Olvasóink bizonyára emlékeznek a japán Watanabe Yumi korábbi munkájára, amiről annak idején honlapunkon is beszámoltunk, s amit a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) óceánjáró 3D modelljének elkészítése érdekében végzett a Tiny Sailor’s World nevű számítógépes Roblox-játék számára. Nos, a hajóépítő mérnöki tanfolyamot végző tanuló azóta újabb projekttel jelentkezett, ezúttal az 1914-ben belga megrendelésre építeni kezdett – de a háború miatt végül meghiúsult – NETHERLAND óriásgőzös terveit rekonstruálta és tette közzé 2025. november 1-én. Egyesületünk elnöke ebből az alkalomból kérdezte az alkotót.

B.T.: Rendkívül érdekesnek tartom az Ön legújabb munkáját, mivel a tervezett, de végül fel nem épült óceánjárók terveinek rekonstrukciója egyáltalán nem magától értetődő feladat. Hiszen a tervek – ha fennmaradtak egyáltalán valamelyik közgyűjteményben – jó eséllyel nem, vagy csak nehezen kutathatók (nagy valószínűséggel a közgyűjteményi anyag nem feldolgozott részében raktározzák őket). Különösen igaz ez akkor, ha a hajó terveit nem is véglegesítették, illetve az építkezés alatt még módosították is. Igaz ez a NETHERLAND esetében is, melynek építés-történetéről korábban egyesületünk honlapjának olvasói is értesülhettek. Ön most, 2025. november 1-én tette közzé munkája eredményét, a hajó tervkészletének rekonstrukcióját. Ezzel egy több, mint egy éve tartó kutatómunkát tudott sikerrel befejezni. Elmondaná a magyar olvasóknak, hogy miért és hogyan kezdett hozzá ehhez a vállalkozáshoz? Mi volt a személyes motivációja és miért éppen ezt a hajót választotta? 

W.Y.: A XIX.-XX. század fordulóján épült németalföldi – belga és holland – óceánjárók története régóta foglalkoztat. Amikor 2021 nyarán kapcsolatba léptem Önnel, pont a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) történetét kutattam. 2024 augusztusában is épp a STATENDAM tervei nagy felbontású másolatának beszerzésén dolgoztam, amikor levelet írtam az északírországi Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum (Ulster Folk and Transport Museum) kutatószolgálatának, amely arról értesített, hogy gyűjteményükben fellelhetők a végül fel nem épült NETHERLAND óceánjáró fedélzeteinek általános elrendezési rajzai. Ezek a dokumentumok a kutatók számára igazi újdonságot jelentenek, mivel sem akkor nem voltak, sem azóta nem hozzáférhetők, ráadásul a múzeum azt is közölte, hogy nem tudják, mikor digitalizálhatják őket. A múzeum munkatársai által a tervekről készített fényképeket viszont elküldték nekem. Ezeket látva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a képek felhasználásával rekonstruáljam és a nyilvánossággal is megosszam a NETHERLAND terveit, hogy a kutatók pontosíthassák a hajóról alkotott elképzeléseiket.

Ezen kívül akkor éppen az első tanévem második felévében jártam az egyetemen, ahol azt a feladatot kaptuk, hogy alkossunk valamit a projektjeinkhez. A gyűjteményemben található számos hajó (például az AWA MARU, stb.) tervrajza közül, a németalföldi hajók iránti érdeklődésem miatt a NEDERLAND rekonstrukcióját választottam, hiszen amikor először hallottam a JUSITICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III.) negyedik testvéréről, azonnal kíváncsivá tett. A hajót övező rejtély a megismerhető részletek korlátozottsága ellenére csak megerősítette az elhatározásomat, hogy gondos rekonstrukcióval életre keltsem, ezért úgy döntöttem, hogy a NEDERLAND 3D-s modelljét fogom elkészíteni. Reméltem, hogy a munka eredményeként egyszer valaki talán ahhoz is kedvet kap majd, hogy teljes egészében, fizikai valójában is felépítse a hajó modelljét. Mivel Ön már jó sok óceánjáró tervrajzát feldolgozta, 2024. októberében az Ön tanácsát kértem, hogy megtudjam, mit javasol a tervek modellépítéshez megfelelő színvonalon történő rekonstrukciójához.

1.ábra: A NEDERLAND fő építési paraméterei és építése az építkezés kezdeti szakaszában, s a csaknem teljesen elkészült kettős hajófenék (a fényképek forrása: Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum).

B.T.: Amit végül lényegében teljesen önállóan sikerült megvalósítania, sok-sok részletre kiterjedő, alapos elemzőmunka eredményeként. Hiszen kifejezetten a NETHERLAND esetében a tervek Belfastban történt azonosítását megelőzően csak nagyon kevés információ állt rendelkezésre a hajó szerkezetéről és fedélzetei általános elrendezéséről. Milyen kihívásokkal találkozott a rekonstrukció során, és hogyan kezelte ezeket?

W.Y.: A NEDERLAND terveinek újra-alkotása egy kimerítő, mégis igen kifizetődő folyamat volt. Korlátozott és torz forrásanyagból dolgozva kellett nekilátnom, hogy rekonstruálhassam a tervkészletből azt a keveset, ami megmaradt. 2025. őszén már körülbelül egy éve rendelkeztem az eredeti tervek fotómásolatával, de addig csak keveset foglalkoztam velük. Szeptemberben azonban úgy döntöttem, hogy közzéteszem őket, noha a fennmaradt anyag az állapota miatt jelentős tisztításra szorult. Mivel a NEDERLAND-ot a lehető legpontosabban és legszebben – a valaha részben felépült, majd visszabontott hajó lényegét megőrizve – szerettem volna bemutatni, világossá vált, hogy releváns analógiákkal kell kitölteni a tervkészlet hiányosságait. Márpedig ilyen hiányosságok akadtak szép számmal.

A NEDERLAND-ot ugyanis eredetileg arra tervezték, hogy a belga Red Star Line hajótársaság számára valaha épített legnagyobb hajóként szolgáljon, csakhogy a hajótest építését leállították az első világháború kitörése miatt, 1914 őszén. A fedélzetek egyes részletei ekkor még bőven a tervezés szakaszában voltak, így az építés lemondását követően az általános elrendezési rajzok kidolgozását sem folytatták. A tervanyag így számos területen befejezetlen, vagy hiányos maradt. Ezért aztán a NEDERLAND terveinek lehető legpontosabb rekonstrukciójához az eredeti források (a fennmaradt tervek és fényképek) mellett az építő hajógyár számos hasonló kortárs gyártmánya – a BRITANNIC, a JUSTICIA, a BELGENLAND és a STATENDAM (III) – tervezésre gyakorolt esetleges hatását vizsgáló értelmező munkára, és annak eredménye alapján a szükségeshez képest a nem kellően részletes tervek némi módosításra, kiegészítésére is szükség volt. Ez az elemzés tette ki a munka nagy részét. Ha az elemzés eredményeként egy-egy kérdésre sikerült választ kapni, azután a többi munka – a rajzolás – már gyorsan ment.

2. ábra: Fent a NEDERLAND általános elrendezési rajzairól az Ulsteri Néprajzi és Közlekedési Múzeum kutatószolgálatától kapott fényképek, lent pedig a rövidülés miatti torzulásokat kiküszöbölő digitális manipuláció eredménye (forrás: Watanabe Yumi).

3. ábra: Balra a NEDERLAND általános elrendezési rajzai a múzeumtól kapott perspektivikus fotók a visszatorzításuk után. Ez a rajz jelentette a további munka kiindulópontját, amely 2025 szeptemberében a jobbra látható eredményekkel járt (forrás: Watanabe Yumi).

2025. szeptember 7-re a csónakfedélzetet, valamint az A és a B fedélzet nagy részét már befejeztem, s szeptember 15-ig a C-D, szeptember 27-ig pedig az E fedélzetek is elkészültek. Részéletes elemzés alapján alakult ki – annak alapján finomhangolásra szorult – a C fedélzeten a tatfedélzeti kórház, az orrfedélzet és a harmadosztályú sétafedélzet, a D fedélzeten pedig a hátsó harmadosztályú sétánynak és az elülső legénységi szállásnak fenntartott terület, valamint a horgonycsörlő környezete. Október elejére sikerült 90%-os készültséget elérni, s a hónap közepére a hajótest és a felépítmények ablakkiosztása is véglegessé vált, és már csak a kötélterv rekonstrukciója maradt hátra, ami azért jelentett nehéz feladatot, mivel a NEDERLAND számára készült tervkészletben ilyen tervlap egyáltalán nem maradt fenn.

A rekonstrukciós folyamat során számos technikai problémát is észleltem. A hajótestet például többször újra kellett rajzolni, hogy kijavítsam az eredeti tervekről készült reprodukciók változó minőségéből és a forrást jelentő tervekről készült fényképek perspektivikus torzulásából eredő hibákat, különösen az alsó fedélzetek hátsó részén, a ballaszttartályok környékén, illetve az elülső harmadosztályú bejáratoknál és lépcsőházaknál, valamint az A-fedélzeti élelemraktárt az I. osztályú konyhával, illetve az F fedélzeti legénységi szállásokat az E fedélzeti gépész-szállásokkal összekötő lépcsőknél, valamint a cserélhető osztályokon belüli egyes területeken. Ezek korrekciójával a fedélzeti kabinok mérete is megváltozott.

B.T.: Hogyan zajlott az elemző munka ezeken a kritikus részeken? 

W.Y.: Az élelemraktár és a konyha elrendezése tekintetében össze kellett hasonlítani a BELGENLAND, és a másik két referenciahajó, a JUSTICIA és a STATENDAM (III) terveit. A BELGENLAND sokkal részletesebb és átfogóbb általános elrendezési tervekkel rendelkezett, amelyek – a JUSTICIA és a STATENDAM (III) nagyrészt sematikus (csak a helyiségek körvonalát feltűntető) terveivel ellentétben – világosan megmutatták a konyhán belüli számos speciális funkciójú helyiséget. Érdekes kihívásnak bizonyult eldönteni, hogy ezek közül vajon mely helyiségeket adaptálták a NEDERLAND-ra is. Ez a döntési folyamat a három referenciahajón található különféle helyiségek és a közös jellemzőik számbavételével kezdődött. A zöldség-, hús- és halraktárakat, s a mészárszéket a két konyha közé csoportosították. A gyümölcs- és virágraktárakat pedig a hűtőterek közelébe helyezték, mint a BELGENLAND és a STATENDAM esetében. A pékséget és annak kemencéit a cukrászattal párhuzamosan alakították ki, a működési hatékonyság érdekében. A BELGENLAND-on volt egy külön kenyértároló helyiség is, ami a többi hajóról hiányzott. A bárok általában a konyhák sarkaiban helyezkedtek el, míg a kávérekesz az első osztályú konyha elülső részét, vagy egyes elrendezésekben a másodosztályú konyha hátsó részét foglalta el, mint például a STATENDAM-on. A főszakács irodája az első osztályú konyha hátsó részén, a jobb oldalon helyezkedett el.

4. ábra: A NEDERLAND konyhai helyiségcsoportjának (balra lent) megtervezéséhez alapul vett elemzés és a figyelembe vett analógiák: jobbra fent a JUSTICA, középen a BELGENLAND, alul a STATENDAM (III) tervei (forrás: Watanabe Yumi).

5. ábra: A NEDERLAND fent látható fennmaradt eredeti általános elrendezési rajzain a konyhai helyiségcsoportnak csak a külső határoló-falai látszanak. Ezt a teret kellett kitölteni tartalommal, a 4. ábrán látható elemzés eredményeként. Így alakult ki a lent látható elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

B.T.: És mi a helyzet a hajóablakokkal, a kötélzettel és a gépészeti terekkel? 

W.Y.: A hajóablak-elrendezés hiteles rekonstrukciója különösen nehéz feladatnak bizonyult. A BELGENLAND-on látható mintázatok vizsgálatával és a JUSTICIA általános elrendezésével való összehasonlítás számos olyan következetességet hozott a felszínre, amely befolyásolta a hajóablakok elrendezését a NEDERLAND esetében. Az egyik érdekes terület a C fedélzeti hátsó másodosztályú sétány volt, ahová a fennmaradt dokumentáció szerint nem terveztek szélvédő ablaksort. A JUSTICIA-t eredetileg szintén ilyen ablaksor nélkül tervezték, de később – a végszerelési fázisban – mégis úgy döntöttek, hogy beépítik ezt a területet, a NEDERLAND terveit ezért hasonlóan módosítottam.

6. ábra: Az ablakkiosztás pontosítása. Fent a JUSTICIA eredeti általános elrendezési rajzának és hosszmetszetének C-fedélzeti részlete a II. osztályú sétafedélzettel, s a mellette látható fotón a végszereléskor beszerelt szélvédő ablaksor. Lent balra a NEDERLAND eredeti általános elrendezési rajzának azonos része, lent balra pedig az analógia figyelembevételével korrigált elméleti rekonstrukció (forrás: Watanabe Yumi).

Ezután jött a következő meglepetés, amennyiben egyetlen eredeti anyag sem maradt fenn, amelyet a hajó kötéltervének elkészítéséhez alapul vehettem volna. Ez egyszerre tette kihívásokkal és értelmezési nehézségekkel telivé a folyamatot, így a kötélzet rekonstrukciója különösen bonyolult feladatnak bizonyult. A valószínűsíthető konfiguráció meghatározásához ezúttal a BRITANNIC, a JUSTICIA és a BELGENLAND terveire, építői modellekre és korabeli fényképekre hagyatkoztam. Kezdetben a JUSTICIA-éhoz hasonló konfigurációt fogadtam el, a további elemzés azonban kimutatta, hogy ez a terv zavarta volna a raktárnyílásokat kiszolgáló árbocdaruk karjainak működését. A BELGENLAND kötélterve ezért alkalmazhatóbbnak bizonyult, így végül ezt választottam a NEDERLAND terveinek rekonstrukciójához. Az árbocdaruk karjainak elhelyezése további bonyodalmakat okozott, mivel a hajó fennmaradt tervein nem voltak ilyen szerelvények feltüntetve, a méreteket és az elrendezést ezért a JUSTICIA tervei alapján határoztam meg. A NEDERLAND terveire így 45 láb (13,7 m) hosszú oszlop- és 60 láb (18,3 m) hosszú árbocdaru-karok kerültek. Elhelyezésük tervezési kihívást jelentett, mivel a hosszuk ütközött a szomszédos szerelvényekkel és mentőcsónak-darukkal. Több iteráció után végül egy optimális – bár kissé szokatlan – tárolási konfigurációt sikerült kidolgozni, ami sikeresen összeegyeztette a működési praktikumot és a megjelenés vizuális egyensúlyát.

7. ábra: A NEDERLAND kötél- és daruterve, amelyet a JUSTICIA (balra fent) és a BELGENLAND (jobbra fent) kötél- és daruelrendezése befolyásolt (forrás: Watanabe Yumi). 

Ami a gépészeti tereket illeti, a NEDERLAND meghajtórendszere különösen érdekes, mivel a bizonyítékok arra utalnak, hogy hasonló – ha nem azonos – gépészettel rendelkezett, mint a BELGENLAND és a JUSTICIA.

8. ábra: A JUSTICIA, a BELGENLAND és a NEDERLAND kazán- és gépházai általános elrendezésének összehasonlítása.

A NEDERLAND-ot 12 db kétvégű kazánnal tervezték, amelyeket három, egyenletesen elrendezett rekeszben helyeztek el. A kazánok négyhengeres, háromszoros expanziójú dugattyús motorokat és egy központi helyzetű, alacsony nyomású gőzturbina kombinációját látták volna el gőzzel. Ezzel a gépelrendezéssel a NEDERLAND valószínűleg a kortársaihoz hasonló teljesítményt mutatott volna. A cirkáló-far előnyösebb hidrodinamikai tulajdonságokkal rendelkezett, mint a JUSTICIA kosár alakú tatja, mivel jobb áramlást, s így fokozott meghajtási hatékonyságot tett lehetővé. A hasonló tonnatartalmú és gépészeti felszereltségű hajók üzemi sebessége alapján a NEDERLAND valószínűleg a JUSTICIA-val azonos üzemi sebességet ért volna el, esetleg valamivel jobb üzemanyag-fogyasztás és könnyebb kezelhetőség mellett.

Ezen munkafolyamatok elvégzését követően állt össze a végleges rekonstruált tervkészlet, melyet látva mindenki képet kaphat arról, hogy milyen is lett volna ez a hajó, ha felépül.

9. ábra: A NEDERLAND rekonstruált általános elrendezési rajzai (forrás: Watanabe Yumi).

10. ábra: A NEDERLAND rekonstruált kötélterve (forrás: Watanabe Yumi).

11. ábra: A NEDERLAND remekbe szabott profilja. Watanabe Yumi munkája.

B.T.: Az interjú végén nem maradt más hátra, mint, hogy megköszönjem Watanabe Yuminak, hogy a rendelkezésemre állt, s a munkáját, amely igazán nagyszerű eredmény hozott. Örülök, hogy beszámolhattam róla. Megtiszteltetés, hiszen emlékezetes marad számomra a levele, amellyel 2024-ben hozzám fordult azután, hogy a JUSTICIA (ex-STATENDAM II.) 3D modellje elkészítése érdekében végzett munkáját a mostanihoz hasonló módon bemutathattam a nyilvánosságnak:

„Kedves Balogh doktor! Mélyen megérintett a cikke, amely bemutatja, hogyan jutottam el az egyszerű rajongástól odáig, hogy már a világ távoli részeiből is különféle adatokat gyűjtök. Nem is lehetnék hálásabb a munkájáért, hiszen ha korábban nem publikálta volna, akkor egészen más karriert választottam volna. […] Ennek köszönhető, hogy motivációt és bátorítást kaptam a hajókról szóló további cikkek írásához. Főként a Németalföld háromkéményes hajói járnak a fejemben: a JUSTICIA (STATENDAM II), a BELGENLAND, a NEDERLAND és a STATENDAM III. […] Továbbra is kutatni fogok az egyetemi éveim alatt, és remélem, hogy egy napon saját könyvet is kiadhatok.”

Meggyőződésem, hogy Watanabe Yumi a NEDERLAND terveinek rekonstrukciója érdekében végzett nagyszerű teljesítményével újabb, fontos lépést tett ezen céljai elérése felé. További jó munkát, eredményes kutatást kívánunk neki!