hogy kijavítsam az eredeti tervekről készült reprodukciók változó minőségéből és a forrást jelentő tervekről készült fényképek perspektivikus torzulásából eredő hibákat, különösen az alsó fedélzetek hátsó részén, a ballaszttartályok környékén, illetve az elülső harmadosztályú bejáratoknál és lépcsőházaknál, valamint az A-fedélzeti élelemraktárt az I. osztályú konyhával, illetve az F fedélzeti legénységi szállásokat az E fedélzeti gépész-szállásokkal összekötő lépcsőknél, valamint a cserélhető osztályokon belüli egyes területeken. Ezek korrekciójával a fedélzeti kabinok mérete is megváltozott.

B.T.: Hogyan zajlott az elemző munka ezeken a kritikus részeken? 

W.Y.: Az élelemraktár és a konyha elrendezése tekintetében össze kellett hasonlítani a BELGENLAND, és a másik két referenciahajó, a JUSTICIA és a STATENDAM (III) terveit. A BELGENLAND sokkal részletesebb és átfogóbb általános elrendezési tervekkel rendelkezett, amelyek – a JUSTICIA és a STATENDAM (III) nagyrészt sematikus (csak a helyiségek körvonalát feltűntető) terveivel ellentétben – világosan megmutatták a konyhán belüli számos speciális funkciójú helyiséget. Érdekes kihívásnak bizonyult eldönteni, hogy ezek közül vajon mely helyiségeket adaptálták a NEDERLAND-ra is. Ez a döntési folyamat a három referenciahajón található különféle helyiségek és a közös jellemzőik számbavételével kezdődött. A zöldség-, hús- és halraktárakat, s a mészárszéket a két konyha közé csoportosították. A gyümölcs- és virágraktárakat pedig a hűtőterek közelébe helyezték, mint a BELGENLAND és a STATENDAM esetében. A pékséget és annak kemencéit a cukrászattal párhuzamosan alakították ki, a működési hatékonyság érdekében. A BELGENLAND-on volt egy külön kenyértároló helyiség is, ami a többi hajóról hiányzott. A bárok általában a konyhák sarkaiban helyezkedtek el, míg a kávérekesz az első osztályú konyha elülső részét, vagy egyes elrendezésekben a másodosztályú konyha hátsó részét foglalta el, mint például a STATENDAM-on. A főszakács irodája az első osztályú konyha hátsó részén, a jobb oldalon helyezkedett el.

4. ábra: A NEDERLAND konyhai helyiségcsoportjának (balra lent) megtervezéséhez alapul vett elemzés és a figyelembe vett analógiák: jobbra fent a JUSTICA, középen a BELGENLAND, alul a STATENDAM (III) tervei (forrás: Watanabe Yumi).

5. ábra: A NEDERLAND fent látható fennmaradt eredeti általános elrendezési rajzain a konyhai helyiségcsoportnak csak a külső határoló-falai látszanak. Ezt a teret kellett kitölteni tartalommal, a 4. ábrán látható elemzés eredményeként. Így alakult ki a lent látható elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

B.T.: És mi a helyzet a hajóablakokkal, a kötélzettel és a gépészeti terekkel? 

W.Y.: A hajóablak-elrendezés hiteles rekonstrukciója különösen nehéz feladatnak bizonyult. A BELGENLAND-on látható mintázatok vizsgálatával és a JUSTICIA általános elrendezésével való összehasonlítás számos olyan következetességet hozott a felszínre, amely befolyásolta a hajóablakok elrendezését a NEDERLAND esetében. Az egyik érdekes terület a C fedélzeti hátsó másodosztályú sétány volt, ahová a fennmaradt dokumentáció szerint nem terveztek szélvédő ablaksort. A JUSTICIA-t eredetileg szintén ilyen ablaksor nélkül tervezték, de később – a végszerelési fázisban – mégis úgy döntöttek, hogy beépítik ezt a területet, a NEDERLAND terveit ezért hasonlóan módosítottam.

6. ábra: Az ablakkiosztás pontosítása. Fent a JUSTICIA eredeti általános elrendezési rajzának és hosszmetszetének C-fedélzeti részlete a II. osztályú sétafedélzettel, s a mellette látható fotón a végszereléskor beszerelt szélvédő ablaksor. Lent balra a NEDERLAND eredeti általános elrendezési rajzának azonos része, lent balra pedig az analógia figyelembevételével korrigált elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

Ezután jött a következő meglepetés, amennyiben egyetlen eredeti anyag sem maradt fenn, amelyet a hajó kötéltervének elkészítéséhez alapul vehettem volna. Ez egyszerre tette kihívásokkal és értelmezési nehézségekkel telivé a folyamatot, így a kötélzet rekonstrukciója különösen bonyolult feladatnak bizonyult. A valószínűsíthető konfiguráció meghatározásához ezúttal a BRITANNIC, a JUSTICIA és a BELGENLAND terveire, építői modellekre és korabeli fényképekre hagyatkoztam. Kezdetben a JUSTICIA-éhoz hasonló konfigurációt fogadtam el, a további elemzés azonban kimutatta, hogy ez a terv zavarta volna a raktárnyílásokat kiszolgáló árbocdaruk karjainak működését. A BELGENLAND kötélterve ezért alkalmazhatóbbnak bizonyult, így végül ezt választottam a NEDERLAND terveinek rekonstrukciójához. Az árbocdaruk karjainak elhelyezése további bonyodalmakat okozott, mivel a hajó fennmaradt tervein nem voltak ilyen szerelvények feltüntetve, a méreteket és az elrendezést ezért a JUSTICIA tervei alapján határoztam meg. A NEDERLAND terveire így 45 láb (13,7 m) hosszú oszlop- és 60 láb (18,3 m) hosszú árbocdaru-karok kerültek. Elhelyezésük tervezési kihívást jelentett, mivel a hosszuk ütközött a szomszédos szerelvényekkel és mentőcsónak-darukkal. Több iteráció után végül egy optimális – bár kissé szokatlan – tárolási konfigurációt sikerült kidolgozni, ami sikeresen összeegyeztette a működési praktikumot és a megjelenés vizuális egyensúlyát.

7. ábra: A NEDERLAND kötél- és daruterve, amelyet a JUSTICIA (balra fent) és a BELGENLAND (jobbra fent) kötél- és daruelrendezése befolyásolt (forrás: Watanabe Yumi). 

Ami a gépészeti tereket illeti, a NEDERLAND meghajtórendszere különösen érdekes, mivel a bizonyítékok arra utalnak, hogy hasonló – ha nem azonos – gépészettel rendelkezett, mint a BELGENLAND és a JUSTICIA.

8. ábra: A JUSTICIA, a BELGENLAND és a NEDERLAND kazán- és gépházai általános elrendezésének összehasonlítása.

A NEDERLAND-ot 12 db kétvégű kazánnal tervezték, amelyeket három, egyenletesen elrendezett rekeszben helyeztek el. A kazánok négyhengeres, háromszoros expanziójú dugattyús motorokat és egy központi helyzetű, alacsony nyomású gőzturbina kombinációját látták volna el gőzzel. Ezzel a gépelrendezéssel a NEDERLAND valószínűleg a kortársaihoz hasonló teljesítményt mutatott volna. A cirkáló-far előnyösebb hidrodinamikai tulajdonságokkal rendelkezett, mint a JUSTICIA kosár alakú tatja, mivel jobb áramlást, s így fokozott meghajtási hatékonyságot tett lehetővé. A hasonló tonnatartalmú és gépészeti felszereltségű hajók üzemi sebessége alapján a NEDERLAND valószínűleg a JUSTICIA-val azonos üzemi sebességet ért volna el, esetleg valamivel jobb üzemanyag-fogyasztás és könnyebb kezelhetőség mellett.

Ezen munkafolyamatok elvégzését követően állt össze a végleges rekonstruált tervkészlet, melyet látva mindenki képet kaphat arról, hogy milyen is lett volna ez a hajó, ha felépül.

9. ábra: A NEDERLAND rekonstruált általános elrendezési rajzai (forrás: Watanabe Yumi).

10. ábra: A NEDERLAND rekonstruált kötélterve (forrás: Watanabe Yumi).

11. ábra: A NEDERLAND remekbe szabott profilja. Watanabe Yumi munkája.

B.T.: Az interjú végén nem maradt más hátra, mint, hogy megköszönjem Watanabe Yuminak, hogy a rendelkezésemre állt, s a munkáját, amely igazán nagyszerű eredmény hozott. Örülök, hogy beszámolhattam róla. Megtiszteltetés, hiszen emlékezetes marad számomra a levele, amellyel 2024-ben hozzám fordult azután, hogy a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) 3D modellje elkészítése érdekében végzett munkáját a mostanihoz hasonló módon bemutathattam a nyilvánosságnak:

„Kedves Balogh doktor! Mélyen megérintett a cikke, amely bemutatja, hogyan jutottam el az egyszerű rajongástól odáig, hogy már a világ távoli részeiből is különféle adatokat gyűjtök. Nem is lehetnék hálásabb a munkájáért, hiszen ha korábban nem publikálta volna, akkor egészen más karriert választottam volna. […] Ennek köszönhető, hogy motivációt és bátorítást kaptam a hajókról szóló további cikkek írásához. Főként a Németalföld háromkéményes hajói járnak a fejemben: a JUSTICIA (STATENDAM II), a BELGENLAND, a NEDERLAND és a STATENDAM III. […] Továbbra is kutatni fogok az egyetemi éveim alatt, és remélem, hogy egy napon saját könyvet is kiadhatok.”

Meggyőződésem, hogy Watanabe Yumi a NEDERLAND terveinek rekonstrukciója érdekében végzett nagyszerű teljesítményével újabb, fontos lépést tett ezen céljai elérése felé. További jó munkát, eredményes kutatást kívánunk neki!

Our readers will probably remember the previous work of Yumi Watanabe from Japan, which reported on our website at the time, and which he did to create a 3D model of the ocean liner JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) for the computer game Roblox called Tiny Sailor’s World. Well, the naval engineering student has since come up with a new project, this time reconstructing the plan-set for the giant steamship NETHERLAND (which was started to be built in 1914 for Belgian order, but ultimately cancelled due to the World War I.), and published it on November 1, 2025. Dr. Tamás Balogh, the president of our association asked him in an interview on this occasion.

T.B.: I find your latest work extremely interesting, since reconstructing the plans of ocean liners that were planned but ultimately not built is not a self-evident task at all. After all, the plans – if they have survived in any public collection – are likely not publically available, or can only be researched with difficulties (they are most likely stored in the unprocessed part of the public collection material). This is especially true in case when the ship’s plans were not finalized before the keel laying, and were modified during construction. This is also true in the case of NETHERLAND, whose construction history was previously known to readers of our association’s website. You have now published the result of your recent work, the reconstruction of the ship’s plan set, on November 1, 2025. With this, you were able to successfully complete a research project that lasted more than a year. Could you tell the readers why and how you started this work? 

Y.W.: The history of the ocean liners built for the Low Countries - Belgium and the Netherlands - at the turn of the 19th and 20th centuries has long interested me. When I contacted you in the summer of 2021, I was researching the history of JUSTICIA (ex-STATENDAM II.), the ship about which you wrote a book three years before that. In August 2024, I was working on obtaining a high-resolution copy of the STATENDAM plans when I wrote to the Ulster Folk and Transport Museum in Northern Ireland, who informed me that they had general arrangement drawings of the decks of the cancelled ocean liner NETHERLAND in their collection. These documents are a real novelty for researchers, as they were not available at the time and have not been available since than, and the museum also said that they did not know when they would be digitized the set. However, they sent me photographs taken by the museum staff on the plans. Seeing these, I had the idea to use the images to reconstruct the plans of the NETHERLAND and share them with all those interested in order to make changes in public interpretation of the ship.

In addition, I was then in the second half of my first year at the university, where we have been tasked with creating something for our projects. Among the several sets of plans in my collection, such as those for Project 305 and Awa Maru, I chose to restore the NEDERLAND’s because of my deep attachment to the ships of the Low Countries. So, when I first learned of a fourth sister ship of the JUSTICIA, of the BELGENLAND, and of the later STATENDAM (III), my curiosity was immediately captured, despite the limited details that survived. The mystery surrounding her, only strengthened my determination to bring her back to life through careful reconstruction work, so I have decided to go with creating a rendition of the NEDERLAND from the retouched plans. I hoped that one day, someone might wish to model her in full form. Since you had made dozens of ship drawings, and I was curious about what you would suggest as to how I might be able to reconstruct the plans to a level suitable for modeling, I turned to you for advice in October 2024.

Fig. 1: The main parameters and building of the NEDERLAND in the initial stages of construction, and the almost fully completed double bottom (photo source: Ulster Folk and Transport Museum). Notice the ship under construction on the adjacent slipway, which is the BELGENLAND. In the background, another ship, the EURIPIDES, is visible.

T.B.: Which you managed to achieve essentially entirely on an independent way, as a result of a lot of detailed, thorough analytical work. In the case of NETHERLAND specifically, before the plans were identified in Belfast, very little information was available about the ship's structure and the general arrangement of her decks. What challenges you faced while achieving the result and how you were able to handle these challenges appropriately?

Y.W.: Recreating the NEDERLAND’s plans was a grueling yet deeply rewarding process. Working from limited and distorted source material, I set out to reconstruct what little remained of her design. I had possessed photocopies of the original plans for about a year in the fall of 2025, but had done little with them. In early September, I decided to publish them, though the condition of the surviving material meant they required significant cleanup. It became a matter of respect to present the NEDERLAND as accurately and beautifully as possible, preserving the essence of a vessel that might have been.

The NEDERLAND was intended to be the largest ship ever constructed for the Red Star Line. However, her construction was halted in the autumn of 1914 due to the outbreak of World War I. At the time of cancellation, the ship was still in the design stage, leaving several areas of the general arrangement unfinished or incomplete. This reconstruction of the NEDERLAND is based on surviving deck plans and incorporates design influences from several contemporary liners, including the BRITANNIC, JUSTICIA, BELGENLAND and STATENDAM (III). Due to the quality and condition of the original sources—photographic reproductions taken at varied angles—some adjustments and interpretive reconstruction were necessary to recreate the plans as accurately as possible. The analysis required for this was the bulk of the work. Once the analysis had answered a question, the rest of the work – the drawing – went quickly.

Fig. 2: Above are photographs of the general arrangement plans of NEDERLAND received from the research service of the Ulster Folk and Transport Museum, and below are the results of digital manipulation to eliminate distortions due to perspective (source: Yumi Watanabe).

Fig. 3: General arrangement drawings of NEDERLAND after digital corrections of distortion of perspective photos received from the museum. This drawing was the starting point for further work, which resulted the reconstructed plans shown on the right by September 2025 (source: Watanabe Yumi). (source: Watanabe Yumi).

By 7 September 2025, I had completed the boat deck and most parts of decks A and B, and by 15 September decks C-D and by 27 September decks E were also completed. A detailed analysis was necessary and some modification and fine-tuning needed based on its results in case of the aft hospital, the bowdeck and the third-class promenade on deck C, and in case of the area reserved for the aft third-class promenade and the forward crew accommodation, as well as the area around the anchor windlass on deck D. By the beginning of October, 90% of the work had been completed, and by the middle of the month the porthole mapping of the hull was also finalized. After that, only the reconstruction of the rigging plan was required, which was a particularly difficult task, since no such plan had survived in the plan set made for NEDERLAND.

During the reconstruction process, several issues were noted. For example, the hull had to be redrawn several times to correct for errors resulting from the varying quality of the reproductions of the original plans and the perspective distortion present in the source material, particularly a) in the aft part of the lower decks, around the ballast tanks, and at the forward third-class entrances and staircases, as well as b) at the stairs connecting the A-deck pantry to the first-class galley, and the crew compartments on F Deck to the engineers’ spaces on E Deck, and c) in some areas within the interchangeable classes. With these corrections, the size of the cabins on deck also changed.

T.B.: How did the analysis work on the critical parts proceed? 

Y.W.: Regarding the layout of the pantry and the galley, the plans of BELGENLAND and the other two reference ships, JUSTICIA and STATENDAM (III), had to be compared. BELGENLAND had much more detailed and comprehensive general arrangement plans. These plans provided clear delineations for the many specialised rooms within the galleys, unlike those of JUSTICIA and STATENDAM (III), which were largely schematic and presented only the general layout of the spaces. Selecting which rooms to include and how to adapt them for the NEDERLAND proved to be an interesting challenge. The process began by listing the various rooms found aboard all three vessels and identifying the common features between them, while also striving to maintain the characteristic placements unique to each ship. Vegetable, meat, fish, and butcher rooms were typically grouped together between both galleys. Fruits and flowers were located close to refrigerated spaces, as seen on BELGENLAND and STATENDAM (III), where these rooms adjoined the meat or fish storage areas. Bakers and their ovens were positioned parallel to the pastry shop, which was placed nearby for operational efficiency. The BELGENLAND included a dedicated bread room, a feature absent from the other vessels. Bars were generally located at the corners of the galleys, while the coffee pantry occupied the forward section of the first-class galley or, in some layouts, the after end of the second-class galley like on the STATENDAM. The Chief Cook’s Office was situated on the starboard side, in the aft portion of the first-class galley or pantry.

Fig. 4: Analysis and analogies used to design the group of rooms in NEDERLAND's kitchen (bottom left). Top right: JUSTICA, middle: BELGENLAND, bottom: STATENDAM (III). (source: Watanabe Yumi). 

Fig. 5: In the surviving original general arrangement plans of NEDERLAND shown above, only the outer boundary walls of the kitchen space are visible. This space had to be filled with content, as a result of the analysis shown in Fig. 4. This is how the theoretical reconstruction shown below was created (source: Watanabe Yumi).

T.B.: And what was the situation with the porthole-mapping, the rigging- and the machinery plans? 

Y.W.: The porthole arrangements proved particularly difficult. By examining the patterns seen on the BELGENLAND and comparing them with JUSTICIA’s rigging and general arrangements, several consistencies were identified that influenced the final porthole layout aboard the NEDERLAND. One area of interest was the second-class promenade on C Deck, which, according to the surviving material, lacked a protective screen. In keeping with the JUSTICIA’s development history, where she was originally designed without a screen but later fitted with one during her outfitting phase, it was decided that the NEDERLAND would feature a similar design modification. 

Fig. 6: Definition of the porthola arrangement. Above is the C-deck detail of the original general arrangement plan and longitudinal section of JUSTICIA with the 2nd Class promenade, and in the photo next to it is the windscreen portholes installed during the fitting out. Below left is the same part of the original general arrangement of NEDERLAND, and below left is the theoretical reconstruction corrected using the analogy (source: Watanabe Yumi).

When it came time to creating the ship’s profile and rigging plans, no original materials had survived. This made the process both challenging and interpretive. The rigging reconstruction was particularly intricate. To determine a plausible configuration, reference was made to the BRITANNIC, JUSTICIA, and BELGENLAND. The arrangement had to be mapped using surviving rigging plans, builders’ models and period photographs. Initially, I adopted a configuration similar to JUSTICIA’s; however, further analysis revealed that this design would have interfered with the operation of the cargo booms and gantry davits. Returning to the drawing board, BELGENLAND’s rigging plan proved more adaptable and was ultimately selected as the foundation for the NEDERLAND’s reconstruction. The placement of the cargo booms presented further complications. As no such fittings were shown on the ship’s surviving elevation plan, dimensions and arrangements were derived from JUSTICIA. The NEDERLAND was therefore designed with 45-foot (13,7 m) long derrick booms and 60-foot (18,3 m) long main booms. Their stowage posed a design challenge, as their length conflicted with adjacent fittings and lifeboat davits. After several iterations, an optimal—albeit slightly unconventional—stowage configuration was devised to maintain visual balance and operational practicality.

Fig. 7: The rigging plan of the NEDERLAND, influenced by the general arrangement of the JUSTICIA (top left) and BELGENLAND (top right) (source: Watanabe Yumi).

NEDERLAND’s propulsion system was of particular interest, as evidence suggests she would have shared similar—if not identical—machinery to that installed aboard the BELGENLAND and JUSTICIA. 

Fig. 8.: Comparison of JUSTICIA, BELGENLAND, and NEDERLAND's boiler- and engine rooms according to their respective general arrangement plans.

The NEDERLAND was designed to feature twelve double-ended boilers, divided into three evenly arranged compartments. The boilers would have supplied steam to a combination of triple-expansion engines and a central low-pressure steam turbine. With such an arrangement, NEDERLAND likely would have demonstrated performance comparable to her contemporaries. Her cruiser stern, a more hydrodynamically refined feature than the counter sterns seen on JUSTICIA, would have allowed for improved water flow and potentially enhanced propulsion efficiency. Judging from the operational speeds of ships of similar tonnage and machinery, NEDERLAND would probably have achieved a service speed equivalent to that of JUSTICIA, possibly with marginally better fuel economy and smoother handling at sea.

After completing these researching-, evaluating- and drawing work processes, the final reconstructed set of plans was put together, which everyone can see to get an idea of what this ship would have looked like if she had been built.

Fig. 9: The reconstructed set of general arrangement plans of the NEDERLAND (source: Watanabe Yumi).

Fig. 10: The reconstructed rigging plan of NEDERLAND (source: Yumi Watanabe).

Fig. 11: The exquisite profile of the NEDERLAND. Work of Yumi Watanabe.

T.B.: Now, there was nothing left to me but to thank Watanabe Yumi for being at my disposal for this interview and for his work, which has produced truly great results. I am glad to have been able to report on it. It is an honor, as I will always remember the letter he wrote to me in 2024 after I was able to present his work on the 3D model of JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) to the public in a similar way to what I am doing now in case of his NEDERLAND-reconstruction:

„Dear Dr. Balogh, I am deeply touched by your articles, seeing how I went from such a small enthusiast to my position now, collecting various pieces of data from all over. I couldn't be more grateful for your work in the beginning, had you not published it before, I would've taken a whole different career. ...no words can explain my joy. Because of this, I have gained the motivation and encouragement to pursue writing more articles on ships. Some in mind are the series of the 3-funneled ships of the Low Countries (Justicia, Belgenland, Nederland, and Statendam). [...] I will continue to research through my years in university and I hope to one day publish a book of my own.”

I am convinced that Yumi Watanabe, with his great work in the reconstruction of the NEDERLAND plans, has taken another important step towards achieving his goals mentioned in his letter. I wish him continued good work and fruitful research!

Az író-olvasó találkozók mindig alkalmat kínálnak az Olvasóknak ahhoz, hogy az írott szöveghez fűződő szubjektív viszonyukat (az olvasás közben átélt élményeket, az olvasmányból leszűrt tanulságokat) a Szerzőknek feltett kérdések, s az azokra kapott válaszok fényében értékeljék (szükség esetén értékeljék át), vagy nyerjenek belőlük új inspirációt a tovább-gondoláshoz. Egyszerű analógia: ha most képzeletben ki-ki visszatekint a gyermekkori olvasmányélményeire, jó eséllyel talál olyat ezek között, amelyekről elmondhatja, hogy utóbb tartós hatást gyakoroltak az életére – például a hobbyk, vagy akár a hivatás megválasztásakor, stb. Egyesületünk elnöke most egy ilyen esetről számol be, bemutatva azt az eredményt, amelyhez a minden újdonságra fogékony, ifjú elme számára inspirációt nyújtva az ő megelőző munkája is hozzájárulhatott. A továbbiakban dr. Balogh Tamás személyes hangvételű visszaemlékezése és a japán Watanabe Yumi munkáját bemutató leírása következik.

1. ábra: A GalaxyExpress nevű felhasználó által Watanabe Yumi közreműködésével készített renderelés a STATENDAM (II) óceánjáró 3D-s modelljéről, amely a Tiny Sailor's World videojátékban szerepel.

Eleven emlék számomra Marja Imre Nagy Hajóskönyve, hiszen a tartalma annyira érdekelt, hogy végül is ebből a könyvből tanultam meg olvasni, s jelenleg azt az egyesületet vezetem, amelynek alapítása körül Marja Imre is bábáskodott. Ezért igencsak megérintett, amikor Japánból fordult hozzám egy fiatal hajóimádó egy olyan történetet tovább-gondolva, amelyet volt szerencsém írásban is feldolgozni.

Amikor 2018-ban megjelent a STATENDAM (II) óceánjáró történetének szentelt könyvem, az érdeklődők visszajelzései alapján gyorsan kiderült, hogy olyan témát dolgozhattam fel, amely – addigi viszonylagos feldolgozatlansága folytán – nagyon is élénk érdeklődést kelt a hajózás történetéért rajongók széles körében. A megtisztelő olvasói levelek mellett több nagybecsű szakmai visszajelzés is érkezett, amelyek nemcsak az elvégzett munka erényeire, de a továbbfejlesztés lehetőségeire is felhívták a figyelmet. Ezek sorában számomra az egyik legkellemesebb meglepetést egy japán olvasóm okozta.

2021.05.29-én levelet kaptam Japánból. Egy bizonyos Watanabe Yumi – a facebook profiljához tartozó arckép alapján egy igen fiatal hajóimádó – érdeklődött a H.M.T. JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) óceánjáró történetét bemutató, 2018-ban kiadott könyvemről. Levelezőpartnerem több, mint egy év elteltével – 2022.08.28-án – jelentkezett újra, amikor is arra volt kíváncsi, hogy láttam-e valaha a könyv készítéséhez végzett kutatásaim során eredeti mozgókép-felvételt a hajóról. 2023.03.29-én már a saját kutatási eredményeit tette közzé előbb a hajó történetének szentelt, 2014 februárja óta működő nyilvános Facebook-csoportban, 04.03-án pedig immár bővített formában a saját weboldalán. 2023.04.26-án fordult hozzám ismét, a hajó háborús kápráztató festésének részletei és a hajó nominációja kapcsán, s ezek a részletek olyan mélységben érdekelték, amelyek alapján egyértelművé vált számomra, hogy a hajó iránti kíváncsisága az átlagemberét messze meghaladja. Két nappal később kiderült, hogy miért: a fiatalember arról számolt be, hogy egy a hajóról szóló dokumentum-műsor elkészítését tervezi, s felkért, hogy interjúalanyként szerepeljek abban. Sajnos május közepére kiderült, hogy a rendelkezésre álló időbeli és pénzügyi keretek között a műsor nem kivitelezhető. 2023.12.29-én kelt következő levelében az ifjú japán hajóimádó ennek ellenére már a hajó tervanyaga felől tudakozódott, ami azt sejtette, hogy talán egy nagyvonalúbb vállalkozás körvonalazódik. 2024 első negyedévében a hajó egyre több részletét firtató kérdés következett, s 2024.03.24-én Watanabe Yumi büszkén közölte, hogy „egy játék-fejlesztővel dolgozik, s azt tervezik, hogy a játékosok által felhasználható hajóként a STATENDAM-ot is beillesztik a játékba”.

2. ábra: Az elkészült, még felfestés nélküli nyers modell (balra fent) és a modell különböző nézetei a színek és a textúra hozzáadását követően (balra lent és jobbra). Watanabe Yumi jóvoltából.

A játék a Kis Hajósok Világa (Tiny Sailor’s World - TSW), egy Roblox-játék, ahol minden játékos a saját kedvenc, valóban létezett hajókról mintázott hajóit vezetheti egy virtuális világban. (A Roblox egy online játékplatform és játékkészítő rendszer, amelyet a Roblox Corporation fejlesztett, s amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy játékokat programozzanak és más felhasználók által készített játékokkal játsszanak. Ebben az értelemben tehát a TSW egy ún.: sandbox-game, azaz olyan játékelemekkel rendelkező videojáték, amelyben nem egy előre meghatározott célt kell elérni, ehelyett nagyfokú kreativitást biztosít a játékosoknak, akik szabadon fedezhetik fel az előttük álló lehetőségeket, léphetnek kapcsolatba egymással, illetve módosíthatják a játék környezetét, vagy céljait). A STATENDAM (II) esetében a modellezés nagy részét a TSW instruktora (a „GalaxyExpress” nevű felhasználó) végezte Yumi Watanabe segítségével, aki a tervek értelmezésével és referencia-modellek készítésével segítette a munka sikerét.

2024. április elején a TSW számára fejlesztett 3D modell már a sétafedélzet szintjéig elkészült, s azon az általános elrendezés olyan részleteit kellett finomítani, mint a sétányok belső falainak nyílászáró-rendszere, a csónakfedélzeti felépítmények pontos körvonala és magassága, vagy éppen a fedélzeti szellőzők száma, mérete és típusa, illetve a kikötőbakok és kötélterelők száma és pozíciója. 2024. április 14-én még javában zajlott a munka, amikor a következő levél érkezett: „Köszönöm, Balogh úr! Hálás vagyok, hogy ennyi időt szánt arra, hogy válaszoljon a STATENDAM-mal kapcsolatos kérdéseimre. Tudom, hogy elfoglalt ember, ám én annak köszönhetően váltam azzá, aki vagyok, hogy mégis így tett: Ön miatt járok ma egy hajóépítő mérnöki tanfolyamra, uram, s ezt nem tudom elégszer megköszönni. Hamarosan hajnalodik, így aludnom kell, de még egyszer köszönöm, hogy inspirált. Üdvözlettel: Watanabe”.

3. ábra: A renderelt objektum különböző szögekből. Watanabe Yumi jóvoltából.

Kivételes alkalom egy írónak, ha szembesülhet a munkája által másokra gyakorolt (az Olvasók által az írásai olvasásának tulajdonított) hatással. Watanabe Yumi eszerint azért választotta a hajótervező szakmát, mert a STATENDAM története inspirálta (az a történet, amelyről a könyvem megjelenésekor és arról értesülve, az internetről szerzett tudomást, úgy, hogy a könyv a mai napig nincs meg neki, így döntően a saját erőfeszítései révén tett szert a hajóra vonatkozó részletes tudásra, amelyet rendszeres levelezéseink kiegészítettek). Ebben a pillanatban – a levél olvastán – egyszeriben én kerültem az Olvasó pozíciójába (hirtelen nekem jutott a feladat, hogy végig gondoljam személyes viszonyomat az olvasottakhoz).

Nem tudtam másra gondolni, mint hogy ilyen kicsi hely lett a világ. A KAISERIN ELISABETH cirkáló történetéről szóló könyvem írásakor volt már szerencsém személyesen kutatni Japánban, ahol az első világháborúban elsüllyesztett cirkáló legénységének túlélő tagjai a hadifogságukat töltötték. Akkor ismerkedtem meg Atsushi Otsuru úrral, a kobei egyetem történész-professzorával, akinek nyitottsága és segítőkészsége nagy hatást gyakorolt rám és alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy felkereshettem az egykori onói hadifogolytábor területét és még meglévő épületeit. Tizennégy évvel az akkori kutatást követően Watanabe Yumi levele arra emlékeztetett, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen az egymástól jelentős földrajzi távolságra fekvő olyan országok, mint Japán és Magyarország polgárai számára az, hogy kölcsönösen inspirációt nyerjenek egymás lelkesedéséből.

A STATENDAM 3D modellje 2024. április 24-re elkészült, és május 18-án, a csatlakozott felhasználók számára elérhető módon, közzé is tették a játékban.

4. ábra: A játékban elérhető új modell adatlapja. Watanabe Yumi jóvoltából.

A jól sikerült alkotás játékosok számára élvezhető kialakítását nemcsak a külső ábrázolás pontossága adja, de az is, hogy – a játékban szereplő összes többi óceánjáróhoz hasonlóan – a belső terei közül legalább három helyiséget belülről is bejárhatóvá kellett tenni, vagyis részletesen ki kellett dolgozni. A játékban jelenleg 71 hajó és 15 repülőgép elérhető (a hajók közül 26 ingyenesen). Kétség sem férhet hozzá, hogy a STATENDAM (II) története a játék révén még szélesebb kör számára válik megismerhetővé, s ez elsősorban Watanabe Yumi érdeme, aki ismereteivel és képességeivel járult hozzá a hajó 3D modelljének pontos és részletgazdag, ezért a szemnek is kellemes, izgalmas formába öntéséhez. Az a mód és az elszánt, hozzáértő lelkesedés, amivel ezt tette, a munka eredményével együtt igazolta mindazt, amit korábbi levelemben írtam neki, 2023. május 17-én (amikor kiderült, hogy a dokumentumfilm forgatására nem kerülhet sor): „Tisztelt Watanabe úr! Sajnálattal olvastam, hogy a jelenlegi korlátok miatt nem sikerül elkészítenie a tervezett dokumentumfilmet. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az a lelkesedés, amit az Ön részéről tapasztaltam, fiatal kora ellenére biztosan megtalálja majd az időt és módot arra, hogy előbb vagy utóbb megfelelő kifejezést nyerjen. Számomra különösen nagy élmény volt látni, hogy Japánban felébredt az érdeklődés a STATENDAM/JUSTICIA története iránt, amit Ön is fokoz a munkájával, így teljesen természetes számomra, hogy a lehetőségek határain belül elérhetővé tegyem Önnek mindazokat az információkat, amelyekre szüksége lehetett érdeklődése kielégítéséhez. Amennyiben a jövőben is érdekli a téma, akkor megtalál. Minden jót kíván: Balogh Tamás”

A végeredményt látva úgy gondolom, hogy a megfelelő kifejezésmód megtalálása megtörtént. A kész modellről készült képek alapján (melyeket a készítők jóvoltából most a játékon kívül is megoszthatok olvasóinkkal) pedig mindenki maga is eldöntheti, vajon tényleg így történt-e.

Gratulálunk az alkotóknak, további munkájukhoz pedig sok sikert és jó egészséget kívánunk!

The "Reader Meets Writer" occasions always offer the Readers the opportunity to evaluate (or re-evaluate if necessary) their subjective relationship to the written text (the experiences lived while and the lessons learned from the reading) in the light of the questions asked to the Writers and the answers received from them, or gain new inspiration from them to think everything further. A simple analogy: if someone looks back now and recalls the reading experiences of the childhood, there is a good chance that among them there will be some that later turned out to have had a lasting impact on the personal life - for example, when choosing hobby, profession, or vocation, etc. The president of our association is now reporting on such a case, presenting the result to which one of his previous work may have contributed, providing inspiration to the young mind, which is looking for the exciting and which is receptive to the new. Hereafter, dr. Tamás Balogh's reminiscence with a personal tone and a description of the work of the Japanese Yumi Watanabe follow.

Fig. 1.: A rendering of the 3D model of the STATENDAM (II) ocean liner featured in the Tiny Sailor's World video game devloped by user GalaxyExpress with the contribution of Yumi Watanabe.

Great Book of Ships by Imre Marjai, the Hungarian maritime historian is a vivid memory for me, as I was so interested in its content that I eventually learned to read from this book, and I currently lead the association which Imre Marjai also helped to establish thirthy years earlier. Remembering this, I was very touched when a young shiplover from Japan sent me a letter and thought a story further that I had the good fortune to cover in writing before.

When my book dedicated to the history of the ocean liner STATENDAM (II) was published in 2018, based on the feedback from those who were interested, it quickly became clear that I was able to work on a topic - was relatively unprocessed till then - that aroused very keen interest among a wide range of fans of history of the ocean liners. In addition to the honorable letters from readers, several valuable professional feedbacks were received, which drew attention not only to the virtues of the work done, but also to the possibilities for further improvement. Among these, one of the most pleasant surprises for me was caused by a Japanese reader.

I received a letter from Japan on 29.05.2021. A certain Yumi Watanabe - based on the profile picture on his Facebook profile, a very young shiplover - inquired about my book published in 2018, presenting the history of the ocean liner JUSTICIA (ex-STATENDAM II.). My correspondence partner contacted me again after more than a year - on 28.08.2022 - when he was inquiring if I had ever seen any original motion picture footage of the ship during my research for the book. On 03.29.2023, he published his own research results, first in a public Facebook group dedicated to the ship's history, which has been operating since February 2014, and on 04.03, now in an expanded form on his own website. He contacted me again on 26.04.2023 regarding the details of the ship's dazzle-paint war camouflage and the ship's nomination, and these details interested him to such a depth that it became clear to me that his curiosity about the ship far exceeds that of the average person. Two days later, it became clear why: the young man reported that he was planning to make a non-commercial documentary about the ship, and asked me to appear as an interviewee in it. Unfortunately, by the middle of May, it became clear that the show was not feasible within the available time and financial frameworks. In his next letter, dated 29.12.2023, Mr. Watanabe nevertheless inquired about the design of the ship, which suggested that perhaps a more generous undertaking was taking shape. In the first quarter of 2024, more and more questions regarding further details of the ship followed, and on 24.03.2024, Watanabe Yumi proudly announced that "I am working with a small game developer and they want to add Statendam into their game as a playable ship".

Fig. 2.: Different views of the completed - still unsurfaced - model (top left) and the colored object (bottom left and right). Courtesy of Yumi Watanabe.

The game is the Tiny Sailor's World (TSW), a Roblox game where each player can control their favorite ships modeled after real ships in a virtual world. (Roblox is an online game platform and game creation system developed by Roblox Corporation, which allows users to program games and play games created by other users. In this sense, TSW is a so-called: sandbox-game, i.e. a video game with game elements in which a predetermined goal must not be achieved, but instead provides a high degree of creativity to the players, who can freely explore the possibilities in front of them, interact with each other, and modify the game's environment or goals). In the case of STATENDAM (II), "majority of the modeling was done by the teach of Tiny Sailors World" (the user behind the user name "Galaxy Express"). Yumi Watanabe "was there to help translate the plans and create reference modelswhere needed".

At the beginning of April 2024, the 3D ship-model developed for TSW was already completed up to the level of the promenade deck, and on that only the details of the general layout had to be refined, such as the door-and-window system on the inner walls of the promenades, the exact outline and height of the boat deck superstructures, or the number, size and type of deck ventilators, as well as the number and position of the bollards, bitts and fairleads. On April 14, 2024, the work was still in full swing when the following letter arrived: "Thank you Dr Balogh! I am grateful that you have taken all this time to answer my questions regarding Statendam, I know you are a busy person but doing this has made me the person I am today. I am attending a naval engineering course because of you sir, so I couldn't thank you enough. The dusk is almost upon me so i need to get some sleep but thank you again for inspiring me. With best regards. Watanabe”.

Fig. 3.: The rendered object from different angles. Courtesy of Yumi Watanabe.

It is an exceptional opportunity for a writer to be experienced with the impact of his work on others (i.e. the experience attributed by Readers to reading his writings). According to Yumi Watanabe, he chose the naval engineering profession because he was inspired by the story of STATENDAM (the story that he found out about on the Internet when my book was published and when he learned about it such a way that he does not have the book to this day, thus - mainly through his own efforts - he acquired detailed knowledge of the ship, supplemented occasionally by our correspondence). At that moment - after reading the letter - I was found myself in the position of the Reader (suddenly I had the task of thinking about my personal relationship with the text).

All I could think about was how small the world had become. When writing my book on the history of the austro-hungarian cruiser KAISERIN ELISABETH, I had the pleasure of personally researching in Japan, where the surviving members of the crew of the cruiser sunk in the First World War spent their time as prisoners of war. It was then that I met Mr. Atsushi Otsuru, professor of history at Kobe University, whose openness and willingness to help made a deep impression on me and basically contributed to the fact that I was able to visit the area of the former Ono POW camp and its existing buildings. Fourteen years after the research at that time, Yumi Watanabe's letter serve as a remindeder that it is not at all unimaginable for the citizens of countries such as Japan and Hungary, located at a significant geographical distance from each other, to be inspired by their mutual enthusiasm.

The 3D model of STATENDAM was completed by April 24, 2024, and published in the game on May 18, accessible to connected users.

Fig. 4.: Data sheet of the new model available in the game. Corutesy of Yumi Watanabe.

The successful design of the well-done creation that players can enjoy is not only due to the accuracy of the external representation, but also the fact that – like in case of all the other ocean liners in the game – at least three of its interior spaces had to be made accessible, that is, they had to be developed in detail. There are currently 71 historic and immaginary ships and 15 airplanes available in the game (26 of the ships are free). There can be no doubt that the story of STATENDAM (II) will become known to an even wider circle through the game, and this is primarily the merit of Watanabe Yumi, who created a 3D model of the ship in an exciting form, whic is accurate and well-detailed,  therefore pleasing to the eye. The manner and the determined, competent enthusiasm with which he did this, together with the result of the work, confirmed everything that I wrote to him in my previous letter on May 17, 2023 (when it became clear that the filming of the documentary could not take place): "Dear Mr. Watanabe, Thank you for the kind information! I am sorry to read that the current constraints prevent you from making the planned documentary at this moment, however, I believe that the kind of enthusiasm that I experienced on your part, despite your young age, will definitely find the right time and way for to gain expression sooner or later. It was a particularly great experience for me to see that the interest in the history of STATENDAM/JUSTICIA was awakened in Japan, of which you also enhanced by your work, so it was quite natural for me to make available (within the limits of possibilities) to you all those information of which you needed to fulfill your interest. If you are still interested in the topic in the future, you will find me. All the best, Tamas Balogh".

Seeing the 3D model made by the contribution of Yumi Watanabe, I think that he gained the right way for expression and by viewing the pictures of the finished model (which, by the courtesy of him, I can share with our readers outside the game), everyone can decide for themselves whether it really happened that way.

Congratulate to Yumi Watanabe and wish him success and good health in his further work!