Hajósnép blog - a TIT HMHE blogja

Ez a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület blogja. Látogasd meg weblapunkat: Hajósnép.hu

Utolsó kommentek

Címkék

1% (3) Admiral Graf Spee (2) adóbevallás (3) adria konferencia (2) adria magyar királyi tengerhajózási rt (4) ákos györgy (5) amatőr hajóépítők közössége (3) antal gábor (3) augusztus 20 (2) a magyar hajógyártás 175 éve (8) balatoni hajózás (3) balaton csavargőzös (2) balogh (4) balogh tamás (66) balogh tamas (32) bánsági andor (12) bechler józsef (3) Belgenland (2) bicskei jános (15) big four (2) Boat Show (4) buda motoros (12) buda motoros munkacsoport (11) búvárrégészet (28) Caligula (2) carpathia (7) Celtic (2) cerberus (2) Címkék (2) Clive Palmer (2) csatahajók (2) csokonai hajómodellező szakkör (3) debrecen (5) Dénesi Ildikó (7) De Ruyter (3) Digitális Legendárium (2) Digitális Legendárium Munkacsoport (2) Donegal (2) dr. (2) dr lengyel árpád (13) dunaflottilla (2) Duna Express (2) duna tengerjáró (6) duna tv (2) egyesület (2) élethű hajómodellek (2) előadás (2) első világháború centenáriuma (18) ELTE BTK (2) Elveszett óceánjárók titkai (7) emléktábla (2) Encyclopedia of ocean liners (20) English (20) Erebus (4) és (2) eseménynaptár (3) északnyugati átjáró (5) Euróra Csoport (2) ex kassa (4) Farkas Judit (5) farkas vince (2) fiume (3) Folyamőrség (3) Franklin-expedíció (4) galaxis kalauz (2) Gályarabok (2) gomodell2012 (2) gőzgép (7) gőzhajó (14) gyászhír (5) györgy ákos (3) habsburg (2) hadihajózás (3) hadikikötő (2) haditengerészet (10) haditengerészetünk (3) haditengerészetünk emlékei (6) Hadtörténeti Intézet és Múzeum (2) Hadtörténeti Múzeum (2) hagyományőrző tagozat (33) hajodesign (3) hajógyártás (3) hajógyártó (3) hajómodell (7) hajómodellek (5) hajómodellezés (6) hajómodellező tagozat (60) hajósnép (21) hajózás (2) hajózástörténeti (2) hajózástörténeti kisfilmek (6) hajózástörténeti közlemények (7) hajózástörténeti tagozat (138) Hajózó rómaiak (6) hírlevél (5) hmhe (2) HMT JUSTICIA (5) hm him (3) hocza istván (10) honvédelmi minisztérium (2) horthy (3) Horthy Miklós (2) horváth józsef (8) huvos ferenc (3) Innováció az osztrák magyar haditengerészetben (3) iskolahajó (3) Izolde Johannsen (6) juhász jenő (2) Justicia (5) karácsony (11) képgaléria (4) kiállítás (85) klaszter (4) klub rádió (2) komárom (3) konczol peter (7) konferencia (20) Kossuth gőzhajó (6) Kossuth múzeumhajó (6) koszorúzás (3) közgyűlés (2) közlekedési múzeum (4) krámli mihály (6) kuk kriegsmarine (4) lajta (81) lajtamonitor hu (34) lajta monitor múzeumhajó (63) lajta ujjászületés (36) leitha (72) leitha emlékév (12) lengyel árpád (11) limes (6) löveg (2) Lusitania (8) magyar limes szövetség (3) makett (4) Malin Head (3) megemlékezés (3) MH 1 Honvéd Tűzszerész és Folyamőr Ezred (2) MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (10) miksa (2) modell (4) monitor (60) munkacsoportok (15) múzéj (3) múzeum (2) múzeumok éjszakája (5) National Geographic (3) national geographic (5) National Geographic Magazin (5) nautica (7) naviga (11) naviga versenynaptár (3) navis lusoria (2) Nederland (2) Nemi hajók (2) neszmély (3) nordenfelt (3) Novara (2) óbudai egyetem (2) Oceanic (2) Óceánjárók (25) Óceánjárók enciklopédiája (20) Ocean liners (19) Otrantó (3) otrantói csata (6) otranto szimpozium (2) Pálvölgyi József (9) pannonia (4) Pék György (2) pelles márton (3) Peter Meersman (2) Péter Pál Lehel (2) pola (3) rene b andersen (2) ripa pannonica (4) RMS Lusitania (2) RMS Titanic (5) rms titanic magyar kutatócsoport (20) római hajózás (5) roncskutatás (31) Rosguill (2) sajtófigyelő (13) SALT Hungary (3) savoya park (2) Secret of the Lost Liners (7) sir john franklin (5) sms kaiser franz josef (3) sms szent istván (3) sms zenta (2) Statendam (13) Streiter torpedóromboló (2) STS MAGYAR (2) susányi oszkár (5) Széchenyi gőzhajó (2) szent istván csatahajó (7) szent istván csatahjó (2) szoke tisza (25) tengeralattjáró (2) tengerészeti stratégia (3) tengerészeti világnap (2) tengeri régészet (9) Terror (4) tímár ágnes (2) tit (68) TIT (51) titanic (25) TITANIC 2 (2) TITANIC II (2) tit hajózástörténeti modellező és hagyományőrző egyesület (199) tit hmhe (169) Történelmi Vitorláshajó Makettezők Országos Találkozója (8) tuska lajos (2) újpest (2) underwater cultural heritage (3) valentinyi gyula (4) veperdi andrás (5) verseny (2) videó (12) víz alatti kulturális örökség (31) wreck diving (5) zebegényi hajózási múzeum (12) Zenta cirkáló (2) zoltán gőzös közhasznú alapítvány (9) zsigmond gábor (6) zsonda márk (2) Címkefelhő

SZŐKE TISZA - virtuális kerekasztal

2012.04.29. 18:52 Doki

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába és sajnos újra heves viták kereszttüzébe került a hányatott sorsú hajó helyzete. A sorsáért aggódó és tenni kívánó különböző szervezetek és személyek között markáns – és eddig úgy tűnik, hogy kibékíthetetlen – ellentétek alakultak ki abban a kérdésben, hogy a hajót szabad-e lebontani a kiemelést követően vagy a helyett. Egyesületünk most a hajó érdekében mégis kísérletet tesz a különböző vélemények egyeztetésére, amihez ezúton kínálunk fórumot minden érdekelt számára. Az erről a linkről elérhető táblázat (.doc fájl, .docx alternatíva) kitöltésével ugyanis mindenki elmondhatja, hogy mit tud, vagy éppen, hogy mit szeretne a hajóval tenni. A táblázat kitöltése után az is kiderül, hogy kinek-kinek mennyire alapos és helytálló információi, konkrét elképzelései és anyagi lehetőségei vannak a további munkák megtervezéséhez és megvalósításához. Azt reméljük, hogy így talán mindannyiunk számára nyilvánvalóvá válik, hogy mik a tényleges lehetőségek, s ennek felismerése talán közelebb hozza a ma még egymástól messze álló álláspontokat.

Ennek reményében tisztelettel kérünk mindenkit, aki azt tartja magáról, hogy aggodalmat, felelősséget érez a hajó további sorsáért, hogy ne sajnálja a kitöltéshez szükséges 15 percet! Ugyanarról az e-mail címről csak egy – az e-mail cím tulajdonosának nevével megegyező névvel aláírt – kitöltött táblázatot áll módunkban elfogadni. A táblázat kitöltésére és visszaküldésére 2012. május 15-ig van lehetőség az alábbi e-mail címre: balogh.tamas@hajosnep.hu. Minden e-mail beérkezését és feldolgozásának megkezdését válaszüzenet küldésével erősítjük meg. A feldolgozás jogtisztaságának biztosítására az adatkezelésre vonatkozó hatályos jogszabályok adatvédelmi rendelkezéseivel összhangban az alábbi nyilatkozatot tesszük: A táblázatok feldolgozásakor és az e-mail címek feldolgozásánál teljes titoktartást vállalunk és kötelezzük magunkat, hogy az e-mail címekből nyilvántartást nem hozunk létre, valamint, hogy azokat a kérdőívek teljes körű feldolgozása és az eredmény honlapunkon történő nyilvánosságra hozatala után levelező rendszerünkből töröljük.

Könnyen meglehet, hogy mi sem tudtuk teljes körűen, vagy megfelelően azonosítani az összes szükséges elemet. Ezért kérjük, ha táblázatunkban az első oszlop felsorolását további elemekkel bővítené, vagy éppen ellenkezőleg kihúzna onnan bizonyos elemeket (hiszen lehetséges, hogy az ott felsoroltak mindegyikére nincs egyszerre szükség) ezt új sor beszúrásával, majd a szöveg beírásakor a korrektúra-funkció használatával tegye (a korrektúra-funkciót a törlésnél is használja)! Kérjük, a táblázat elemeinek bővítésére ne használjon fel olyan ötleteket, javaslatokat, amelyek Magyarországon nem elérhetők, csak és kizárólag abban az esetben, ha pontosan tudja, hogy az Ön által javasolt megoldást szállítani képes külföldi partner hogyan és mennyiért hozná Magyarországra, illetve alkalmazná a SZŐKE TISZA mentéséhez az Ön által javasolt megoldást. Ha erről nincs információja, kérjük, hogy ne tegyen javaslatot!

Tisztában vagyunk vele, hogy az egyes elemek költségigényének megítélése változhat attól függően, hogy az egyes elemek közül melyek azok, amelyekért esetleg nem kell fizetni, mert önkéntes felajánlás formájában díjfizetés nélkül természetben is nyújthatók. Eddig azonban semmire sem érkezett konkrét felajánlás, ezért kérjük, hogy minden elemnél adjanak meg összeget! Amennyiben pénzösszeg helyett az adott elem természetbeni szolgáltatásával kívánják támogatni a hajómentést, akkor a „Ft-tal tudom támogatni” rovatba a következő megjegyzést írják. „0 - természetben”. Kérjük, hogy ezt a megjelölést csak és kizárólag abban az esetben használják, ha Önök személyesen ajánlják fel az adott elemet, vagy a saját személyes munkájukat. Vagyis akkor semmiképpen se használják, ha az a véleményük, hogy az adott elemre egy fillért sem kell áldozni, mert biztos akad valaki, aki természetben is biztosíthatja az adott elem rendelkezésre állását. Azt ugyanis, hogy elképzelhető egy ilyen szerencsés lehetőség, mindannyian tudjuk. Most tehát nem ezt, hanem azt szeretnénk megtudni, hogy van-e olyan ember, aki konkrétan fel is ajánlja!

Kérjük, hogy a táblázat mindhárom oszlopát töltsék ki. Ezzel tudjuk mérni azt, hogy az egyes alternatívák tartalmáról az érdeklődők mennyire rendelkeznek pontos képpel (azt gyanítjuk ugyanis, hogy súlyos információhiány miatt egyes megoldásokat kapásból elutasítanak). FONTOS: azzal, hogy mindhárom oszlopot kitöltik, nem vész el annak a lehetősége, hogy válasszanak a 3 alternatíva közül: A táblázat utolsó sorában mindenki kifejezheti, hogy személy szerint melyik alternatíva megvalósítását látná szívesen. Itt is kérjük, hogy mindhárom oszlopot töltsék ki úgy, hogy 1-es számmal jelöljék azt az alternatívát, amelyet első helyen, 2-es számmal, amelyet a második helyen és 3-as számmal, amelyet az utolsó helyen tartanak kívánatosnak. Erre azért van szükség, hogy pontosan felbecsülhető legyen, hogy az egyes alternatívákhoz tartozó összegszerű felajánlásokra mikor lehet számítani (hiszen csak így tudhatjuk meg, hogy ne számítsunk annak a felajánlására, aki például a második alternatívához összesen felajánlott mondjuk 1 millió forintot, de közben a második alternatívát a 3. helyre sorolta).

A 2012. május 15-ig tartó adatgyűjtés lezárását követően a beérkezett táblázatokban a kitöltött adatokat összesítjük, majd az egyes alternatívákhoz kapcsolódóan megadott adatokat (adatvédelmi nyilatkozatunknak megfelelően a táblázatot kitöltők személyazonosságának közlése nélkül) május 20-án teljes körűen nyilvánosságra hozzuk a honlapunkon.

Ahogy honlapunkon arról korábban már beszámoltunk, az egyik – az ideális változat – az eredeti állapot helyreállítása lenne. Persze ez is csak az illúziót adná vissza (a hajóban olyan sok alkatrész szorul cserére, hogy az eredeti állapottal megegyező rekonstrukció esetén is lényegében egy vadonatúj hajó jönne létre, éppen csak a megszólalásig ugyanúgy néz ki, mint az eredeti).

A második – alighanem a reálisan megvalósítható –változat szerint a hajóból MINDENT ki kell menteni, ami felhasználható egy rekonstrukcióhoz. Ám mivel a rekonstruált hajó üzemben tartásának is vannak költségei, ez a javaslat nem az eredetivel 100%-ban megegyező külsejű, hanem a mai követelményeknek megfelelően kialakított, de az eredetire a lehető legjobban emlékeztető új hajó felépítésével számol (amely az eredetihez képest nagyobb eséllyel képes a fenntartásához és az állagmegóvásához szükséges bevételeket megtermelni).

A harmadik változat csupán a KÖH által védelembe vett egyes alkatrészek kiemelésével és biztonságba helyezésével számol bármiféle hajórekonstrukció nélkül.

Ma ezek az alternatívák. Van persze még egy – a hajó totális bontása bármiféle értékmentés nélkül – de ez a hajóimádók számára elfogadhatatlan, illetve tulajdonképpen nem alternatíva, ezért a táblázatban nem szerepeltetjük. Éppen csak megjegyezzük, hogy ha nem cselekszünk gyorsan és összehangoltan (a legnagyobb eredményességre törekedve), akkor akár még ez is valóra válhat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szoke tisza virtuális kerekasztal

SZŐKE TISZA - újabb hirek és cikkek

2012.04.28. 15:04 Doki

A 2012. február 16-án Szegeden elsüllyedt gőzös - az utolsó magyar kétkéményes - sorsát az érdeklődők eddig is figyelemmel kisérehették honlapunkon. Látogatóink rendszeres tájékoztatása érdekében továbbra is folyamatosan figyeljük a sajtót, s a frissülő  hireket ezután is megosztjuk honlapunkon a hajó sorsával foglalkozó aloldalon a "Sajtómegjelenések" rovatban. Az elmúlt két hét közlései:

http://nol.hu/kult/20120416-sullyed_a_lapatkerekes

http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/04/cegpoker-a-szoke-tisza-folott-fotok.html

 http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/04/szoke-tisza-ara-hetmillio-fotok-video.html

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/75_millioert_elado_a_szoke_tisza/2275232/

http://muemlekek.info/blog/nehany-lelkes-amator-valasza/334.php

http://muemlekek.info/blog/merre-tovabb-szoke-tisza/351.php

http://nol.hu/lap/forum/20120428-pato_pal_gozose

Bár 2012. április 26-án megjelent az értékesitésére vonatkozó közlemény a Cégközlönyben, a hajó további sorsa még mindig vitatott (bontás vagy mentés, az eredetivel mindenben megegyező, vagy korszerűbb újraépités). A hajó sorsát figyelemmel kisérő civilek megbeszélésein, internetes fórumain többször felmerült, hogy alapvető részletességgel kellene egyeztetni egymással a segiteni akarók eddig jellemzően külön utakon járó kezdeményezéseit.

Mivel mi magunk is úgy véljük, hogy ennek hiányában esélytelen a hajó jövőjének kedvező alakitása, kérdőivet készitettünk az érdeklődők álláspontjának egyeztetésére annak érdekében, hogy egyfajta "virtuális kerekasztalt" hozzunk létre, amely körül mindenki elmondhatja a véleményét és megismerheti a többiek álláspoontját.

A kérdőiv a hajó kiemeléséhez, felújitásához, és üzemeltetéséhez szükséges - általunk ismert - munkafolyamatokat, műszaki munkákat, eszközigényt és azok költségeit tartalmazza a hajó jövőjére vonatkozó egyes alternativák fényében. A kérdőiv - webmesterünk kapacitásaitól függően - terveink szerint még a hétvégén felkerül honlapunkra, ahonnan minden érdeklődő letöltheti és kitöltve visszajuttathatja számunkra. A kérdőives felmérés eredményét május 20-ig a honlapunkon közzétesszük.

1 komment

Címkék: ráday mihály szegedma délmagyar műemlékek szoke tisza

SZŐKE TISZA – avagy lelkes amatőrök HAJRÁ!

2012.04.25. 19:57 TIT HMHE

2012. április 23-án „Egy ország egy hajóért – egy hajó a nemzetért” címmel a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapitvány (ZGKA) közzétette közadakozásra felszólító kampányát, amellyel a 2012. február 26-án Szegeden elsüllyedt SZŐKE TISZA gőzhajót, az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekes személyszállítót igyekszik megmenteni és a segíteni akarók számára kézzel fogható lehetőséget nyújtani a támogatásra. A kampányt a TIT – Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TIT HMHE) támogatja. Az alábbiakban megosztjuk Önökkel az Alapitvány honlapján 2012. április 24-én közzétett következő hiradást:

"Az a véleményünk, hogy mindenkinek, akit  megszólított az üzenetünk, joga van pontosan tudni, hogy milyen céllal  és milyen tervek valóra váltásához kérjük a támogatását. Erre  tekintettel honlapunkon rendszeresen közzétesszük a terveket,  konkretizáljuk az elképzeléseket. A ZGKA-val együtt szándékunk, hogy teljesen átlátható  módon cselekedjünk, így biztosítva és erősítve a hajó továbbélését célzó  tevékenységünk iránti nélkülözhetetlen közbizalmat. Erre tekintettel  ezután is folyamatosan beszámolunk az előrehaladásról, illetve az azzal  kapcsolatos eseményekről, fejleményekről.

Lehet, hogy ezzel kiszolgáltatjuk magunkat azoknak, akik mást szeretnének kezdeni a hajóval. Lehet, hogy az önként vállalt nyilvánossággal hátrányba hozzuk magunkat azokhoz képest, akik titkolják valódi szándékaikat. Mégsem félünk megtenni azt, ami szerintünk helyes. Úgy véljük ugyanis, hogy a titkolózás és az elhallgatás már éppen eleget ártott a hajónak! Lehetséges, hogy szándékainkkal csak kevesen tudnak azonosulni majd. Lehetséges, hogy emiatt csak csekély összegű támogatás gyűlik össze. Mégis az a szilárd meggyőződésünk, hogy a hajóval már csak a nyilvánosság bevonásán, és széles partnerségen alapuló munkával lehet segíteni.

Arra kérünk mindenkit mielőtt véleményt alkot a kezdeményezésünkről, hogy gondolkodjon el: hasonlóan őszinte és alapos tájékoztatást kapott-e/kap-e bárki mástól, aki a hajóval kapcsolatban állást foglal? Csak hangzatos, szenvedélyes szólamokat, a megvalósíthatóság szempontjából soha végig nem gondolt, semmivel alá nem támasztott ötleteket kap, vagy reálisan megvalósítható és alátámasztott – kivitelezhető – megoldást? Ezek után alkosson véleményt a munkánkról! Lássuk tehát:

Miben áll a mentés - szerintünk?

Február 26. óta megoszlanak a vélemények arról, hogy bontani kell-e a hajót, vagy minden cserére szoruló alkatrész cseréjével lépésről-lépésre lényegében újraépíteni (ne legyenek illúzióink: a „kiemelés” – a cserére szoruló alkatrészek nagy száma miatt – lényegében ezt jelenti).

Mi 2002-ben már állást foglaltunk a kérdésben. Szerintünk a teljes mentés nem lehetséges. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni a teljes bontást sem. Az adott körülmények között a maximumot szeretnénk kihozni a lehetőségeinkből.

Angliában a MEEDWAY QUEEN nevű lapátkerekes történelmi gőzhajó 1985-ben hasonló helyzetbe került, mint a SZŐKE TISZA. 1987-ben tudták kiemelni és 2006-ban lebontották, majd az eredeti alkatrészek kiemelése után lényegében az eredetivel egyező méretű és megjelenésű új hajót építettek, amibe minden megmentett eredeti alkatrészt áthelyeztek.

Ezt a megoldást szeretnénk követni, illetve a lehető legjobban megközelíteni. Amiről már most biztosan tudjuk, hogy más lesz, mint a MEDWAY QUEEN esetében:

  • A MEDWAY QUEEN felújítására 2006-tól 1,86 millió angol font állt rendelkezésre (1987-2006 között kizárólag a civilek erejéből folyt a konzerválás). Ez az aktuális árfolyamon forintra átszámítva 676 452 500 millió forintot jelent. Ez Angliában arra volt elég, hogy 2006-2009 között elkészüljön az újjáépített hajótest. Nekünk jelenleg nem áll a rendelkezésünkre ekkora forrás.
  • A MEDWAY QUEEN új hajótestét teljes egészében az eredeti technológiával – szegecseléssel – készítették el. Ezt a megoldást biztosan elkerülnénk. Ok: a szegecses illesztés gyorsabban elhasználódik, mint a hegesztés, ezen kívül javítani is körülményesebb. Ez az üzemköltségeket és a javítás költségeit jelentősen megemelné. Úgy, hogy egyelőre még a hajó fenntartható (nem veszteséges) üzemeltethetősége is kérdéses, (vagyis forrás hiányában) ez nem vállalható fel.

Amit viszont pontosan úgy szeretnénk csinálni, mint az angolok:

  • A MEDWAY QUEEN esetében nem egy-egy előre kiválasztott berendezési tárgy, vagy alkatrész menekült meg, hanem MINDEN, ami műszakilag alkalmas volt arra, hogy az új hajóba is beépítsék. Így az eredetiből annyit őriztek meg, amennyit fizikailag csak lehetséges volt. Az, persze, hogy mi is megtehetjük-e mindezt, több dologtól függ:
    • Egyrészt attól, hogy a hajónak a felszámolási folyamatban való értékesítése után a tulajdonossal meg tudunk-e egyezni abban, hogy a bontást a hajómentés szempontjaira tekintettel (vagyis kíméletesen, minden – még felhasználható – alkatrész beépítésre alkalmas állapotának megőrzésével) hajtsa végre. Esetleg biztosítsa az ebben való közreműködés lehetőségét (az egyes lakatrészek áthelyezésének alkalmasságáról ugyanis a helyszínen, a bontás folyamatában, a hajóból való kibontásuk előtt egyesével kell meggyőződni).
    • Másrészt attól, hogy az új hajóba való beépítésre alkalmas és a fentiek szerinti kíméletes módon kiemelt alkatrészeket meg tudjuk-e vásárolni (összegyűlik-e az ehhez szükséges vételár).

FONTOS tehát észrevenni a különbséget: Az, amit mi javasolunk több mint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által védelembe vett alkatrészek kiemelése. Hiszen mi nem csak egy-két védelembe vett alkatrészt, hanem MINDENT szeretnénk kiemelni, ami az újjáépített hajóba beépíthető. Nem előre, látatlanul akarjuk eldönteni, hogy mi az a hajóból, amit érdemes védeni, hanem minden egyes darab tekintetében akkor tesszük mérlegre a kérdést, amikor az adott darabhoz hozzáférünk (most ugyanis nagyon sok olyan beépített alkatrész van, ami nem is látszik, a KÖH és egyetlen szakértő sem tudja tehát megítélni az állapotát).

Mit kell/tudunk tenni most?

Egyenlőre várakoznunk kell. Arra ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre az elegendő tőke, hogy a felszámolótól közvetlenül vásároljuk meg a hajót.

Nem tudjuk azt sem, hogy a felhívásunkra meginduló közadakozásból mekkora összeg fog befolyni (vagyis kitűzött céljainkból mit tudunk megvalósítani).

A cél mindenesetre az, hogy a hajónak a mentésre alkalmas összes részét megszerezzük a felszámolási eljárásban megtartott licit nyertesétől.

Nem tartjuk valószínűnek, hogy felhívásunk nyomán rövid idő alatt befolyna akkora összeg, hogy a liciten indulhatnánk, s utána a hajót kiemelhetnénk, de bízunk benne, hogy összegyűlik annyi pénz, hogy a menthető elemeket megvásárolhatjuk.

Utána a közérdeklődés szintjéről magasabb szintre helyezzük és fókuszáljuk a kampányunkat: igyekszünk megszólítani a tényleges anyagi lehetőségekkel rendelkező gazdasági, pénzügyi és állami köröket."

A SZŐKE TISZA megmentésének lehetőségei

Az összes SZŐKE TISZA sajtómegjelenés összegyűjtött listája elérhető honlapunkról

Szólj hozzá!

Címkék: szoke tisza

SZŐKE TISZA - Itt a lehetőség...

2012.04.23. 19:15 Doki

Egy névtelen adakozó személyes hangú - vallomással is felérő - felhívását tette közzé a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, Portás Csaba az alapítvány honlapján.

 

Azóta, hogy elsüllyedt, számos ember és közösség adott hangot a SZŐKE TISZA miatt érzett aggodalmának, fejezte ki a mentést megkísélrők iránti rokonszenvét, vagy kereste a támogatás lehetőségét (persze gáncsoskodók is akadtak, de nem ők a fontosak).

A lényeg: az, amire mindenki várt az elszánt útmutatás, ezzel megtörtént. Egy szervezet, amely már bizonyított, kifejezte az elkötelezettségét és segítséget kért a nyilvánosságtól. Aki korábban már kifejezte a szándékát a segítségnyújtásra, vagy felajánlást tett, az immár tudja, hogy hol jelentkezzen és azt is, hogy mit tehet.

A felhívás a "SZŐKE TISZA menthető értékeinek megmentése és újjáépülése" érdekében kéri a segíteni akarók támogatását. Reméljük így lesz, s azt is, hogy a támogatás tervezett felhasználásáról hamarosan hasonlóan részletes nyilvános tájékoztatást kaphatunk.

Szólj hozzá!

Címkék: szoke tisza

SZŐKE TISZA: a hajót lassan elboritja az emelkedő viz

2012.03.25. 18:43 Doki

Illés Tibor szegedi fotósnak köszönhetően friss képek készültek a hajó aktuális állapotáról, amelyek megtekinthetők a facebook-on az alábbi ip-cimen:

https://www.facebook.com/pages/TIT-Haj%C3%B3z%C3%A1st%C3%B6rt%C3%A9neti-Modellez%C5%91-%C3%A9s-Hagyom%C3%A1ny%C5%91rz%C5%91-Egyes%C3%BClet/167321909959726#!/media/set/?set=oa.356944081011736&type=1

A képek alapján jól látható, hogy a természet lassan de biztosan bevégzi azt, amit az elmúlt évtizedek hanyagsága és a közömbössége elkezdett: A hajó immár a fő fedélzet feletti fedélzet szintjéig vizben áll, a fevételekről ugyanakkor az is kiderül, hogy a hajón az elárasztástól független további károk is keletkeznek (a hajó mellé állitott bárka pl. "lekaszálta" a jobb oldali navigációs hidat, stb.). A beltéri fa részeknek - amelyek ki tudja milyen szerencsének köszönhetően - még a diszkóhajó-korszakot is épségben átvészelték, ezzel valószinűleg vége, de a viz jelenléte a fém alkatrészek (korlátok, gépek, stb.) számára is komoly igénybevételt jelent. A hónap végéig azonban még további fél méteres vizszintemelkedést várnak...

http://www.hydroinfo.hu/Html/hidelo/hidelo_graf_tisza.html

1 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

SZŐKE TISZA: A mentés első szakasza lezárult

2012.03.18. 09:00 Doki

A SZŐKE TISZA mentésének első szakasza – a civil önkéntesek által saját eszközökkel, illetve felajánlások segítségével végzett mentés – véget ért. Sajnos eredménytelenül… Az önkéntesek és a munkagépek tegnap levonultak a hajóról.

Amárcius 12 óta tartó mentés során a lelkes önkéntesek folyamatos harcban álltak a hajótestbe betört vízzel. Bár időszakosan kisebb sikereket értek el, ezek sajnos nem bizonyultak tartósnak.

A géptérben és a kazántérben álló víz meg sem mozdult. A hátsó hajótérben 4 cm-rel csökkent a vízszint, majd megállt. Az orrban ugyan sikerült többször is teljesen vízteleníteni a lánckamrát és a matrózszállást, a víz azonban minden alkalommal visszatért. Bár az elsüllyedt hajóorr 10 cm-rel felemelkedett – ekkor sikerült is az emelőtagként használt bárkához kötni – ám sajnos újra megtelt vízzel, s ekkor a köteleket elszakítva, mint a vízbe dobott kő, süllyedt újra a fenékre.

Az Országos Vízjelző Szolgálat honlapja (www.hydroinfo.hu) szerint a Tisza vízszintje Szegednél a következő napokban mintegy 2 méterrel emelkedik. Amikor ez bekövetkezik, a SZŐKE TISZA újabb további fedélzetét árasztja el a víz.Most tehát úgy tűnik: a civilek a lehetőségeik végére értek. Nem rajtuk múlt, ők mindent megtettek, ami módjukban állt – a rendelkezésre álló erőforrásokkal ennyi sikerült.

Ha valaki más még akar tenni valamit: tényleg itt az utolsó lehetőség (hiszen a felszámoló hamarosan eladásra hirdeti meg a hajót)!

Igény esetén a civilek biztosan segítenek ezután is, de erőforrásaikat és lehetőségeiket a feladat immár meghaladja. Eddig is csak a hajó és a hajózás iránti szeretet vette rá őket, hogy olyan nehézségekkel is szembeszálljanak, amelyeket mások kapásból leküzdhetetlennek minősítettek.

Tisztelet és köszönet mindenkinek, aki részt vett a munkában, vagy pénzzel, technikai eszközökkel segített!

2 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

SZŐKE TISZA: Állami vagy magán?

2012.03.16. 11:47 Doki

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugye nem ezt szeretnénk?

Szerencsére nem itt tartunk, de megoszlanak a vélemények:

Úgyis szétvágják az ócskavasat. Hiába ravaszkodtatok, hogy műemléket csináltatok belőle.

(http://muemlekek.info/blog/szoke-tiszat-menteni-vagy-nem-menteni-ez-itt-a-kerdes/246.php#comments)

Ez a szőke tisza nem az a Szőke Tisza amire itt többen hivatkoznak! Ez egy roncs, amire egy fillért sem szabad már költeni! […] Aki pénzt szán rá, az vigye vissza Pestre!

(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek
/egyeztetnek_a_mutarggya_avanzsalo_szoke_tiszarol/2268775/
)

Alapítványt a hajó megmentésére! De NE KÖZPÉNZBŐL! Miközben az iskoláktól vonnak el százmilliókat!

(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek
/egyeztetnek_a_mutarggya_avanzsalo_szoke_tiszarol/2268775/
)

Tudomásunk szerint a mentésbe eddig bekapcsolódó személyek és szervezetek részéről senki nem javasolta, kérte vagy említette, hogy a hajó sorsát állami – költségvetési – forrásból kellene rendezni.

Bár egész Európában csak két olyan ország van, ahol rentábilis a működőképes történelmi gőzhajók fenntartása – Németország és Svájc – működőképes történelmi gőzhajók nem csak itt léteznek: Angliában és az Egyesült Államokban szintén jelentős gőzhajópark működik, de még a szomszédos Ausztriában is van olyan történelmi gőzös (a SCHÖNBRUNN és a FRÉDERIC MISTRAL), amely szépen felújítva saját géperővel szállítja a nosztalgiázni vágyókat. (Megtekinthetik őket ezen a linken.)

Ezekben az országokban a hajók fenntartását többnyire civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, múzeumok végzik, s a múzeumhajóknak ugyanis eleve is csak egy elenyésző kis részét – tipikusan legfeljebb egyes fontos hadihajókat – tartja fenn maga az állam. (Aki többet szeretne megtudni a még ma is közlekedő aktív személyszállító lapátkerekes gőzösökről, annak ajánljuk figyelmébe a következő honlapot: http://www.paddlesteamers.info/PaddleSteamerList.htm.)

A SZŐKE TISZA esetében is világos, hogy a szükséges forrásokat – akár az eredeti hajó helyreállításáról, akár egy rá emlékeztető, a régi hajó alkatrészeinek felhasználásával épült új kabinos személyhajó építéséről beszélünk – sem az állam, sem az önkormányzat, sem a civilek nem tudják biztosítani. A szükséges volumenű beruházás legfeljebb külföldi (lehet belföldi is) tőkebefektetőtől várható, ennek azonban alapvető feltétele egy egyértelmű és világos üzleti terv.

Alapvetően szükséges lenne tehát a hajó pontos műszaki állapotának tükrében annak jövedelemtermelő képességét, üzemeltetésének lehetséges formáit alaposan, minden lehetőséget végiggondolva, és az eddig készült terveket is figyelembe véve megvizsgálni (még akkor is, ha a korábbi tervek többsége csupán állóhajóként számolt a SZŐKE TISZA megőrzésével).

 

Műemlék vagy vállalkozás?

A két kategória nincs ellentmondásban! A műemléki védelem a törvényben rögzített kötelezettségeket jelent, elsősorban a védett kulturális örökség kezelésének módjára nézve, s az a célja, hogy a tulajdonos tiszteletben tartsa az örökségi értéket. A kötelezettség a tulajdonost terheli, bárki legyen is. Tehát akár magántulajdonos is lehet! A műemléki jelleg ugyanis nem függ tulajdoni formától (állami- vagy magántulajdonos birtokában egyaránt lehet műemlék). A műemléki minőség tehát nem a tulajdonosi minőséggel, hanem a kulturális örökségi értékkel áll összefüggésben, amennyiben nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos a műemléknek minősülő tulajdonával olyasmit is megtegyen, amely annak kulturális örökségi értékét csorbítaná, vagy megsemmisítené.

A SZŐKE TISZA esetében – többek között – éppen az a jelenlegi helyzet kialakulásának egyik oka, hogy a korábbi tulajdonosokat ilyen tilalom nem korlátozta a karbantartás elmulasztásában, a hajó elhanyagolásában. Ezzel együtt természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a műemléki védelem ténye (önmagában) nem biztosítja egy-egy műemlék fennmaradását. Ahhoz a műemlék következetes, átgondolt hasznosítására, kezelési terv készítésére és annak következetes végrehajtására is szükség van!

2 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

A SZŐKE TISZA kiemelési kísérlete

2012.03.15. 09:09 Doki

„Emeld ki a SZŐKE TISZÁt!” – Utánérzés a filmvászonról („Raise the TITANIC!” - 1980).

Reméljük, nem marad tudományos fantasztikum!

Hihetetlen! Sehol semmi friss hír!!! Vagy a részletek nem tartoznak a nyilvánosságra? Szerintem sok magamfajta laikust érdekelne, mi történik most. Valahol egy "Szőke Tisza Percről-percre " rovat elindulhatna.

Szerintem, a hír az, hogy nincs hír! A fiúk a bányában dolgoznak […] Azért gondolom haladnak a dolgok a maguk módján.

Ez nem egy olyan meló, hogy percről-percre változzon a helyzet.

(http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011160)

Nos: Azt reméltük, hogy eddigi közléseink, ha nem is szó szerint, de megfelelnek a „percről-percre” történő tájékoztatás iránti igénynek (legalábbis abban az értelemben, hogy rendszeresen hiteles képet adnak a hajó állapotáról és sorsának várható változásáról). Valóban komolyan gondoljuk – amint azt többször kifejeztük a honlapunkon is –, hogy számít a nyilvánosság ereje (a hajó számára az elmúlt 12 évben is fontos lett volna)! Nem engedhetjük meg tehát, hogy a hajó iránti figyelem lankadjon. A részletek megismerése iránti igény tehát alapos. Ennek megfelelően az alábbiakban közreadjuk a mentésről eddig megismerhető részleteket.

Ezzel együtt arra kérjük a tisztelt érdeklődőket, hogy ne veszítsék el a türelmüket! Főleg, ha azok, akik nap, mint nap Szegeden küzdenek a hajóért, szintén nem lankadnak! Annak ellenére sem, hogy egyáltalán nem irigylésre méltó a helyzetük. Mégis minden nap újra megpróbálják! Csak azokra számíthatnak, akik vagy a helyszínen velük együtt tevőlegesen részt vesznek a munkában, vagy eszközökkel, egyéb szükséges holmival igyekeznek háttértámogatást biztosítani a számukra. Ezt a támogatást ma a mentésben részt vevő legtöbb önkéntes számára a családja biztosítja. Ne feledjük: ezek az elszánt emberek a nemzeti ünnepen is munkával ünnepelnek majd!

Kétségtelen: konkrét felkérésekkel egyelőre nem szólítottuk meg a nyilvánosságot. Az ok egyszerű: a mentés közvetlen és intenzív feladatai egyelőre nem teszik szükségessé, a hajó tulajdonviszonyai pedig nem is teszik lehetővé ezt. A mentés munkája (amint az talán az alábbiakból is kiderül), nem hasonlítható egy futóversenyhez, ahol az a győztes, aki előbb ér a célba (még akkor sem, ha valahol ez is „versenyfutás” a várható vízszintemelkedésre tekintettel leginkább az idővel). Hiszen itt csak az számít: sikerül-e újra úszóképessé tenni a hajót. A hajón lévők mindenesetre ezért dolgoznak.

Szurkoljanak nekik, hogy sikerüljön! A továbbiakban a mentés napjait mutatjuk be.

 

 

Első nap, 2012.03.12.

 

2012. március 10-én szombaton a Tiszayacht Kft. munkatársai összetörték a kikötő vizét borító 5-10 cm vastag jégtakarót, majd átrendezték az öbölben álló hajókat, bárkákat, uszályokat, hogy a mentéshez szükséges járművek jobban megközelíthessék a SZŐKE TISZA roncsát.

Az elképzelések szerint a hajó mellett elsüllyesztett és ebben az állapotban hozzá kötött, majd szivattyúzással újra felemelt bárkának kellene felemelnie az ugyancsak szivattyúzással könnyebbé tett (ideális esetben teljesen víztelenített) hajót. Ám az elképzelés megvalósítását egyelőre akadályozza a SZŐKE TISZA közelében felborult tápéi komp, amely épp’ útban van. A roncsemelő tagként alkalmazott bárka nem fért oda tőle a hajóhoz (csak kb. a lapátkerékdob vonaláig tudott a hajó mellé állni).

A tagot tehát egyelőre nem lehet a hajóhoz kötni és elsüllyeszteni. Ezt egyelőre a hajóban lévő víz sem teszi lehetővé. A bárkával - mint emelőtaggal - történő roncskiemelés támogatására ugyanis a kellő számú és köbtartalmú helyiség vízmentesítése lenne szükséges a hajóban! Ez azonban egyelőre nem sikerült. A hajó felúsztatására tett első kísérlet nem járt sikerrel.

A mentésben résztvevők a következőket tapasztalták (köztük Czakó László debreceni búvár, akivel 2003 óta együtt kutatjuk az Adrián elsüllyedt osztrák-magyar hadihajók roncsait, s aki most egyéb programjait félretéve az első szóra eleget tett kérésünknek és jött segíteni):

1)    A búvárok – bár nem vizsgálták át szisztematikusan az egész hajótestet – elmondták, hogy a hajó oldalfalán nincs látható sérülés vagy lék. Ezért, ha van ilyen, akkor azt a hajófenéken kell keresni.

2)    A korábbi feltételezések szerint a vízbe merült hajóorr két oldalán a nyitott ablakok miatt tört be a víz, ám amikor a búvárok ma gumiperemmel ellátott – vízmenetesen záródó – fedőtáblákkal lezárták az ablakokat, kiderült, hogy nem egyszerűen nyitva vannak, de egyenesen hiányoznak! Nem csoda hát, hogy az elmerülő orr-rész süllyedését az ablakokon bezúduló víz is siettette. A búvárok munkájának eredményeként az összes víz alatt lévő ablakot sikerült lezárni. Csupán néhány olyan ablakra nem került fedő, amelyek a vízszint felett vannak, ezért szükség esetén csónakból is könnyen elérhetők.

3)    A géptér és a kazánház egybe van nyitva (a köztük lévő ajtó nincs lezárva), ezért a két helyiség egyfajta közlekedőedény. Hiába próbálták a legnagyobb - 3000 L/sec. teljesítményű - szivattyút bevetni, meg sem mozdult a vízszint odabenn. Ami azért furcsa, mert 15-20 cm-es apadás volt a Tiszán, tehát a dőlésoldal felőli oldalajtó küszöbén most éppen nem bukik át a víz. A folyamatos elárasztásnak tehát máshol (valószínűleg egyelőre a víz alatt) van a forrása.

4)    A lánckamrában működő 1 db szivattyú ugyanakkor pillanatok alatt szárazra szívta a helyiséget, a szomszédos matróz-szállást azonban már két szivattyú is csak jó egész napos szivattyúzás után tudta vízmentesíteni. Ám ahogy a szivattyúk leálltak 20 perc alatt újra megtelt a helyiség a tömítetlen válaszfalakon keresztül bejutó vízzel.

5)    A víztartályokat is megpróbálták kiszivattyúzni, de a 3-ból csak egyet sikerült és a szivattyúk leállítása után itt is ugyanazt tapasztalták.

6)    A gyors újra elárasztásnak több oka is lehet:

a)    Süllyedéskor megsérülhetett - tört vagy lékesedett – a hajótest, s a nyíláson át történik a bőséges utánpótlás

b)    Elfagyhatott a fenékszelep és a többi vízkivételi hely (pl.: kondenzátor-szivattyú, stb.) körüli "jégszekrény", így egy ott bekövetkező törés, szelep- vagy tömítőgyűrű-sérülés, stb. esetén az is folyamatos vízbetörés forrása lehet.

c)    A fedélzet sincs jó állapotban, az orrban – ahol a vízszint alá merül – a jobb oldali előfedélzet olyan, mint a szita (vigyázni kell, hogy hova lép az ember, ha nem akar beszakadni). Itt szintén folyamatos a víz utánpótlása (az egyik jobb oldali elülső tartály szivattyúzása után, a motorok leállítását követően a víz jól hallható csobogással felülről tört be újra a helyiségbe).

Amennyiben a következő 3-4 napban nem sikerül eredményt elérni, számolni kell azzal, hogy megérkezik az áradás, s a mostani apadást erőteljes vízszintemelkedés váltja fel.

A vízmentesítés azonban addig esélytelen, amíg nem sikerül legalább egy/néhány helyiséget úgy kiszivattyúzni, hogy utána nem tér vissza oda a víz. Ameddig ez be nem következik, addig a lékesedés(eke)t sem lehet kezdeni keresni és lezárni.

 

Második nap, 2012.03.13.

 

Az előző napi sikertelenség nem szegte kedvét a lelkes önkénteseknek. A helyszínen lévő civil önkéntesek részvételével tovább folytatódtak a SZŐKE TISZA víztelenítésére irányuló erőfeszítések. A hajó azonban kitartónak bizonyult, egyelőre maradt, ahol van: az öböl fenekén.

Nehéz dolguk van a mentést végzőknek. Pedig az üzembe állított szivattyúk együttes teljesítményét is fokozták: ez immár 5 000 liter/perc. Egyes helyiségeket – például a lánckamrát - a szivattyúkkal könnyen vízmentesítettek, más helyiségeket -–mint pl. a matrózszállást -–csak egész napos munka árán.

Egy-egy helyiség víztelenítése után hozzáfognak a következőhöz, de a már vízmentes térben tovább üzemeltetnek egy szivattyút a biztonság kedvéért. Az egyszerre dolgozó szivattyúk a helyiség állapotától (a külső határoló- és a szomszédos helyiségektől elválasztó válaszfalak állapotától – tömítetlenségétől – függően) gyorsan vagy lassabban ürülnek ki.

Valami azonban mindig szivárog: A helyiségek vízmentességét csak az ott hagyott szivattyúval sikerül fenntartani. Amint a szivattyút leállítják, a szárazra szívott helyiség 20-25 perc alatt újra megtelik.

A géptérben csak a gőzgép hajtókarjai emelkednek ki a vízből, a hengerek a víz alatt vannak. A kazánházban csak a kazán felső részébe beépített füstcsöveket látni: a tűztérben víz van. A hajótest látható részeit szemügyre véve nagyon nagy a feladat: a legtöbb helyen a festékréteg és az alatta lévő rozsda együtt már vastagabb, mint ami a fémből még maradt! (Az egyszerűen csak egymásra kent festékrétegek, mintha a hajó évgyűrűi lennének: megszámlálva őket kiderül mennyi időt töltött a hajó Szegeden).

A helyzet ismeretében extrém teljesítményű szivattyúkra (illetve minél több szivattyúra) van szükség, hogy legalább néhány órára szárazon lehessen tartani egy-egy helyiséget (csak, amíg újabb helyiséget sikerül megszabadítani a víztől).

Ennek érdekében Dr. Balogh Tamás kapcsolatba lépett az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és a segítségüket kérte, hiszen ott többféle szivattyú is rendelkezésre áll: a 2 colos tömlővel felszerelt kisebb (TOMOS, vagy LOMBARDI típusú) záporszivattyúk teljesítménye 10 liter/másodperc (600 liter/perc), a nagy átemelő-szivattyúké viszont 300 liter/másodperc.

Egyetlen ilyen szivattyúval 18 000 liter vizet lehet eltávolítani a hajó belsejéből egyetlen perc alatt! A mozgatása és a „táplálása” azonban ugyancsak nehéz feladat: a „mamut-szivattyú” 6-8 liter gázolajat „eszik” óránként és csak daruval lehet mozgatni. Az egyszerű flexibilis tömlővel ellátott kisebb társaihoz képest pedig 300 colos acél szívó-nyomó csővel csatlakozik. A szívómagassága 4-5 méter.

Ezt tehát sokkal nehezebb az igényekhez képest gyorsan áthelyezni egyik helyiségből a másikba, főleg, hogy az egész szerkezet (a súlya miatt) csak daruval mozgatható. Ennek ellenére talán megoldást jelenthet a problémára, amely fokozódhat, ha megérkezik a hétvégére, legkésőbb a jövő hét elejére várt „magasvíz”.

A tárgyalások másnap folytatódnak a vízügy szakembereivel arról, hogy hogyan – milyen feltételekkel – lehetne igénybe venni, és aztán üzembe helyezni a nagy teljesítményű szivattyúkat. Ha ez nem sikerülne, a kisebb méretű és teljesítményű szivattyúk is hasznosak lehetnek: hiszen minél több van belőlük, annál jobb! Egyszer csak sikerül, hiszen sikerülnie kell! A helyszínen erejüket megfeszítve dolgozók mindenesetre mindent megtesznek ezért!

 

Harmadik nap, 2012.03.14.

 

Az egyeztetések eredményeként 6 db 1 000 liter/perc kapacitású szivattyú használatát sikerült leegyeztetni. További szivattyúk érkezése várható az ország más részeiből is. Ezzel a szivattyúkapacitás eléri a 13 000 liter/percet. Az összes szivattyú másnap lesz együtt a helyszínen, s akkor sor kerül a következő kísérletre. Azok, akik a mentésért dolgoznak, nem adják fel. Köszönjük!

7 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

SZŐKE TISZA: Bontás vagy új építés?

2012.03.13. 10:29 Doki

Miközben 2012. március 10-én megindultak a SZŐKE TISZA mentésének előkészületei, 12-én pedig üzembe helyezték az első szivattyúkat (http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/szivattyuzzak-a-vizet-a-szoke-tisza-hajobol.html) a 'Műemklékek.info' honlapon Kárpáti Zoltán beszámolt róla, hogy a SZŐKE TISZA további sorsa kapcsán két eltérő álláspont alakult ki:

· Az első vélemény szerint a hajó még használható alkatrészeit, berendezési tárgyait ki kell emelni, a maradékot pedig fel lehet aprítani. (A kiemelt tárgyak pedig később akár egy új építésű másolatba is áthelyezhetők.)
 
· A másik vélemény szerint nem feltétlenül szükséges a rögtöni szétbontás, hisz’ – ha a hajótest vizsgálata (lemezvastagság-mérés, stb.) ezt alátámasztja – a hajó akár még a sólyázást is kibírhatja.
 
Látszólag csak a két megoldás közül kell választani, ám a helyzet ennél összetettebb: valójában arra a kérdésre keressük a választ, hogy ha sikerülne is kisólyázni és eredeti állapotában felújítani a hajót, akkor azután mit kezdenénk vele. A kérdés fontosságát mi sem igazolja jobban, mint hogy – többek között – a fenntartható hasznosításra vonatkozó megvalósítható elképzelések hiánya is közrejátszott abban, hogy a hajó több mint egy évtizedig állt minden funkció nélkül magára hagyatva a tápéi kikötőben, míg végül elsüllyedt.
 
A kérdéssel kapcsolatban érdemes megismerni a mentésben érintett gyakorló hajósok véleményét is:
 
Biztosan népszerűtlen lesz a véleményem, de úgy érzem, mintha némelyek valamiféle csodavárással tekintenének a Szőke Tisza kiemelésére. Pedig - sajnos - nem várható szerintem semmiféle happy end. A hajótest el van öregedve, nagy valószínűséggel menthetetlen. A megmentése azt jelentené, hogy gyakorlatilag egy új hajót kell építeni. De ilyen hajót senki nem fog építeni (felújítani sem). Belekerül legalább 1-1,5 milliárdba, s utána van egy megtérülést soha, vagy csak nagyon-nagyon sokára eredményező hajó. Rendezvényhajóként a működtetése sokkal drágább, mint egy motoros hajóé (gondolok itt a kazán kicsi utakra történő felfűtésére, a hosszú előkészületi időkre), kirándulóhajóként nyilvánvalóan nem termeli meg még az éves fenntartási költségeit sem, kabinos hajónak meg kicsi. Paradox módon az a helyzet, hogy a hajó bontása esetén megmenekíthető volna sok, vasból készült díszítő elem és a gép. A hajó megmaradása esetén mindez együtt pusztul tovább. Már ha lesz hely, ahol pusztuljon, mert valaki rendszeresen megfizeti a kikötői díjat. A fából készült díszek - úgy hallom - már évekkel ezelőtt tönkrementek.” – figyelmeztet Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület (MAHE) elnöke. (http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=30&na_step=30&t=9011160&na_order=)
 
„[…] egy ellenvélemény van [utalás a Ganz-nak a mérések függvényében akár a sólyázást is kivitelezhetőnek tartó szakvéleményére – a szerkesztő], legnagyobb tisztelettel viseltetve a szakvélemény készítőjének életpályája iránt. Ha ezt elolvassuk, az is látható, teljes rekonstrukcióról beszél, ha a pénz nem számít. Már 2008-ban részleges borda-és teljes lemezcsere volt a terv… Ez gyakorlatilag új hajótestet jelent, csak drágábban. A hajós kötődésű civil oldal tudja azt is, egy hajó halála, ha áll. Amennyiben nem termeli meg a fenntartásának költségeit, óhatatlan a pusztulás külső beavatkozás, finanszírozás nélkül. Azt állítom, hogy nem avatkozik közbe Szeged megyei jogú város civil élete, sem a hivatalos városvezetése. Azt állítom, hogy a hajó tulajdonosának képviselője (felszámoló biztosa) van, pénze nincs. A jó gazda gondossága már régen hiányzik […]” – írja Vasanits László (MAHE). (http://muemlekek.info/blog/szoke-tiszat-menteni-vagy-nem-menteni-ez-itt-a-kerdes/246.php#comments)
 
A két egybehangzó vélemény lényege ugyanaz: a hajó paraméterei (hossz, szélesség, meghajtás, sebesség, befogadóképesség, stb.) befolyásolják azt, hogy lehet-e annyi pénzt lehet keresni vele, amennyi hónapról-hónapra, évről-évre eltartja. Ha „csak” akkora lesz a hajó, mint volt (az eredeti állapot helyreállítása esetén), akkor ez valószínűtlen, ha nagyobb, gyorsabb és kényelmesebb lesz, akkor talán...
 
Márpedig a pénz igenis számít: hiszen, ha a hajó nem termeli ki munkával a saját költségeit (üzemanyag, munkabér, kikötői díjak, karbantartás, amortizáció, stb.), akkor azokat rendszeresen valaki másnak kell „megelőlegezni”. Ezt csak az teheti meg, aki rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal. Ebben az esetben a felújított SZŐKE TISZA tehát csak addig maradhat épségben, ameddig ezek a források rendelkezésre állnak. Ha egyszer netán elfogynának, akkor a hajó fennmaradása ismét veszélybe kerülhet.
Jó esély van rá tehát, hogy az idézett – tapasztalati tényeken alapuló – álláspontok képviselőinek igazuk van/lesz. A SZŐKE TISZA további sorsáról tehát megfontoltan kell dönteni.
 
Hiszen:
 
1) Feltételezhetően és szemmel láthatóan a lemezelés menthetetlennek tűnik. A hajón legutóbb 2002-ben és 2008-ban készült lemezvastagság-mérés. Mivel azóta a lemezek állapota biztosan nem lett jobb, a mérések megismétlése nem feltétlenül szükséges. A korábbi mérések eredményeit azonban pontosan meg kell ismerni, mert ez segíthet tisztázni, hogy hol van a hajótest leggyengébb pontja, és hogy a felúsztatást követően kell-e számítani egy – korróziós károkból eredő – esetleges újabb lékesedésre, stb. A hajótest bontásának szükségességét azonban ettől függetlenül is több körülmény valószínűsíti.
 
2) Először is: a szegecseléssel összeillesztett hajótestben a külhéj lemezeit tartó egyszerű hengerelt idomacél bordák éle („slejfni”) pont fordítva helyezkedik el, mint a korszerű hegesztett hajók esetében. Ezért – mivel az elhasználódott héjlemezek helyére kerülő új lemezeket már nem szegecselnék, hanem hegesztéssel rögzítenék – az összes bordát meg kellene fordítani! S, ha mindez még nem lenne elég: a csere a hajófenéken felhasznált beton miatt is elkerülhetetlen. A betont eredetileg abból a feltételezésből kiindulva használták, hogy ha a szárazföldi épületek vasbeton szerkezetében képes megóvni a benne lévő vasat a korróziótól, akkor talán képes ugyanerre a hajók vasalkatrészei tekintetében is. Ez az elképzelés azonban teljesen hibás: víz jelenlétében ilyesmi egyszerűen nem lehetséges. A betonozással „javított” bordamezők korróziója ennek megfelelően teljes és végleges.
 
3) A SZŐKE TISZA esetleges felújítása előtt azonban további akadályok is állnak. Az állóhajóként történő felújítás tervei között akadt olyan, amely a szegedi medencés kikötő szerelőpartjához kötve képzelte el a hajó felújítását. Az úszóképes történelmi gőzhajó kialakítása azonban ennél körültekintőbb és alaposabb szerelést igényel, amit csak a szárazföldön lehet elvégezni. Ám még ha a hajótestet elvben sikerülhetne is kisólyázni, ez az átlagosnál nehezebb feladatnak bizonyulna, ha az derülne ki, hogy a tápéi (a javítás szempontjából a legközelebbi szóba jöhető) hajójavítóban a sólyakocsik magassága nincs kiegyenlítve. Ebben az esetben ugyanis a kocsiknak a hajó maximális rugalmas deformációjához képest még megfelelő (a hajótest megroppanásának elkerülését biztosító) szinkronizálása csak egy a kocsikat egymáshoz rögzítő fém keret („bölcső”) készítésével volna lehetséges, amelyet a hajó alá kell úsztatni, s a hajót azzal együtt kell kiemelni.
 
4) Amennyiben Tápén nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra, akkor a hajót csak a legközelebbi alkalmas gyárban, a ma Szerbiában fekvő Duna-parti Apatin kikötőjében lehet felújítani. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a hajót sikerül átvinni a Tiszáról a Dunára. Ehhez azonban a becsei zsilipen kell áthaladni, amely keskenyebb, mint a hajó (15 m helyett csak 12 m), s amely felett még egy alacsony hidat is építettek azóta, hogy a legutóbb (1979-ben) ott járt a hajó, s amely alatt csak a felépítmény felső részének bontásával úgy férne át.
 
A hajó eredeti (1917-es) formában történő helyreállíthatóságát azonban nemcsak az 1)-4) pontban foglaltak – vagyis a hajótest műszaki állapota – befolyásolja, hanem az is, hogy a felújítást követően sikerül-e megfelelően jövedelmező funkciót találni a számára. Ezt ráadásul még jóval a felújítás megkezdése előtt célszerű átgondolni, hisz’ a rekonstrukcióval ehhez a funkcióhoz kell(ene) alkalmazkodni.
 
Portás Csaba – egyesületünk tagszervezete, a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke és a 2002-es tervek készítője – korábban részletes tervet készített a hajó üzemeltetésére. Kezdetben Ő is az 1917-es állapot szerint felújított SZŐKE TISZÁból indult ki, ám ahogy a tervezés előre haladt és egyre több részlet vált ismertté, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy a hajó (eredeti állapotában) képtelen a működési költségek kitermelésére:
 
5) Egy hajó működtetésével összefüggésben – az építés és felszerelés költségétől eltekintve - a legtekintélyesebb summa a kikötő-létesítés és –használat költsége.
Amennyiben nincs saját kikötőnk, újonnan kell létesíteni egyet. Ez az önkormányzattól parthasználati engedély kérésével veszi kezdetét. Ha ez meg van akkor a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) kell fordulni kikötő-létesítési engedély ügyében amely állásfoglalást kér a Vízügytől, ÁNTSZ-től és a Tűzoltóságtól, amelyek mindegyikének illeték-köteles az eljárása! Ha ezek a szervek megadják az engedélyt, az NKH is hozzájárul a kikötő-létesítéshez.
 
Ekkor megrendelhetjük a kikötő tartozékait: a pontont, a feljáróhidat, az egészet a parthoz rögzítő 2 db támdorongot („sarpám”-ot), valamint 4 db acélsodronyt és az ezeket rögzítő kötélbakokat. A beszerzés és a kikötő-létesítés (a partfal átalakítása – fészkek kialakítása – a sarpámok és a feljáróhíd fogadására) mindent egybevéve kb. 30 millió forintba kerül. A kikötő üzemeltetése azonban ezen felül évente további állandó járulékos költségekkel jár: Először is vízhasználati díjat kell fizetni a Vízügynek, idegen kikötő használata esetén pedig még kikötő-használati díjat is a kikötő tulajdonosának (mindez együtt egy a Margit-szigeten lévő kikötő esetén évi 5 millió forint, az idegen kikötők alkalmi használata géphajóknál 90 000 Ft/kikötés). A szennyvíz és a fáradt olaj elszállítását végző vállalat munkája és az általa kiadott tisztasági igazolás ezen felül jelentkező költségelem.
 
6) A működés költségei csak ezután jönnek:
 
A legénység bére a következőképpen alakul (2011-es adatok alapján, ahol az első adat a havi, a zárójeles adat pedig a napi bér): Hajó parancsnok: 2200 (140), fedélzeti tiszt 1800 (100), fedélzetmester 1000 (80), matróz I. 850 (60), matróz II. 850 (60), gépüzemvezető 2000 (120), gépész 1500 (100).
 
Az üzemanyag – gázolaj – költségeit (szintén még 2011-es áron) a felhasználás szabja meg: 360Le 67liter/óra/gép teljes terhelésnél; 530Le 97liter/óra/gép teljes terhelésnél; 800Le 143liter/óra/gép teljes terhelésnél. Ehhez járul még a kenőolaj költsége. (Ám mivel gőzgépről van szó, ezek az adatok itt nem alkalmazhatók, mert a gőzkazán fogyasztása nem terhelés függő, hanem a bekapcsolástól a leállításig állandó liter/óra.)
 
A segédgépek fogyasztása is jelentős. Ez csökkenthető, ha nem gőzüzemű segédgépek kerülnek beépítésre, de akkor a kazánt kell úgy méretezni, hogy a segédüzemet is kiszolgálja, effektíve megnő a fogyasztása.
 
A hajó őrzése télen és nyáron egyformán kötelező. Különösen, ha az eredeti formájában – működőképes történelmi gőzhajóként – állítják helyre a hajót. A hajó összes vezetékében és a kazánjában is üzemvíz van, ami fűtés nélkül megfagy és szétrepeszti a csöveket. Ez ellen folyamatos fagypont feletti hőmérséklet tartásával lehet védekezni (vagyis legalább egy gépésznek folyamatosan a hajón kell tartózkodni).
 
Összehasonlításul: a SOPRON vontató 2011. évi telelésének fűtési költsége elérte az 1 300 000 forintot!
 
7) A fenntarthatóságot az 5)-6) pontban foglaltak mellett a hajón rendelkezésre álló hely nagysága is befolyásolja.
 
Az eredeti hajó a Budapest-Bécs-Budapest járat, a második világháború idején pedig a Budapest-Baja-Újvidék járat vonalhajói feladatait teljesítette. Vagyis részt vett a menetrend szerinti személyszállításban. Ezt a funkciót ma már aligha tudná betölteni, hisz’ az utasok ezen a távon ma már inkább autóval közlekednek. Nagyon kevesen lennének tehát azok, akik – talán csak a gőzhajóval való utazás kedvéért – jegyet váltanának (a hajó azonban biztosan nem lenne tele). Nem csoda: az utasok a szűk kabinokban sem a poggyászukat, sem magukat nem tudnák kényelmesen elhelyezni (lásd erről Bartha Lajos visszaemlékezését a honlapunkon). Ezért, aki csak tehetné, a hajó közösségi helyiségeiben – a fogadóteremben, a dohányzóban, vagy a bárban – esetleg a nyitott fedélzetrészen igyekezne „átvészelni” az út viszontagságait. A fedélzet azonban csak szép időben használható, esőben vagy hideg szélben nem (ilyen időben az utasok még a 3 órás Budapest-Visegrád utat sem bírnák ki).
 
Az eredeti állapot helyreállítása helyett egy új és nagyobb hajó építésével a fenti problémák jó része kiküszöbölhető, hisz’ elegendő számú és méretű közösségi helyiség mellett megfelelően tágas kabinok kerülhetnek kialakításra. Egyedül a hajó 12 métert meghaladó szélessége jelentene problémát, mert (a Lajos-csatorna zsilipjeihez képest túl széles mivolta miatt) nem tudna átkelni a Majnára és a Rajnára. Mivel az elsősorban amerikai, kisebb részben nyugat-európai nyugdíjasok üdültetésére szakosodott nagy hajóstársaságok járatai számára Budapest a keleti végállomás (az Al-Dunán csak a szerbek, románok, bolgárok és ukránok közlekednek – vagyis, kizárólag azok, akiknek muszáj), a hajó üzemeltetése csak a Budapest-Passau-Budapest vonalon lenne lehetséges azzal, hogy az út nyugati végállomásán az utasoknak át kellene szállni!
 
Nos, talán már a fenti néhány érv és ellenérv is jól mutatja, hogy a SZŐKE TISZA fenntarthatóságának tervezése ezer szállal kapcsolódik a kiemelését követő időszakhoz, s alapjaiban majd határozza meg a felújítás várható irányát, vagy éppen a bontást. Hiszen nyilván nem lehet mindenáron megmenteni azt, ami nem megmenthető…
 
Ezzel kapcsolatban „csak” annyi a teendőnk, hogy
 
1) a döntést megalapozó körülményeket teljes körűen és pontosan (adatokkal alátámasztott módon) bemutatjuk,
 
2) a roncsból a még menthető értékeket kiemeljük, konzerváljuk,
 
3) végül a menthetetlen értékeket teljes körűen dokumentáljuk (hogy ha kell, lehetséges legyen újraalkotni őket).

 

Reméljük, hogy a fenti feladatokat sikerül majd teljes körűen és megelégedésre elvégezni. Ha igen, talán sikerülhet működőképes állapotba megőrizni és egyszer újra beindítani a SZŐKE TISZA gépeit, s akkor hosszú idő után újra gőzgép dohogását hallhatnánk a Duna mentén…

Gondolatébresztőként ezen a linken megtekinthető néhány európai gőzhajót bemutató galériánk. Akiket bővebben is érdekel a világon fennmaradt lapátkerekesek sorsa, hasznosítása, azok az alábbi honlapon bőséges információt találnak: http://www.paddlesteamers.info/HistoricalDatabase.htm

Egy Youtube-on megtalálható, a SCHÖNBRUNN gőzösről készült amatőr felvételen megtekinthető, hogy milyen is lenne a SZŐKE TISZA működőképes állapotban.

6 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

SZŐKE TISZA: fő a józanság!

2012.03.12. 16:57 Doki

Az általános elkeseredés és felháborodás első reakciói után immár jóval szakmaibb mederben folyik a SZŐKE TISZA mentésével és lehetséges további sorsával kapcsolatos megszólalások sorozata. Örvendetes tény, hogy eközben a nyilvánosság érdeklődése mit sem csökken a hajó és az események iránt. Elégedettséggel nyugtázzuk, hogy mindez nagyrészt egyesületünk teljesítménye, hiszen a laikus hírportálok és média-oldalak mellett mi vagyunk az egyetlen szakmai szervezet, amely rendszeresen tájékoztat az eseményekről.

A szélesebb szakmai és laikus közönség is elismeri munkánkat: amikor Dr. Balogh Tamás és Portás Csaba közös tanulmányát a Délmagyarország c. szegedi lap is közölte, s onnan az ’Index.hu’ „Gőzhajók, hadihajók, hajózás” topikja is átvette, mind a két média fórumain nagy elismeréssel szóltak kiadványunkról:

Ez egy nagyon jó cikk. Még annál is jobb. […] Egy gyors, hathatós beavatkozásra szerintem csak a kormány lenne képes. Jó példa rá az 1918 óta román TUDOR VLADIMIRESCU 10 évvel ezelőtti felújítása és kormányzati protokollhajóvá alakítása. Ezen minta alapján megmaradhatna eredeti kialakításában és nagyon attraktívan mutathatna a Lánchíd fölött a pesti oldalon. Hátha volna rá 2MRD?

Csak gratulálni tudok a DM-nek a cikkért, elképesztően jó. Én már rengeteg hozzászólást írtam a cikkhez most várjuk az eseményeket, hogy mi fog történni. […] Nagyon örülök, hogy ennyi ember van, aki érez iránta valamit és elkezdődött a régen várt mentés is. Sok sikert kívánok hozzá.

Gratulálok a cikk írójának kiváló munka. Szerintem a hajót szét fogják vágni. De azért minden tiszteletem azoknak a "bolondoknak", akik még hisznek a csodában. A fenti mű írója egyébként Cutty Sark típusú összefogásban hisz, mások meg a Facebook erejében. Remélem meghazudtolnak, és megmentik a hajót, bár szerintem, Magyarországon ez reménytelen ügy.”

Köszönet a nagyszerű cikkért. Átfogó, mindenre kiterjedő, igényes írás. Nagy érdeklődéssel, de szomorú szívvel olvastam".

Hú. Korszakalkotó módon professzionális cikk a DM-től! Még soha nem olvastam itt ilyen minőségű írást. Szakszerű, őszinte, tárgyilagos. Nagy gratula!!!!

Mi is hálásak vagyunk a DM-nek, hogy helyet biztosított írásunknak, az Olvasóknak pedig ezúton köszönjük a SZŐKE TISZA iránti figyelmet és az elismerést!

Az igazságnak tartozunk azzal, hogy a hibáinkat sem hallgatjuk el. Sajnos nem lehet maradéktalan az örömünk, hiszen - amint arra  'Malwin' nicknevű olvasónk felhívta a figyelmet - a közzétett tanulmányból kimaradt a teljes képjegyzék, így egyes képek tekintetében a nyilvánosság számára nem azonosítható azok származási helye.

T. Délmagyarország szerkesztők! A 40.képről kiretusálták a hajóregiszter.hu vízjelét, nem szerepeltették hivatkozásként sehol, viszont a képet felhasználták. […] A cikk ettől még jó, régen olvastam ilyen részletes összeállítást.

Olvasónknak teljesen igaza van: gyorsabban járt a kezünk, mint az eszünk! Elnézést kérünk és a lehető leggyorsabban kijavítjuk a hibát, s gondoskodunk róla, hogy honlapunkról a tanulmánynak csak a képjegyzékkel kiegészített változata legyen letölthető. Köszönjük a figyelmeztetést, amely bennünket is arra int, hogy a jelen bejegyzés címében foglalt intelem szerint – mindig józan körültekintéssel – járjunk el.

A lelkesedés mellett persze még mindig sok a rosszhiszemű, vagy egyszerűen csak tájékozatlan közlés, megjegyzés. a legtöbben ismét szabálytalan vagy etikátlan célokat és eljárást sejtenek a háttérben, de akadnak olyanok is, akik csak állami beavatkozás esetén látják menthetőnek az egész hajót (ezért félnek, hogy ez fontosabb céloktól vonná el a szűkösen rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, illetve olyan exkluzív hajó létrehozását jelentené, amelyet a nagyközönség soha többé nem látogathat).

A számtalan érv és vélemény jól mutatja, hogy nagy – a mentés előrehaladtával egyre nagyobb – felelősség a hajóról nyilatkozni, hiszen, amint azt szintén egy kommentelő megjegyezte: „ennek a hajónak a léte vagy nem léte szakmai kérdés”.

Éppen ezért a további híradásainkban elsősorban arra törekszünk majd, hogy a hajós szakemberek számára érthető és magától értetődő információkat, tényeket a hajózási szakkérdésekben kevésbé járatos érdeklődőkkel is pontos és közérthető– hiteles és a folyamatban lévő mentést lehetőleg segítő – módon osszuk meg annak érdekében, hogy a közönség érdeklődése eredményesen támogathassa a mentés ügyét. Ezért a felmerült kérdésekre, a tipikus olvasói észrevételekre, megjegyzésekre– lehetőség szerint a mentési munkálatokban részt vevő gyakorló hajósok bevonásával – is igyekszünk reagálni.

Meggyőződésünk ugyanis, hogy a megfelelően tájékozott nyilvánosság képes érdemben hozzájárulni a mentés sikeréhez. Már eddig is számtalan dokumentum, információ, adat került a birtokunkba, illetve jutott a tudomásunkra, amelyet olvasóink küldtek el nekünk. Erre tekintettel arra kérjük a SZŐKE TISZA iránt érdeklődő és a tényeket, a hiteles ismeretközlést fontosnak tartó minden Kedves Olvasónkat, hogy továbbra is rendszeresen olvassák és közvetítsék híreinket, s ha félreértést, tájékozatlanságot – netán kifejezetten rosszhiszemű közlést tapasztalnak a környezetükben – osszák meg híreinket másokkal is, segítsenek ismerőseiknek, barátaiknak a felújítást érdemben támogató közérdeklődés kialakítása és fenntartása érdekében!

Eközben persze továbbra is szivesen vesszük észrevételeiket, megjegyzéseiket és javaslataikat!

Köszönjük!

1 komment

Címkék: gőzhajó szoke tisza

süti beállítások módosítása