Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

"A SZENT ISTVÁN csatahajó és roncsainak kutatása - rendhagyó előadás a legmagyarabb hadihajó szolgálatba állításának 110. és magyar részvételű kutatásának 30. évfordulóján szegedi búvárokkal" címmel tart előadást az elsüllyedt csatahajó kutatásában résztvevő Dr. Balogh Tamás, egyesületünk elnöke, a Magyar Búvár Szakszövetség tudományos alelnöke a Szegedi Tudományegyetem 29. Őszi Kulturális Fesztiválja keretében.

Az SZTE Kulturális Iroda szervezésében az egyetem Őszi Kulturális Fesztiváljának programsorozata keretében 2022-ben már alkalma nyílt egyesületünk, illetve az RMS TITANIC Magyr Kutatócsoport tagjainak közreműködni a fesztivál programjainak megvalósításában, hajós, illetve búvár(régészeti témájú előadásukkal. Az ennek köszönhetően idén kapott hasonló előadás-felkérés nyomán a 2025.11.16-án 110 éve szolgálatba állított és a magyar búvárok által idén 30 éve folyamatosan kutatott SZENT ISTVÁN csatahajó és roncsai kutatásának történetére emlékezünk.

Az előadást és az azt követő beszélgetést az osztrák-magyar haditengerészet csatahajóit bemutató modellkiállítás kíséri, melyen megtekinthetők a többszörös hajómodellező világbajnok, Dr. Hűvös Ferenc alkotásai. A csatahajó és a roncsok kutatásának máig tartó történetét bemutató vetített képes előadást a szegedi helyszín okán a történeti és a roncskutatások szegedi résztvevői - Gajó Gusztáv, Pintér Tibor és prof. dr. Rovó László, a házigazda egyetem rektora - is megtiszteli részvételével. A szegedi búvérok az előadást követő beszélgetés során megosztják az érdeklődőkkel az expedíciók végrehajtása közben a helyszínen, illetve a kutatás során szerzett személyes talpasztalataikat (többek között olyan érdekességekre is kitérve, mint a csatahajó szegedi tengerészei, köztük Pintér Ferenc története).

Az esemény helyszíne: Szegedi Tudományegyetem, Klebelsberg Könyvtár, földszint AudMin. (6722 Szeged, Ady tér 10.). Időpontja: 2025.11.18. péntek: 17:00 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.




A 2025. augusztus 20-i ünnepi programok alkamából egyesületünk és a Magyar Búvár Szakszövetség együttműködésében megtartott rendezvények: itt.

További információk a csatahajóról:

Elemzés a legújabb expedíciós eredményekről a National Geographic Magazinban: itt.
Összefoglaló a süllyedés centenáriumán a National Geographic Magazinban: itt.
Összefoglaló a hadihajó történetéről elsüllyedése centenáriumán egyesületünk honlapján itt.
Beszámoló a 2008. évi expedícióról a National Geographic Magazinban: itt.  
Beszámoló a 2008. évi expedícióról a Hajózástörténeti Közleményekben: itt.
A csatahajóról egyesületünk elnöke közreműködésével 2002-ben készült könyv: itt és film: itt.
A könyv recenziója a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain: itt.
Egyesületi modellezőink alkotásai a Hadtörténti Múzeum centenáriumi kiállításán 2018-ban: itt.
Dr. Hűvös Ferenc csatahajó-modellje egyesületünk komáromi állandó kiállításán 2013-ban: itt.
A csatahajó roncsai közül felszínre hozott tárgyak időszaki kiállítása Eszéken, 2011-ben: itt.
A csatahajó szolgálatba állításának 110. évfordulójára emlékező kiállításunk 2025-ben: itt.

Olvasóink bizonyára emlékeznek a japán Watanabe Yumi korábbi munkájára, amiről annak idején honlapunkon is beszámoltunk, s amit a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) óceánjáró 3D modelljének elkészítése érdekében végzett a Tiny Sailor’s World nevű számítógépes Roblox-játék számára. Nos, a hajóépítő mérnöki tanfolyamot végző tanuló azóta újabb projekttel jelentkezett, ezúttal az 1914-ben belga megrendelésre építeni kezdett – de a háború miatt végül meghiúsult – NEDERLAND óriásgőzös terveit rekonstruálta és tette közzé 2025. november 1-én. Egyesületünk elnöke ebből az alkalomból kérdezte az alkotót.

B.T.: Rendkívül érdekesnek tartom az Ön legújabb munkáját, mivel a tervezett, de végül fel nem épült óceánjárók terveinek rekonstrukciója egyáltalán nem magától értetődő feladat. Hiszen a tervek – ha fennmaradtak egyáltalán valamelyik közgyűjteményben – jó eséllyel nem, vagy csak nehezen kutathatók (nagy valószínűséggel a közgyűjteményi anyag nem feldolgozott részében raktározzák őket). Különösen igaz ez akkor, ha a hajó terveit nem is véglegesítették, illetve az építkezés alatt még módosították is. Igaz ez a NEDERLAND esetében is, melynek építés-történetéről korábban egyesületünk honlapjának olvasói is értesülhettek. Ön most, 2025. november 1-én tette közzé munkája eredményét, a hajó tervkészletének rekonstrukcióját. Ezzel egy több, mint egy éve tartó kutatómunkát tudott sikerrel befejezni. Elmondaná a magyar olvasóknak, hogy miért és hogyan kezdett hozzá ehhez a vállalkozáshoz? Mi volt a személyes motivációja és miért éppen ezt a hajót választotta? 

W.Y.: A XIX.-XX. század fordulóján épült németalföldi – belga és holland – óceánjárók története régóta foglalkoztat. Amikor 2021 nyarán kapcsolatba léptem Önnel, pont a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) történetét kutattam. 2024 augusztusában is épp a STATENDAM tervei nagy felbontású másolatának beszerzésén dolgoztam, amikor levelet írtam az északírországi Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum (Ulster Folk and Transport Museum) kutatószolgálatának, amely arról értesített, hogy gyűjteményükben fellelhetők a végül fel nem épült NEDERLAND óceánjáró fedélzeteinek általános elrendezési rajzai. Ezek a dokumentumok a kutatók számára igazi újdonságot jelentenek, mivel sem akkor nem voltak, sem azóta nem hozzáférhetők, ráadásul a múzeum azt is közölte, hogy nem tudják, mikor digitalizálhatják őket. A múzeum munkatársai által a tervekről készített fényképeket viszont elküldték nekem. Ezeket látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a képek felhasználásával rekonstruáljam és a nyilvánossággal is megosszam a NETHERLAND terveit, hogy a kutatók pontosíthassák a hajóról alkotott elképzeléseiket.

Ezen kívül akkor éppen az első tanévem második felévében jártam az egyetemen, ahol azt a feladatot kaptuk, hogy alkossunk valamit a projektjeinkhez. A gyűjteményemben található számos hajó (például az AWA MARU, stb.) tervrajza közül, a németalföldi hajók iránti érdeklődésem miatt a NEDERLAND rekonstrukcióját választottam, hiszen amikor először hallottam a JUSITICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III.) negyedik testvéréről, azonnal kíváncsivá tett. A hajót övező rejtély a megismerhető részletek korlátozottsága ellenére csak megerősítette az elhatározásomat, hogy gondos rekonstrukcióval életre keltsem, ezért úgy döntöttem, hogy a NEDERLAND 3D-s modelljét fogom elkészíteni. Reméltem, hogy a munka eredményeként egyszer valaki talán ahhoz is kedvet kap majd, hogy teljes egészében, fizikai valójában is felépítse a hajó modelljét. Mivel Ön már jó sok óceánjáró tervrajzát feldolgozta, 2024. októberében az Ön tanácsát kértem, hogy megtudjam, mit javasol a tervek modellépítéshez megfelelő színvonalon történő rekonstrukciójához.

1.ábra: A NEDERLAND fő építési paraméterei és építése az építkezés kezdeti szakaszában, s a csaknem teljesen elkészült kettős hajófenék (a fényképek forrása: Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum).

B.T.: Amit végül lényegében teljesen önállóan sikerült megvalósítania, sok-sok részletre kiterjedő, alapos elemzőmunka eredményeként. Hiszen kifejezetten a NETHERLAND esetében a tervek Belfastban történt azonosítását megelőzően csak nagyon kevés információ állt rendelkezésre a hajó szerkezetéről és fedélzetei általános elrendezéséről. Milyen kihívásokkal találkozott a rekonstrukció során, és hogyan kezelte ezeket?

W.Y.: A NEDERLAND terveinek újra-alkotása egy kimerítő, mégis igen kifizetődő folyamat volt. Korlátozott és torz forrásanyagból dolgozva kellett nekilátnom, hogy rekonstruálhassam a tervkészletből azt a keveset, ami megmaradt. 2025. őszén már körülbelül egy éve rendelkeztem az eredeti tervek fotómásolatával, de addig csak keveset foglalkoztam velük. Szeptemberben azonban úgy döntöttem, hogy közzéteszem őket, noha a fennmaradt anyag az állapota miatt jelentős tisztításra szorult. Mivel a NEDERLAND-ot a lehető legpontosabban és legszebben – a valaha részben felépült, majd visszabontott hajó lényegét megőrizve – szerettem volna bemutatni, világossá vált, hogy releváns analógiákkal kell kitölteni a tervkészlet hiányosságait. Márpedig ilyen hiányosságok akadtak szép számmal.

A NEDERLAND-ot ugyanis eredetileg arra tervezték, hogy a belga Red Star Line hajótársaság számára valaha épített legnagyobb hajóként szolgáljon, csakhogy a hajótest építését leállították az első világháború kitörése miatt, 1914 őszén. A fedélzetek egyes részletei ekkor még bőven a tervezés szakaszában voltak, így az építés lemondását követően az általános elrendezési rajzok kidolgozását sem folytatták. A tervanyag így számos területen befejezetlen, vagy hiányos maradt. Ezért aztán a NEDERLAND terveinek lehető legpontosabb rekonstrukciójához az eredeti források (a fennmaradt tervek és fényképek) mellett az építő hajógyár számos hasonló kortárs gyártmánya – a BRITANNIC, a JUSTICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III) – tervezésre gyakorolt esetleges hatását vizsgáló értelmező munkára, és annak eredménye alapján a szükségeshez képest a nem kellően részletes tervek némi módosításra, kiegészítésére is szükség volt. Ez az elemzés tette ki a munka nagy részét. Ha az elemzés eredményeként egy-egy kérdésre sikerült választ kapni, azután a többi munka – a rajzolás – már gyorsan ment.

2. ábra: Fent a NEDERLAND általános elrendezési rajzairól az Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum kutatószolgálatától kapott fényképek, lent pedig a rövidülés miatti torzulásokat kiküszöbölő digitális manipuláció eredménye (forrás: Watanabe Yumi).

3. ábra: Balra a NEDERLAND általános elrendezési rajzai a múzeumtól kapott perspektivikus fotók a visszatorzításuk után. Ez a rajz jelentette a további munka kiindulópontját, amely 2025 szeptemberében a jobbra látható eredményekkel járt (forrás: Watanabe Yumi).

2025. szeptember 7-re a csónakfedélzetet, valamint az A és a B fedélzet nagy részét már befejeztem, s szeptember 15-ig a C-D, szeptember 27-ig pedig az E fedélzetek is elkészültek. Részéletes elemzés alapján alakult ki – annak alapján finomhangolásra szorult – a C fedélzeten a tatfedélzeti kórház, az orrfedélzet és a harmadosztályú sétafedélzet, a D fedélzeten pedig a hátsó harmadosztályú sétánynak és az elülső legénységi szállásnak fenntartott terület, valamint a horgonycsörlő környezete. Október elejére sikerült 90%-os készültséget elérni, s a hónap közepére a hajótest és a felépítmények ablakkiosztása is véglegessé vált, és már csak a kötélterv rekonstrukciója maradt hátra, ami azért jelentett nehéz feladatot, mivel a NEDERLAND számára készült tervkészletben ilyen tervlap egyáltalán nem maradt fenn.

A rekonstrukciós folyamat során számos technikai problémát is észleltem. A hajótestet például többször újra kellett rajzolni, hogy kijavítsam az eredeti tervekről készült reprodukciók változó minőségéből és a forrást jelentő tervekről készült fényképek perspektivikus torzulásából eredő hibákat, különösen az alsó fedélzetek hátsó részén, a ballaszttartályok környékén, illetve az elülső harmadosztályú bejáratoknál és lépcsőházaknál, valamint az A-fedélzeti élelemraktárt az I. osztályú konyhával, illetve az F fedélzeti legénységi szállásokat az E fedélzeti gépész-szállásokkal összekötő lépcsőknél, valamint a cserélhető osztályokon belüli egyes területeken. Ezek korrekciójával a fedélzeti kabinok mérete is megváltozott.

B.T.: Hogyan zajlott az elemző munka ezeken a kritikus részeken? 

W.Y.: Az élelemraktár és a konyha elrendezése tekintetében össze kellett hasonlítani a BELGENLAND, és a másik két referenciahajó, a JUSTICIA és a STATENDAM (III) terveit. A BELGENLAND sokkal részletesebb és átfogóbb általános elrendezési tervekkel rendelkezett, amelyek – a JUSTICIA és a STATENDAM (III) nagyrészt sematikus (csak a helyiségek körvonalát feltűntető) terveivel ellentétben – világosan megmutatták a konyhán belüli számos speciális funkciójú helyiséget. Érdekes kihívásnak bizonyult eldönteni, hogy ezek közül vajon mely helyiségeket adaptálták a NEDERLAND-ra is. Ez a döntési folyamat a három referenciahajón található különféle helyiségek és a közös jellemzőik számbavételével kezdődött. A zöldség-, hús- és halraktárakat, s a mészárszéket a két konyha közé csoportosították. A gyümölcs- és virágraktárakat pedig a hűtőterek közelébe helyezték, mint a BELGENLAND és a STATENDAM esetében. A pékséget és annak kemencéit a cukrászattal párhuzamosan alakították ki, a működési hatékonyság érdekében. A BELGENLAND-on volt egy külön kenyértároló helyiség is, ami a többi hajóról hiányzott. A bárok általában a konyhák sarkaiban helyezkedtek el, míg a kávérekesz az első osztályú konyha elülső részét, vagy egyes elrendezésekben a másodosztályú konyha hátsó részét foglalta el, mint például a STATENDAM-on. A főszakács irodája az első osztályú konyha hátsó részén, a jobb oldalon helyezkedett el.

4. ábra: A NEDERLAND konyhai helyiségcsoportjának (balra lent) megtervezéséhez alapul vett elemzés és a figyelembe vett analógiák: jobbra fent a JUSTICA, középen a BELGENLAND, alul a STATENDAM (III) tervei (forrás: Watanabe Yumi).

5. ábra: A NEDERLAND fent látható fennmaradt eredeti általános elrendezési rajzain a konyhai helyiségcsoportnak csak a külső határoló-falai látszanak. Ezt a teret kellett kitölteni tartalommal, a 4. ábrán látható elemzés eredményeként. Így alakult ki a lent látható elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

B.T.: És mi a helyzet a hajóablakokkal, a kötélzettel és a gépészeti terekkel? 

W.Y.: A hajóablak-elrendezés hiteles rekonstrukciója különösen nehéz feladatnak bizonyult. A BELGENLAND-on látható mintázatok vizsgálatával és a JUSTICIA általános elrendezésével való összehasonlítás számos olyan következetességet hozott a felszínre, amely befolyásolta a hajóablakok elrendezését a NEDERLAND esetében. Az egyik érdekes terület a C fedélzeti hátsó másodosztályú sétány volt, ahová a fennmaradt dokumentáció szerint nem terveztek szélvédő ablaksort. A JUSTICIA-t eredetileg szintén ilyen ablaksor nélkül tervezték, de később – a végszerelési fázisban – mégis úgy döntöttek, hogy beépítik ezt a területet, a NEDERLAND terveit ezért hasonlóan módosítottam.

6. ábra: Az ablakkiosztás pontosítása. Fent a JUSTICIA eredeti általános elrendezési rajzának és hosszmetszetének C-fedélzeti részlete a II. osztályú sétafedélzettel, s a mellette látható fotón a végszereléskor beszerelt szélvédő ablaksor. Lent balra a NEDERLAND eredeti általános elrendezési rajzának azonos része, lent balra pedig az analógia figyelembevételével korrigált elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

Ezután jött a következő meglepetés, amennyiben egyetlen eredeti anyag sem maradt fenn, amelyet a hajó kötéltervének elkészítéséhez alapul vehettem volna. Ez egyszerre tette kihívásokkal és értelmezési nehézségekkel telivé a folyamatot, így a kötélzet rekonstrukciója különösen bonyolult feladatnak bizonyult. A valószínűsíthető konfiguráció meghatározásához ezúttal a BRITANNIC, a JUSTICIA és a BELGENLAND terveire, építői modellekre és korabeli fényképekre hagyatkoztam. Kezdetben a JUSTICIA-éhoz hasonló konfigurációt fogadtam el, a további elemzés azonban kimutatta, hogy ez a terv zavarta volna a raktárnyílásokat kiszolgáló árbocdaruk karjainak működését. A BELGENLAND kötélterve ezért alkalmazhatóbbnak bizonyult, így végül ezt választottam a NEDERLAND terveinek rekonstrukciójához. Az árbocdaruk karjainak elhelyezése további bonyodalmakat okozott, mivel a hajó fennmaradt tervein nem voltak ilyen szerelvények feltüntetve, a méreteket és az elrendezést ezért a JUSTICIA tervei alapján határoztam meg. A NEDERLAND terveire így 45 láb (13,7 m) hosszú oszlop- és 60 láb (18,3 m) hosszú árbocdaru-karok kerültek. Elhelyezésük tervezési kihívást jelentett, mivel a hosszuk ütközött a szomszédos szerelvényekkel és mentőcsónak-darukkal. Több iteráció után végül egy optimális – bár kissé szokatlan – tárolási konfigurációt sikerült kidolgozni, ami sikeresen összeegyeztette a működési praktikumot és a megjelenés vizuális egyensúlyát.

7. ábra: A NEDERLAND kötél- és daruterve, amelyet a JUSTICIA (balra fent) és a BELGENLAND (jobbra fent) kötél- és daruelrendezése befolyásolt (forrás: Watanabe Yumi). 

Ami a gépészeti tereket illeti, a NEDERLAND meghajtórendszere különösen érdekes, mivel a bizonyítékok arra utalnak, hogy hasonló – ha nem azonos – gépészettel rendelkezett, mint a BELGENLAND és a JUSTICIA.

8. ábra: A JUSTICIA, a BELGENLAND és a NEDERLAND kazán- és gépházai általános elrendezésének összehasonlítása.

A NEDERLAND-ot 12 db kétvégű kazánnal tervezték, amelyeket három, egyenletesen elrendezett rekeszben helyeztek el. A kazánok négyhengeres, háromszoros expanziójú dugattyús motorokat és egy központi helyzetű, alacsony nyomású gőzturbina kombinációját látták volna el gőzzel. Ezzel a gépelrendezéssel a NEDERLAND valószínűleg a kortársaihoz hasonló teljesítményt mutatott volna. A cirkáló-far előnyösebb hidrodinamikai tulajdonságokkal rendelkezett, mint a JUSTICIA kosár alakú tatja, mivel jobb áramlást, s így fokozott meghajtási hatékonyságot tett lehetővé. A hasonló tonnatartalmú és gépészeti felszereltségű hajók üzemi sebessége alapján a NEDERLAND valószínűleg a JUSTICIA-val azonos üzemi sebességet ért volna el, esetleg valamivel jobb üzemanyag-fogyasztás és könnyebb kezelhetőség mellett.

Ezen munkafolyamatok elvégzését követően állt össze a végleges rekonstruált tervkészlet, melyet látva mindenki képet kaphat arról, hogy milyen is lett volna ez a hajó, ha felépül.

9. ábra: A NEDERLAND rekonstruált általános elrendezési rajzai (forrás: Watanabe Yumi).

10. ábra: A NEDERLAND rekonstruált kötélterve (forrás: Watanabe Yumi).

11. ábra: A NEDERLAND remekbe szabott profilja. Watanabe Yumi munkája.

B.T.: Az interjú végén nem maradt más hátra, mint, hogy megköszönjem Watanabe Yuminak, hogy a rendelkezésemre állt, s a munkáját, amely igazán nagyszerű eredmény hozott. Örülök, hogy beszámolhattam róla. Megtiszteltetés, hiszen emlékezetes marad számomra a levele, amellyel 2024-ben hozzám fordult azután, hogy a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) 3D modellje elkészítése érdekében végzett munkáját a mostanihoz hasonló módon bemutathattam a nyilvánosságnak:

„Kedves Balogh doktor! Mélyen megérintett a cikke, amely bemutatja, hogyan jutottam el az egyszerű rajongástól odáig, hogy már a világ távoli részeiből is különféle adatokat gyűjtök. Nem is lehetnék hálásabb a munkájáért, hiszen ha korábban nem publikálta volna, akkor egészen más karriert választottam volna. […] Ennek köszönhető, hogy motivációt és bátorítást kaptam a hajókról szóló további cikkek írásához. Főként a Németalföld háromkéményes hajói járnak a fejemben: a JUSTICIA (STATENDAM II), a BELGENLAND, a NEDERLAND és a STATENDAM III. […] Továbbra is kutatni fogok az egyetemi éveim alatt, és remélem, hogy egy napon saját könyvet is kiadhatok.”

Meggyőződésem, hogy Watanabe Yumi a NEDERLAND terveinek rekonstrukciója érdekében végzett nagyszerű teljesítményével újabb, fontos lépést tett ezen céljai elérése felé. További jó munkát, eredményes kutatást kívánunk neki!

Our readers will probably remember the previous work of Yumi Watanabe from Japan, which reported on our website at the time, and which he did to create a 3D model of the ocean liner JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) for the computer game Roblox called Tiny Sailor’s World. Well, the naval engineering student has since come up with a new project, this time reconstructing the plan-set for the giant steamship NEDERLAND (which was started to be built in 1914 for Belgian order, but ultimately cancelled due to the World War I.), and published it on November 1, 2025. Dr. Tamás Balogh, the president of our association asked him in an interview on this occasion.

T.B.: I find your latest work extremely interesting, since reconstructing the plans of ocean liners that were planned but ultimately not built is not a self-evident task at all. After all, the plans – if they have survived in any public collection – are likely not publically available, or can only be researched with difficulties (they are most likely stored in the unprocessed part of the public collection material). This is especially true in case when the ship’s plans were not finalized before the keel laying, and were modified during construction. This is also true in the case of NEDERLAND, whose construction history was previously known to readers of our association’s website. You have now published the result of your recent work, the reconstruction of the ship’s plan set, on November 1, 2025. With this, you were able to successfully complete a research project that lasted more than a year. Could you tell the readers why and how you started this work? 

Y.W.: The history of the ocean liners built for the Low Countries - Belgium and the Netherlands - at the turn of the 19th and 20th centuries has long interested me. When I contacted you in the summer of 2021, I was researching the history of JUSTICIA (ex-STATENDAM II.), the ship about which you wrote a book three years before that. In August 2024, I was working on obtaining a high-resolution copy of the STATENDAM plans when I wrote to the Ulster Folk and Transport Museum in Northern Ireland, who informed me that they had general arrangement drawings of the decks of the cancelled ocean liner NETHERLAND in their collection. These documents are a real novelty for researchers, as they were not available at the time and have not been available since than, and the museum also said that they did not know when they would be digitized the set. However, they sent me photographs taken by the museum staff on the plans. Seeing these, I had the idea to use the images to reconstruct the plans of the NEDERLAND and share them with all those interested in order to make changes in public interpretation of the ship.

In addition, I was then in the second half of my first year at the university, where we have been tasked with creating something for our projects. Among the several sets of plans in my collection, such as those for Project 305 and Awa Maru, I chose to restore the NEDERLAND’s because of my deep attachment to the ships of the Low Countries. So, when I first learned of a fourth sister ship of the JUSTICIA, of the BELGENLAND, and of the later STATENDAM (III), my curiosity was immediately captured, despite the limited details that survived. The mystery surrounding her, only strengthened my determination to bring her back to life through careful reconstruction work, so I have decided to go with creating a rendition of the NEDERLAND from the retouched plans. I hoped that one day, someone might wish to model her in full form. Since you had made dozens of ship drawings, and I was curious about what you would suggest as to how I might be able to reconstruct the plans to a level suitable for modeling, I turned to you for advice in October 2024.

Fig. 1: The main parameters and building of the NEDERLAND in the initial stages of construction, and the almost fully completed double bottom (photo source: Ulster Folk and Transport Museum). Notice the ship under construction on the adjacent slipway, which is the BELGENLAND. In the background, another ship, the EURIPIDES, is visible.

T.B.: Which you managed to achieve essentially entirely on an independent way, as a result of a lot of detailed, thorough analytical work. In the case of NETHERLAND specifically, before the plans were identified in Belfast, very little information was available about the ship's structure and the general arrangement of her decks. What challenges you faced while achieving the result and how you were able to handle these challenges appropriately?

Y.W.: Recreating the NEDERLAND’s plans was a grueling yet deeply rewarding process. Working from limited and distorted source material, I set out to reconstruct what little remained of her design. I had possessed photocopies of the original plans for about a year in the fall of 2025, but had done little with them. In early September, I decided to publish them, though the condition of the surviving material meant they required significant cleanup. It became a matter of respect to present the NEDERLAND as accurately and beautifully as possible, preserving the essence of a vessel that might have been.

The NEDERLAND was intended to be the largest ship ever constructed for the Red Star Line. However, her construction was halted in the autumn of 1914 due to the outbreak of World War I. At the time of cancellation, the ship was still in the design stage, leaving several areas of the general arrangement unfinished or incomplete. This reconstruction of the NEDERLAND is based on surviving deck plans and incorporates design influences from several contemporary liners, including the BRITANNIC, JUSTICIA, BELGENLAND and STATENDAM (III). Due to the quality and condition of the original sources—photographic reproductions taken at varied angles—some adjustments and interpretive reconstruction were necessary to recreate the plans as accurately as possible. The analysis required for this was the bulk of the work. Once the analysis had answered a question, the rest of the work – the drawing – went quickly.

Fig. 2: Above are photographs of the general arrangement plans of NEDERLAND received from the research service of the Ulster Folk and Transport Museum, and below are the results of digital manipulation to eliminate distortions due to perspective (source: Yumi Watanabe).

Fig. 3: General arrangement drawings of NEDERLAND after digital corrections of distortion of perspective photos received from the museum. This drawing was the starting point for further work, which resulted the reconstructed plans shown on the right by September 2025 (source: Watanabe Yumi). (source: Watanabe Yumi).

By 7 September 2025, I had completed the boat deck and most parts of decks A and B, and by 15 September decks C-D and by 27 September decks E were also completed. A detailed analysis was necessary and some modification and fine-tuning needed based on its results in case of the aft hospital, the bowdeck and the third-class promenade on deck C, and in case of the area reserved for the aft third-class promenade and the forward crew accommodation, as well as the area around the anchor windlass on deck D. By the beginning of October, 90% of the work had been completed, and by the middle of the month the porthole mapping of the hull was also finalized. After that, only the reconstruction of the rigging plan was required, which was a particularly difficult task, since no such plan had survived in the plan set made for NEDERLAND.

During the reconstruction process, several issues were noted. For example, the hull had to be redrawn several times to correct for errors resulting from the varying quality of the reproductions of the original plans and the perspective distortion present in the source material, particularly a) in the aft part of the lower decks, around the ballast tanks, and at the forward third-class entrances and staircases, as well as b) at the stairs connecting the A-deck pantry to the first-class galley, and the crew compartments on F Deck to the engineers’ spaces on E Deck, and c) in some areas within the interchangeable classes. With these corrections, the size of the cabins on deck also changed.

T.B.: How did the analysis work on the critical parts proceed? 

Y.W.: Regarding the layout of the pantry and the galley, the plans of BELGENLAND and the other two reference ships, JUSTICIA and STATENDAM (III), had to be compared. BELGENLAND had much more detailed and comprehensive general arrangement plans. These plans provided clear delineations for the many specialised rooms within the galleys, unlike those of JUSTICIA and STATENDAM (III), which were largely schematic and presented only the general layout of the spaces. Selecting which rooms to include and how to adapt them for the NEDERLAND proved to be an interesting challenge. The process began by listing the various rooms found aboard all three vessels and identifying the common features between them, while also striving to maintain the characteristic placements unique to each ship. Vegetable, meat, fish, and butcher rooms were typically grouped together between both galleys. Fruits and flowers were located close to refrigerated spaces, as seen on BELGENLAND and STATENDAM (III), where these rooms adjoined the meat or fish storage areas. Bakers and their ovens were positioned parallel to the pastry shop, which was placed nearby for operational efficiency. The BELGENLAND included a dedicated bread room, a feature absent from the other vessels. Bars were generally located at the corners of the galleys, while the coffee pantry occupied the forward section of the first-class galley or, in some layouts, the after end of the second-class galley like on the STATENDAM. The Chief Cook’s Office was situated on the starboard side, in the aft portion of the first-class galley or pantry.

Fig. 4: Analysis and analogies used to design the group of rooms in NEDERLAND's kitchen (bottom left). Top right: JUSTICA, middle: BELGENLAND, bottom: STATENDAM (III). (source: Watanabe Yumi). 

Fig. 5: In the surviving original general arrangement plans of NEDERLAND shown above, only the outer boundary walls of the kitchen space are visible. This space had to be filled with content, as a result of the analysis shown in Fig. 4. This is how the theoretical reconstruction shown below was created (source: Watanabe Yumi).

T.B.: And what was the situation with the porthole-mapping, the rigging- and the machinery plans? 

Y.W.: The porthole arrangements proved particularly difficult. By examining the patterns seen on the BELGENLAND and comparing them with JUSTICIA’s rigging and general arrangements, several consistencies were identified that influenced the final porthole layout aboard the NEDERLAND. One area of interest was the second-class promenade on C Deck, which, according to the surviving material, lacked a protective screen. In keeping with the JUSTICIA’s development history, where she was originally designed without a screen but later fitted with one during her outfitting phase, it was decided that the NEDERLAND would feature a similar design modification. 

Fig. 6: Definition of the porthola arrangement. Above is the C-deck detail of the original general arrangement plan and longitudinal section of JUSTICIA with the 2nd Class promenade, and in the photo next to it is the windscreen portholes installed during the fitting out. Below left is the same part of the original general arrangement of NEDERLAND, and below left is the theoretical reconstruction corrected using the analogy (source: Watanabe Yumi).

When it came time to creating the ship’s profile and rigging plans, no original materials had survived. This made the process both challenging and interpretive. The rigging reconstruction was particularly intricate. To determine a plausible configuration, reference was made to the BRITANNIC, JUSTICIA, and BELGENLAND. The arrangement had to be mapped using surviving rigging plans, builders’ models and period photographs. Initially, I adopted a configuration similar to JUSTICIA’s; however, further analysis revealed that this design would have interfered with the operation of the cargo booms and gantry davits. Returning to the drawing board, BELGENLAND’s rigging plan proved more adaptable and was ultimately selected as the foundation for the NEDERLAND’s reconstruction. The placement of the cargo booms presented further complications. As no such fittings were shown on the ship’s surviving elevation plan, dimensions and arrangements were derived from JUSTICIA. The NEDERLAND was therefore designed with 45-foot (13,7 m) long derrick booms and 60-foot (18,3 m) long main booms. Their stowage posed a design challenge, as their length conflicted with adjacent fittings and lifeboat davits. After several iterations, an optimal—albeit slightly unconventional—stowage configuration was devised to maintain visual balance and operational practicality.

Fig. 7: The rigging plan of the NEDERLAND, influenced by the general arrangement of the JUSTICIA (top left) and BELGENLAND (top right) (source: Watanabe Yumi).

NEDERLAND’s propulsion system was of particular interest, as evidence suggests she would have shared similar—if not identical—machinery to that installed aboard the BELGENLAND and JUSTICIA. 

Fig. 8.: Comparison of JUSTICIA, BELGENLAND, and NEDERLAND's boiler- and engine rooms according to their respective general arrangement plans.

The NEDERLAND was designed to feature twelve double-ended boilers, divided into three evenly arranged compartments. The boilers would have supplied steam to a combination of triple-expansion engines and a central low-pressure steam turbine. With such an arrangement, NEDERLAND likely would have demonstrated performance comparable to her contemporaries. Her cruiser stern, a more hydrodynamically refined feature than the counter sterns seen on JUSTICIA, would have allowed for improved water flow and potentially enhanced propulsion efficiency. Judging from the operational speeds of ships of similar tonnage and machinery, NEDERLAND would probably have achieved a service speed equivalent to that of JUSTICIA, possibly with marginally better fuel economy and smoother handling at sea.

After completing these researching-, evaluating- and drawing work processes, the final reconstructed set of plans was put together, which everyone can see to get an idea of what this ship would have looked like if she had been built.

Fig. 9: The reconstructed set of general arrangement plans of the NEDERLAND (source: Watanabe Yumi).

Fig. 10: The reconstructed rigging plan of NEDERLAND (source: Yumi Watanabe).

Fig. 11: The exquisite profile of the NEDERLAND. Work of Yumi Watanabe.

T.B.: Now, there was nothing left to me but to thank Yumi Watanabe for being at my disposal for this interview and for his work, which has produced truly great results. I am glad to have been able to report on it. It is an honor, as I will always remember the letter he wrote to me in 2024 after I was able to present his work on the 3D model of JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) to the public in a similar way to what I am doing now in case of his NEDERLAND-reconstruction:

„Dear Dr. Balogh, I am deeply touched by your articles, seeing how I went from such a small enthusiast to my position now, collecting various pieces of data from all over. I couldn't be more grateful for your work in the beginning, had you not published it before, I would've taken a whole different career. ...no words can explain my joy. Because of this, I have gained the motivation and encouragement to pursue writing more articles on ships. Some in mind are the series of the 3-funneled ships of the Low Countries (Justicia, Belgenland, Nederland, and Statendam). [...] I will continue to research through my years in university and I hope to one day publish a book of my own.”

I am convinced that Yumi Watanabe, with his great work in the reconstruction of the NEDERLAND plans, has taken another important step towards achieving his goals mentioned in his letter. I wish him continued good work and fruitful research!