Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

2018. április 26-án éppen 170 éve annak, hogy az Északnyugati-átjáró után kutató Sir John Franklin balvégzetű sarki expedíciójának túlélő tagjai jégbe fagyott hajóikat elhagyva megkezdték gyalogos visszavonulásukat a kontinens felé. Ebből az alkalomból megjelent írásunkkal – amely első ízben közli magyar nyelven az expedíció eltűnésével kapcsolatos inuit visszaemlékezéseket és gyűjti össze a teljes kutatástörténetet – az eltűntekre emlékezünk.

A teljes történet: http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/tevekenyseg/kiadvanyok/dr-balogh-tamas-eszak-csaloka-fenyei-az-eltunt-franklin-expedicio%20tortenete.pdf

Szerkesztett formában cikként feldolgozva a National Geographic Magyarország honlapján: http://www.ng.hu/Civilizacio/2018/05/09/Eszak-csaloka-fenyei

Rádióbeszélgetés az eseményekről (16:36:39-től): https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2018-05-01_15%3A35%3A00&enddate=2018-05-01_17%3A40%3A00&ch=mr1

"Életükkel kovácsolták az utolsó kapcsot" - William Thomas Smith alkotása (1895). Forrás: National Maritime Museum, Greenwich (http://collections.rmg.co.uk/collections/objects/12764.html).

A címben szereplő "utolsó kapocs" azt az igényt hivatott kifejezni, miszerint Sir John Franklin befejezte az Északnyugati-átjáró addig még feltérképezetlen utolsó szakaszának felfedezését, jóval azelőtt, hogy Robert McClure 1853-ban áthaladt volna az átjárón a Csendes-óceán felől az elveszett Franklin-expedíció utáni kutatása során. Ezt az elképzelést Lady Jane Franklin széles körben terjesztette azután, hogy Francis Leopold McClintock 1857/59-es expedíciója megállapította, hogy Franklin egy McClure-étól eltérő másik úton valóban megteremtette a kapcsolatot az átjáró ismert nyugati és keleti szakaszai között, ám ezt a tényt - amelyet McLure sikere idején még nem ismertek - Franklin maga nem erősíthette meg, azelőtt, hogy az expedíciója elpusztult volna.

A fővárosi városnéző sétahajó-járatokat üzemeltető Legenda Kft. a cégalapítás 28. évfordulójának ünneplésével egybekötve, 2018. május 2-3-án mutatta be az érdeklődőknek GONDOLA névre keresztelt, április végén fogalomba állt legújabb személyszállító hajóját, amely teljes egészében hazai tervezésű, gyártású és finanszírozású – kizárólag a vállalat rendelkezésére álló saját tőkéből megvalósított – s a rendszerváltás óta Magyarországon épített első nagyhajó (azaz legalább 40 m hosszúságú vízi jármű). A bemutató alkalmából a tulajdonosok meghívására a fedélzeten jártunk, s ezúton számolunk be az érdeklődőknek az ott tapasztaltakról.

Aki a GONDOLA nevet hallja elsőként minden bizonnyal Velencére asszociál, s lelki szemei előtt megelevenednek Canaletto és Bernardo Bellotto festményei, melyek egyebek közt a Serenissima jellegzetes járműveit is halhatatlanná tették. Mostantól a Budapestre látogató hajózást kedvelők egy dunai „gondolával” találkozhatnak a magyar fővárosban, amely azonban lényegesen többet tud, mint az észak-itáliai lagúnavárosban működő távoli rokonai. 

A budapesti GONDOLA a Legenda Kft. megrendelésére a balatonfüredi Pelsoproject Kft. Hajótervező Mérnökiroda és a Soproni Egyetem együttműködésében készült tervek alapján, a nyergesújfalui Msk. Steel hajógyárban épült új magyar városnéző hajó, amelyet a tulajdonos Legenda Kft. vezetői, Németh György igazgató és Hudacsek Miklós vezérigazgató mutattak be.

Németh György felidézte a cég 1990. május 1-én történt alapítása óta eltelt 28 esztendő legfontosabb eredményeit. Kiemelte magát az alapgondolatot, vagyis, hogy nem akartak a sokadik buszos városnéző túrákat szervező vállalkozás lenni, inkább hangjátékot írattak „Dunai legenda” címmel, amelyben a magyar fővárosnak a folyóról látható kulturális örökségi értékeiről azok alkotói vallanak – a királyi palotánál IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás és Ferenc József, a Lánchídnál Széchenyi István, stb. – mintegy megszemélyesítve a várost. A kezdeti 7-ről mára 45 nyelvre – köztük a (kezdettől fontosnak tartott) környező országok nyelveire – lefordított, folyamatosan elérhető hanganyag olyan sikeresen írja le Budapest népszerű turistalátványosságot jelentő Dunai panorámájának részleteit, hogy annak köszönhetően a cég hajói ma már naponta tizenkétszer indulnak el másfél órás útjukra. A kezdetben csak a kivilágított város szépségét bemutató esti városnéző programok ugyanis a „Duna Bella” programnak köszönhetően már nappal is elérhetők. Sőt: a cég hajójáratai a Margitszigetet is érintik, ahol az utasok a nekik kiosztott térképeket követve gyalogos és kerékpáros túraútvonalakon fedezhetik fel a hely nevezetességeit, majd a 45 percenként érkező hajók valamelyikén térhetnek vissza az indulási kikötőbe. A cég kezdetben a MAHART-tól bérelt járműveket, amelyeket később használtan vásárolt és átalakított saját járműparkra cseréltek: 2004-ben állt szolgálatba a LEGENDA, 2005-ben pedig a DELFIN I. és II., idén pedig megérkezett a teljesen új építésű GONDOLA, amely számos újdonsága mellett az egyetlen, saját fedélzeti konyhával rendelkező hajó Budapesten, így minden ételt a helyszínen készítenek, amely így teljesen frissen kerülhet a vendégek tányérjára… 

Hudacsek Miklós megvalósult álomnak nevezte az új hajót, amellyel most a Legenda Kft. a 29. szezonját kezdi meg. Hiszen 28 éve vártak arra a lehetőségre, hogy egy – saját ötletből és saját tőkéből, a cég saját igényeihez igazodó és a saját működési tapasztalatai alapján épült – kompromisszumok nélküli hajóval végezhessék a vendégek kiszolgálását. A GONDOLA gyártását két és fél éves tervezőmunka előzte meg; amelyet a balatonfüredi Pelsoproject Kft., a Legenda Kft. megrendelésére végrehajtott korábbi átépítések tervezője végzett, az ipari formatervezési feladatokban közreműködő Soproni Egyetemmel együttműködésben. A közös munka eredménye az új hajó, amelynek gyártása a korábbi Ganz Hajó és Darugyárból kivált mérnökök által Nyergesújfalun üzemeltetett hajógyárban kezdődött meg. A hajógyár orosz megrendelésre gyártott úszódaruk, holland megrendelésre készített nyílóbárkák után ma liftaknákat gyárt különböző luxus-óceánjárók számára, így örömmel fogadták annak a lehetőségét, hogy ismét hajót építhetnek. A kivitelezés másfél évet vett igénybe a vízrebocsátásig, amelyre 2017. október 30-án került sor. A végszerelést és a berendezést már Budapesten végezték el 2018. február végéig, amikor is kiállították a hajó végleges hajózási igazolványát. A GONDOLA alig két hete állt üzembe, s a bemutató idejére kivették a forgalomból. Eddig 6-700 ember volt kíváncsi a hajóra, amely a fő fedélzetén 180, a felső fedélzetén pedig 94 utast szállíthat (a maximális befogadóképességet eredetileg 320 főre tervezték, ám az utasok kényelmének növelése érdekében a létszámot végül csökkentették). Annak érdekében, hogy az utasok zavartalanul élvezhessék a kirándulást, minden üléshez tartozik egy fejhallgató, amelyen a Budapestet bemutató hangjáték a kiválasztott nyelven diszkréten meghallgatható, miközben a hajó kormányállásában elhelyezett hangszóró magyar nyelven közvetíti a bemutatót, lehetőséget adva ezzel a kapitánynak arra, hogy a hajó sebességét a bemutató üteméhez igazítsa. A felső fedélzet nyitott, az alsó pedig nyitható, ám szükség esetén – pl.: viharban – másodpercek alatt újra be is lehet zárni az oldalfalakat alkotó, síneken csúsztatható üvegpaneleket. A felső fedélzeti férőhelyeket nem értékesítik akkor, ha az időjárás-előrejelzés szerint eső várható. A hajón rendelkezésre áll 4 női és 4 férfi, valamint 1 mozgássérült mosdó. A felső fedélzeten büfé, alatta tökéletesen felszerelt éttermi konyha áll az utasok rendelkezésére, amely jelenleg egyelőre a DFELFIN I. és II. tartalék-konyhájaként üzemel (karbantartása, vagy a forgalomból más okból történő kiállás esetére). 

A bemutató különlegességeként ezután minden érdeklődő bejárhatta a hajót, amelynek ebből az alkalomból az összes, az utasok elől egyébként elzárt részébe – a gépházba, a konyhába, a kormányállásba – bemehettek, sőt a vállalkozó kedvűek egy rövid időre még a kormányt is átvehették. Megállapíthattuk, hogy a hajó minden mozdulatra nagyon gyorsan reagál és kifejezetten könnyen vezethető, így biztosra vesszük, hogy nemcsak kiváló fedélzeti szolgáltatásai és nagyvonalú berendezése, de navigációs tulajdonságai révén is eredményesen járul majd hozzá üzemeltetője további sikereihez, s bízunk benne, hogy idővel további, hasonló egységek, korszerű hazai tervezésű, gyártású és finanszírozású hajók követik majd.

További információk:

A hajó tervezéséről:

http://hajosnep.blog.hu/2017/10/11/legenda_szuletik_konferencia_a_design_heten

A vízrebocsátásról:

https://www.youtube.com/watch?v=3hoN7jtAFQQ

A kész hajóról:

http://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/gondola_/3521

https://www.facebook.com/legenda.hu/posts/1620281424747415

A bemutatón készült képek (Dr. Balogh Tamás felvételei):

A Magyar Honvédség megalapításának 170. és az első világháború befejezésének, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapításának 100. évfordulójára emlékezve indult második országjáró körútjára a Lajta Monitor Múzeumhajó 2018. március 29-én. Az április 3-május 21. közötti országjárás alkalmával Győr és Mohács között 11 kikötőben lesz látható a 147 éves hajócsoda.

A rendezvénysorozat programját a következő linken olvashatják az érdeklődők: http://www.militaria.hu/hirek/lajta-mozgasban.

A múzeumhajó közvetlenül az ünnepélyes átadását követően indult első ízben országjáró körútra 2010-ben, azzal a céllal, hogy a Duna-menti településeken is bemutatkozhasson, ismertsége, kedveltsége a lehető legszélesebb körben megalapozást nyerhessen. Az akkori tárlatvezetéseket egyesületünk tagjai biztosították, akik a hajó felújításában, berendezésben, ünnepélyes újrakeresztelésének megtervezésében és lebonyolításában, valamint rendszeres évi karbantartásában is tevékenyen közreműködtek (további információk: http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-1-szam; http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-2-szam; http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-3-szam; http://hajosnep.hu/hirlevel-archivum/2010-evfolyam-4-szam; http://hajosnep.blog.hu/2011/06/02/veget_ertek_a_leitha_emlekev_rendezvenyei).

A második országjáró út ünnepélyes nyitórendezvényére - a monitor hivatalos útnak indítására - 2018. március 29-én került sor a HM Hadikikötőben, Budapesten. A rendezvényre meghívást kapott a HM Budapesti Nyugállományúak Klubja, valamint egyesületünk tagja, Dr. Margitay-Becht András, aki különösen sokat tett a hajó megmeneküléséért és emlékének ápolásáért. Egyesületünk a szervezők kérésére a monitort kísérő rendezvényhajó fedélzetén berendezett időszaki kiállításhoz hat hajómodellt biztosított (Dr. Csák Zsolt és Kecskeméti József modellezők alkotásait).

Fotók: Farkas Judith.

2010-ben Komáromtól Bajáig tartó útján mintegy 10 000 látogató volt kíváncsi a hajóra. Bízunk benne, hogy az idei országjáráson, amely még több települést érint, ennél is nagyobb számban láthatják a páratlan hadtörténeti, ipari emléket jelentő hajót.

Jó utat kívánunk!

A Magyar Hajózási Országos Szövetség alapította "Magyar Hajózásért" érdemérem 2018. évi kitüntetettje egyesületünk tagja, Farkas Judith, a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum tulajdonos-igazgatója, aki egyesületünknek Horváth József kapitány úrral együtt immár a második olyan tagja, aki a díj történetében a magyar hajózásért végzett munkája elismeréseként a díjban részesült. Gratulálunk!

A díjátadó képei megtekinthetők a következő linken:

https://vimeo.com/258865305

https://www.youtube.com/watch?v=5XqXg-LOAiU&feature=share

A díjazott tevékenységének méltatása:

Farkas Judith az 1984. július 12-én megnyílt Zebegényi Hajózástörténeti Múzeum tulajdonosa és vezetője.

Kislány kora óta érdeklik a hajók, rajongással szereti a Dunát, és minden történetet érdeklődéssel hallgat, ami a hajózáshoz kapcsolódik. Vágya az volt, hogy akárcsak múzeumalapító édesapja, Farkas Vince, ő is hajóskapitány lehessen, de abban az időben lányok nem foglalkozhattak még ilyesmivel, így divattervezőnek tanult.

Édesapja halálát követően, 2007 óta vezeti a múzeumot, s ezalatt az idő alatt önállóan és a múzeumot támogató TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesülettel együttműködésben több nagysikerű rendezvényt hozott létre, amelyeken a hajózástörténet izgalmas fejezeteit ismerteti meg látványos időszaki kiállítások és érdekes előadások formájában egyebek között az évente megrendezésre kerülő „Múzeumok éjszakája”, a múzeum születésnapi rendezvényei, vagy épp’ a Budapest BoatShow látogatóival.

Nyolc termet megtöltő állandó kiállítóhelye – az ország első hajózástörténeti magánmúzeuma – pedig a múzeumalapító Farkas Vince több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként jelenleg is az ország legnagyobb hajózási magángyűjteménye. A tárgyak nagy része 1987 óta nemzeti kincsként országos védettség alatt áll. Sokrétűsége és a különböző korosztályok igényeihez igazodó tárlatvezetés miatt a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum a gyermekek körében is nagy népszerűségnek örvend. A folyamatosan gyarapodó folyam- és tengerhajózási emlékeknek immár csak egy része mutatható be az eredeti kiállítóhelyen. Ezért Farkas Judith új, jóval nagyobb és korszerűbb kiállító tér megvalósítását tűzte ki célul. 

Tevékenységét az általa adományozott kitűntetéssel 2011-ben a Honvédelmi Miniszter is elismerte.

További információk a múzeumról: http://hajosnep.blog.hu/2012/07/12/dr_lengyel_arpad_hagyateka_zebegenyben

További információk a 2017. évi díjátadóról: http://hajosnep.blog.hu/2017/03/06/mozgalmas_hetvege_418

2018. február 23-án, életének 69. évében hosszan tartó súlyos betegség következtében elhunyt Tuska Lajos tagtársunk, egyesületünk modellező tagozatának kiváló tagja.

1948. június 20-án született Budapesten. 14 éves korától a Magyar Honvédség támogatásával végezte tanulmányait, többek között zeneművészeti iskoláit is, melyeket befejezve a honvédség 32. Budapesti Őr- és Díszezredben teljesített hivatásos szolgálatot 1996-ban történt nyugállományba vonulásáig.

Többszörösen elismert hajómodellező mesterként kezdettől fogva rendszeresen részt vett a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület munkájában, közreműködött az egyesület kiállításainak megszervezésében. Nagy türelemmel és aprólékos részletességgel kidolgozott, kizárólag kézzel készített modelljei általános elismerést keltve a hazai és nemzetközi versenyek kedvelt látványosságai, az egyesület kiállításainak valódi díszei voltak. Katonai tiszteletadás mellett történt búcsúztatására és temetésére 2018. március 6-án 12 órakor került sor Budapesten, a Megyeri úti temetőben.

Alkotásaival emlékezünk rá.

Fentről lefelé: 1) Friedrich Wilhelm zu Pferde, brandenburgi fregatt, 1684; 2) San Felipe, spanyol sorhajó, 1690; 3) Rother Löwe, brandenburgi galeon, 1597; 4) Cacafuego, spanyol bombázó ketch, 1800; 5) 40 ágyús amerikai fregatt, 1790; 6) Grosse Yacht, holland, majd porosz uralkodói rendezvényhajó, 1678; 7) Trois Lis, francia mistico, 1750.

For those looking for a special book:

The book by the president of our association, Dr. Tamás Balogh, about the history of the ocean liner STATENDAM (II), which operated between 1914-1918, the "Dutch TITANIC", will be published in July, illustrated with many pictures of the biggest collectors, which have not been published anywhere before. The volume contains detailed and important information, contemporary accounts and the results of diving expeditions to the wrecks. The synopsis of the volume Dutch TITANIC can be downloaded by clicking to here. Sample pages are available here. The story of the famous ocean liner has never been fully explored in the 100 years since its sinking. The 160-page volume, illustrated with 210 pictures, is not available in bookstores.

Those who are interested in the volume, with their purchase, also support the publication of the large Liner book entitled "Ocean liners - the encyclopedia of ocean-going passenger ships", presenting the characteristics of ocean liners. The synopsis of the encyclopedia can be downloaded by clicking to here. Sample pages are available here.

More information about the Author, the publication, the launch and public reception of the book.

Azoknak, akik különleges könyvet keresnek:

A legnagyobb gyűjtők számos, eddig még sehol sem publikált képével illusztrálva jelenik meg júliusban egyesületünk elnöke, Dr. Balogh Tamás könyve az 1914-1918 között működött STATENDAM (II) óceánjáró, a "holland TITANIC" történetéről. A kötet részletes és fontos információkat, korabeli beszámolókat és a roncsokhoz vezetett búvárexpedíciók eredményeit tartalmazza. A Holland TITANIC c. kötet szinopszisa letölthető itt. Mintaoldalak elérhetők itt. A híres óceánjáró történetét az elsüllyedése óta eltelt 100 évben még soha nem dolgozták fel teljes körűen. A 160 oldal terjedelmű, 210 képpel illusztrált kötet könyvesboltokban nem kapható.

Azok, akik érdeklődnek a kötet iránt, vásárlásukkal egyben az óceánjárók jellegrajzait bemutató, az "Óceánjárók – az óceánjáró személyszállító hajók enciklopédiája" című nagy Liner-könyv megjelenését segítik. Az enciklopédia szinopszisa letölthető itt. Mintaoldalak: itt

További információk, kapcsolat és előrendelés: baloghtamas@ymail.com.

Frissítés:

Fotóriport a könyv nyomdába adásáról: itt.

Fotóriport a könyv első nyilvános bemutatójáról, Belfastban, az egykori Harland & Wolff Hajógyárban, a hajó szülőhelyén, napra pontosan a hajó elsüllyesztésének századik évfordulóján: itt.

Olvasói visszajelzések a kész könyvről: itt.

Minden kedves tagtársunknak, az érdeklődőknek és támogatóknak köszönjük, hogy 2017-ben is velünk voltak és megtiszteltek figyelmükkel, bátorítottak kitartásukkal. Boldog karácsonyt és újévet kívánunk mindenkinek!

Akik emlékeznek Herman Wouk „Háború és emlékezés” c. 1971/1978-as regényfolyamára (Forrongó világ, a Háború szele, Háború, Végső győzelem), amely a háborús események által a földgolyó különböző részeire sodort amerikai Henry-család tengerésztisztként és diplomataként szolgáló férfitagjainak történetét beszéli el, azokban ismerős érzéseket ébreszthet Izolde Johannsen (a magyar Dénesi Ildikó) – egyesületünk tagjának – könyvsorozata. „A birodalom tengeri bástyái” páratlan történelmi – politika-, had- és családtörténeti – háttérkutatások alapjára emeli a második világháborús német haditengerészet nyílt tengeri hadműveleteinek regényes bemutatását. A könyvek egyaránt hiteles történelmi források és lebilincselő írói alkotások. Megvalósításuk valódi ismeretterjesztés. A történtek feldolgozására sok esetben máig nem került sor az összefüggéseket feltáró jelleggel (a résztvevők az emlékirataikban számoltak be a velük történt eseményekről, de az elemző célú, szisztematikus feldolgozás jórészt elmaradt, az első világháborús német flotta hadműveleteit értékelő alapos elemzéshez hasonló kutatást a német haditengerészet a második világháború után nem végzett, csupán az 1960-as, ’70-es években kezdődött tudományos vita a kérdésről). Nem véletlen tehát, hogy az első kötet német nyelvű kiadására már egy német kiadó is jelentkezett. A sorozat harmadik kötetének megjelenése alkalmából Dr. Balogh Tamás az íróval beszélgetett:

B.T.: Mi ez a sorozat, s mi a célja?

I.J.: "A birodalom tengeri bástyái" című történelmi regénysorozat a második világháborús Németország haditengerészetének (Kriegsmarine) bemutatása, a nagy felszíni hadihajók történetén és kapitányaik életrajzán keresztül. A munka célja pedig az, hogy új szemlélet és megközelítés segítségével közelebb hozza az Olvasóhoz a tárgyalt történelmi kort. A megközelítés újdonságát a történelmi események életrajzokba ágyazott feldolgozása jelenti, ami több szempontot érvényesítő megközelítésmódot jelent, az Olvasók számára pedig lehetőséget ad az összetettebb, árnyaltabb – a sematikus leegyszerűsítést kerülő – véleményalkotásra. Mindez szükséges, hiszen a történet a nemzetiszocialista Németországban játszódik, ezért a szereplőknek az ideológiához való viszonya különösen érzékeny kérdés (Paul Ascher fregattkapitány – a GRAF SPEE tüzérfőnöke – például az antiszemita nürnbergi törvények hatálya alá tartozott). Ebből a szempontból tehát a regényeken keresztül egy kicsit bepillanthatunk a horogkeresztes, piros-fehér-fekete egyen-tabló mögé is. Az utóbbi időben sokasodnak az ehhez hasonló kezdeményezések. A filmiparban például, hogy mást ne mondjak. A Sofie Scholl (2005), a Valkűr (2008), a Felolvasó (2009), a Könyvtolvaj (2013) c. filmeket bizonyára sokan ismerik. Ezek bizonyos szempontból mind illeszkednek ebbe a trendbe.

B.T.: Honnan jött az ötlet?

I.J.: Első, hajózási témájú regényem, a 2008-ban megjelent „Ronan kapitány” előmunkálatai idején csatlakoztam a TIT Hajózástörténeti Modellező és Hagyományőrző Egyesülethez (TIT HMHE), 2007-ben. Akkoriban az egyesület egyik kiemelkedő modellezője, a szemsebészként mikromodelleket építő Pék György mellett dolgoztam, az ő elbeszélései egészen más megvilágításba helyezték számomra a világháborús hadihajók történetét. Mivel az egyetemes történelemből elsősorban Európa modern kori történelme érdekel, 2015-ben létrehoztam a Kriegsmarine-kutatócsoportot, s azóta „hajózom”.

B.T.: Milyen alapokra van szükség az ilyen kiterjedt munkához, a háttérkutatáshoz és az összegyűjtött információk értékeléséhez?

I.J.: Bár történelmiregény-író vagyok, nem vagyok végzett történész. A munkát így számos tanácsadó, történész, tengerészkapitány (köztük egy volt NATO tiszt), hazai és külföldi hadászati- és modellező szakértők (például a TIT HMHE tagjai) – összefoglalóan: a Kriegsmarine-csoport – segíti. Ők nemcsak a forráskutatásban és -feldolgozásban, de a hajók berendezéseire, a hadműveletekre, sőt még a rendjelekre és az egyenruhákra vonatkozó szakkifejezések helyes használatában (az olykor bizony a magyarból már szinte teljesen kikopott tengerészeti szakszókincs helyreállításában) is pótolhatatlan segítséget nyújtanak.

B.T.: A történelmi objektivitás alapkérdése a dokumentáltság mértéke vagy éppen a hiánya. Mi a helyzet e téren a – fikciós elemeket is alkalmazó – regényírásban?

I.J.: A fennmaradt írott forrásanyag a történelmi hűség objektív korlátját jelenti. Ebből a szempontból az egykori szemtanúk ma már kordokumentumnak számító személyes visszaemlékezéseinek az objektivitása is viszonylagos (a személyes látásmódnak és a visszaemlékező rendelkezésére álló információk korlátozottságának köszönhetően). Ennek alapján elmondható: a fennmaradt források megismerhető tényanyaga, a regényekben is az elvárható történelmi hűségnek megfelelően szerepel. Minden más az írói képzelet műve. Itt tehát a fikció csak keretek közé szorítva érvényesülhet: a száraz tények és a szakmai tartalom párbeszédes formában történő átélhetővé tételéhez, egy-egy szituáció, jelenet elmélyítéséhez szükséges mértékben. Az ábrázolt karakterek jellemfejlődése, vagy éppen azok a bizonyos „regénybe illő kalandok” tehát ebben az esetben nem tartoznak az alkotói szabadság fikciós elemekkel pótolható részei közé. A történelmiregény-író munkája sokkal inkább a történészére, mint a regényíróéra hasonlít…

B.T.: Az eddig megjelent kötetek már három hadihajó történetét feldolgozták. Hogyan folytatódik a regényfolyam?

I.J.: A sorozat hat regényből áll, amelyek közül eddig három készült el. Az ADMIRAL GRAF SPEE (A birodalmi kalóz), a BISMARCK (Gránátok a becsületért) és az ADMIRAL SCHEER (Kalandor a tengeren) történetét a SCHARNHORST és a GNEISENAU története (A furfangos fivérek), valamint a TIRPITZ regénye (Észak magányos királya) követi majd. Az utolsó kötet pedig Erich Raeder, a haditengerészet vezetőjének életrajzi regénye lesz (A birodalom tengeri bástyái). Ő az, aki a flottánál – Wilhelm Canaris és Karl Dönitz mellett – igazán közel állt a tűzhöz, részese volt az újbóli felemelkedésnek, az elkerülhetetlen bukásnak, végigasszisztálta a napokat, éveket. A megelőző öt regény tanulságai az utolsó kötetben összegződnek.

B.T.: Hol lehet nyomon követni a munka előrehaladását, s honnan tájékozódhatnak az érdeklődők a legfrissebb fejleményekről?

L.J.: Minden kötetnek önálló tematikus web- és közösségi oldal készült, amelyek minden aktuális információt megosztanak a látogatókkal.

Az eddig megjelent kötetek fülszövege és a további információk elérhetősége:

A birodalmi kalóz: 1939. augusztus 21. Az ADMIRAL GRAF SPEE német birodalmi páncéloshajó Hans Langsdorff parancsnok vezetésével a legnagyobb titokban elhagyta a wilhelmshaveni kikötőt. Ellátó-hajója, az ALTMARK, Heinrich Dau kapitánnyal az élén már augusztus 6-án útnak indult. A két hajó fiatal, tettre kész legénysége izgatottan figyelte a hazai és a külpolitikai híreket. A két parancsnok kivételével egyikük sem sejtette, hogy mi a célja a kihajózásnak. Langsdorff és Dau parancsnoki kabinjának biztos rejtekén egy-egy lezárt, titkos boríték lapult, melyet csak a háború kitörésekor nyithattak fel… http://abirodalmikaloz.blog.hu/, https://www.facebook.com/abirodalmikaloz/

Gránátok a becsületért: 1940 tavasza. Az ADMIRAL GRAF SPEE páncéloshajó tisztjei titkos szervezetek és segítőkész németbarát argentin családok közreműködésével egymás után hazaszöknek és újra szolgálatba állnak. Az elpusztult zászlóshajó megüresedett helyét egy alvó óriás veszi át. A BISMARCK, a Nagynémet Birodalom új büszkesége. Az épülő csatahajó az olvasó szeme láttára elevenedik meg hogy az istenek játékszereként egy eposzi küzdelem részese legyen. Günther Lütjens tengernagy, a flottaparancsnok, Ernst Lindemann sorhajókapitány, Paul Ascher fregattkapitány és báró Burkard von Müllenheim-Rechberg sorhajóhadnagy sorsa fonódik egybe, amikor a nagyszerű hadihajó elindul első útjára… http://granatokabecsuletert.blog.hu/, https://www.facebook.com/granatokabecsuletert

Kalandor a tengeren: Az ADMIRAL SCHEER páncéloshajó legénysége új parancsnokot kapott. Csak annyit tudtak róla, hogy az Északi-tengeri Biztonsági Parancsnok vezérkari főnökeként dolgozott. Tehát inkább tudós, mint katona. Valaki hallotta, hogy már szagolt puskaport, harcolt Jütlandnál. Akkor mégsem lehet fakezű irodakukac.

– Minden ember a tatfedélzetre!

Nem kellett kétszer mondani. Fegyelmezett sorokban, szálfaegyenesen álltak, csak a szemük járt. Az idegen méregdrága brazil szivart szív.

Ez igen jó jel

– Theodor Krancke, sorhajókapitány! Az ADMIRAL SCHEER parancsnoka!

https://www.facebook.com/kalandoratengeren/

B.T. Végül néhány olvasói értékelés:

„[…] érezni a szétszakadt páncéllemezek közt beszálló vízpermetet, a kordit szúrós szagát, az égett fa és műanyag nehéz füstjét […] a zárt térben robbanó gránátok okozta elképzelhetetlen káoszt és hangzavart […] a Birodalmi kalóz gyűjteményem egyik jeles darabja…” – Mihály István

„Mindenkinek ajánlom, még annak is, aki nem szereti a háborús könyveket. […] az írónő gyönyörűen leírja az emberi sorsokat, érzelmeket és a történéseket. Úgy érezzük, hogy ott vagyunk azon a hajón, az események forgatagában... Hiteles, pontos leírást ad mindenről. A történet érdekességét fokozza, hogy nem csak csupán a harcról ír, hanem belefonja a családokat is, akik otthon maradtak, akik várják vissza fiúkat, férjüket, apjukat...” – Lévai Valéria

„A DE!book egyetlen íróhölgye elképesztően sokoldalú: miközben választott szakmájában is kitűnően teljesít, a történelmi koncepcióktól a fantasyn át az életrajzi megemlékezésekig igazán széles palettán mozog alkotóként is.” - DEBook!, irodalmi fesztivál

További információk a szerzőről: http://izoldejohannsen.ucoz.hu/

További információ a regények hátterét adó német tengerészeti stratégiáról (Dr. Balogh Tamás tanulmánya): https://m.blog.hu/ha/hajosnep/image/elemzes_20171104_2.pdf

Az alábbiakban néhány olyan hajós vonatkozású eseményen készült képet szeretnénk a kedves érdeklődőkkel megosztani, melyeken egyesületünk tagjai is részt vettek, illetve koszorúztak:

• 2017-es Tengerészeti Világnap a MATE rendezésében

• Dr. Lengyel Árpád sírjának koszorúzása A megemlékezésen beszédet mondott 2015-ben Ákos György tagunk (beszéd letöltése), 2016-ban pedig Bauer József tagunk (beszéd letöltése).

• A budapesti, Logodi utcai Tűzszerész Emlékmű koszorúzása

• Modelltalálkozó Pálvölgyi József tagtársunknál

A felvételeket többségében Hajózástörténeti Tagozatunk vezetője és pénztárosunk, Ákos György készítette.